137848. lajstromszámú szabadalom • Fúró és rögzítődugó, tárgyaknak főleg téglán, kövön vagy betonon való megerősítésére

2 137.848 sodik vágóéi lehet törtvonal alakú és minden második egyenes. A készített lyukba helyezzük az 5. ábrán látható rögzítő dugót. Ez a dugó, lényegében véve, csavaranyamenetes furattal ellátott, belső 8 hüvelyből és ezt körülvevő, külső 7 részből áll, mely utóbbi képlékeny anyagból, előnyösen ólomból vagy más lágy fémből készül. A 7 és- 8 részek összeerősítése végett a belső 8 hüvely alsó ré.szén 9 recézés vagy rovátkolás van, mely a két részt súrlódás révén összetartja és meggátolja, hogy a belső hüvely a 7 hüvelyhez képest elforduljon. Recézés helyett kiemelkedéseket vagy orrokat is alkalmazhatunk. A külső 7 hüvely homlokfelületén körülfutó 10 mélyedés van, a hüvely külső átmérője pedig valamivel kisebb, mint a készített mélyedés, illetve furat átmérője, amint ez az 5. ábra bal oldalán látható. Ennek az ábrának bal oldala ugyanis a rögzítő berendezést közvetlenül a furatba helyezés után ábrázolja, mikor is a külső 7 hüvely és a kőben, betonban stb. készített lyuk fala között kis 11 köz marad szabadon, hogy a rögzítő dugót könynyebben lehessen a lyukba helyezni. Behelyezés után úgy, amint az 5. ábra jobb oldalán látható, a csőszerű 12 szerszámmal ütést mérünk a 7 hüvelyre, pontosabban kifejtve annak körülfutó 10 hornyára, miáltal az 5. ábra jobb oldalán feltüntetett állapot áll elő. Ezzel a kalapálással ugyanis a 7 hüvely anyagát tömörítjük és így az sugárirányban kiterjed, tehát valamivel rövidebb lesz és tejesen kitölti a kőben, téglában, betonban stb. készített furatot, sőt oly erősen szorul annak falához, hogy néhány kalapácsütés után az egész dugó rögzítése tökéletes. Most már tehát nem kell egyebet tenni, mint a rögzítendő tárgyat a helyére illeszteni és a belső 8 hüvely 13 anyamenetébe csavarni a kérdéses tárgy megfogására való csavart, mire a szerelés készen van. A belső 8 hüvelynek, amely pl. rézből vagy vasból készül, felül hengeres-, középen pedig kúpos 8a része van, alul viszont a szélesebb, hengeres rész következik, amelyen a két hüvely összeerősítése céljából a már említett 9 rovátkolás vagy recézés foglal helyet. A felső, keskenyebb, hengeres résznek az a célja, hogy a rögzítésnél, vagyis a külső hüvely tömörítésénél a 12 szerszámnak vezetése legyen, a középső, kúpos 8a rész pedig a biztosabb rögzítést célozza, vagyis meggátolja, hogy használat közben a belső 8 hüvelyt ki lehessen húzni. A külső 7 hüvely elkészíthető minden olyan anyagból, amely kellő szilárdságú és emellett hidegen alakítható, tehát képlékeny. Ilyen anyag nemcsak az ólom vagy az egyéb lágy fémek, hanem a rostos, cellulózatartalmú anyagok is, pl. a papírmasé vagy a Vulkanfiber. Ha a külső 7 hüvelyt ilyen anyagokból készítjük el és ezután kalapálással vagy esetleg nyomással tömörítjük és duzzasztjuk (vastagítjuk), a rögzítés szintén tökéletes. A 6. és 7. ábra a rögzítő hüvely olyan kiviteli alakját mutatja, melynél az ún. facsavarokat is használhatjuk, melyek becsavaráskor saját maguknak készítenek anyamenetet. E célból a belső 8' hüvelyt a vasnál lágyabb anyagbői, pl. alumíniumból készítjük és anyamenet helyett befelé kiálló 14 bordákkal látjuk el. A rajzon — példaképpen — három ilyen bordát tüntettünk fel. A bordák felső részén, előnyösen, 14a ferdeséget, illetve kúpos részt készítünk. Ha ebbe a hüvelybe, a 8. ábrán látható nyíl irányában, facsavart helyezünk és azt csavarhúzóval úgy csavarjuk be, ahogyan azt a fába szokás, akkor ez a csavar a lágy abb anyagú 14 bordákban csavarmenetet vág magának és így a rögzítés a facsavarok alkalmazásával is létrehozható. Természetesen annak sincsen semmi akadálya, hogy a 6. és 7. ábra szerinti hüvelybe vasmenetű csavart hajtsunk be, mert ez is készíthet magának a becsavaráskor anyamenetet úgy, mint a facsavar. A találmány szerinti rögzítő dugó rendkívül gyorsan és könnyen felerősíthető, tömeges előállítása egyszerű és olcsó, emellett pedig tökéletesen rögzít. Szabadalmi igénypontok: 1. Ütéssel működtetett fúró, lyukak vagy mélyedések készítésére, főleg téglában, kövekben vagy betonban, azzal jellemezve, hogy a fúró működő végén levő, összes vágóéi vagy ez élek egy része törtvonal alakú. 2. Az 1. igénypont szerinti fúró kiviteli alakja, melynek az a jellemzője, hogy palástja mentén három vagy több csavarvonal alakú (1) vájat van és e vájatok közötti (2) falak (5) homlokfelületei gúla oldalfalait alkotják olyképp, hogy a fúró végóélei a (6) egyenesből és az ehhez szög alatt csatlakozó (4) ívből állnak. 3. Rögzítő dugó, tárgyak megerősítésére, főleg téglán, kövön, vagy betonon, leginkább az 1. vagy 2. igénypont szerinti fúróval készített mélyedésben, azzal jellemezve, hogy ez a rögzítő dugó két egymásba helyezett és egymáshoz erősített (7 és 8) hüvelyből áll, melyek közül a belső hüvely a rögzítő csavar felvételére való, a külső hüvely pedig ütéssel vagy nyomással tömöríthető és duzzasztható, képlékeny anyagból áll. 4. A 3. igénypont szerinti, rögzítő dugó kiviteli alakja, melynek az a jellemzője, hogy a tömörítendő, külső (7) hüvely anyaga lágy fém, pl. ólom vagy pedig roistos anyag, pl. vulkánfíber vagy papírmasé. 5. A 3. vagy 4: igénypont szerinti, rögzítő dugó kiviteli alakja, melynek az a jellemzője, hogy a két hüvely egymáshoz; rögzítése végett a belső (8) hüvelyen (9) rovátkák, recézések vagy kiemelkedések vannak. 6. A 3—5. igénypontok bármelyike szerinti, rögzítő dugó kiviteli alakja, .melynek az a jellemzője, hogy a két hüvely érintkezési felülete részben vagy egészen kúpos. 7. A 3—6.. igénypontok bármelyike szerinti, rögzítő dugó kiviteli alakja, melynek az a jel-