137841. lajstromszámú szabadalom • Berendezés foszlatott cserkéreg és mechanikailag feltárt egyéb szálasanyag kiürítésére

2 137.841 elrekesztve. Ezek a zárószervek az ábrázolt példa esetében lappancsok, amelyek —g, h— csigahajtás segélyével vízszintes záróhelyzetükből függőleges nyitási helyzetükbe lefelé fordíthatók. A csigahajtás önzáró, úgyhogy az —f— lappancsok zárási helyzetükben a —d—• adagolótartányba töltött anyag súlyának hatására is minden további nélkül megmaradnak. A csigahajtást pl. kézi forgattyúval kívülről működtethetjük és ekként az —f— lappancsokat zárási és nyitási helyzetükbe hozhatjuk. Amint az 1. ábrán látható, az adagoló tartán y jobboldali részébe töltött anyag az —f— lappancsnak nyitási helyzetébe való leforgatása után a —k— kiürítőkamra kibocsátó nyílása felé ömölhet anékül, hogy ennek során olyan szűkített keresztmetszeten kellene átvonulnia, amelyben megszorulhatna. A —d— adagolótartány egyik felének keresztmetszete ugyanis kisebb, mint a —k— kiürítőkamra felső részének legnagyobb keresztmetszete és nem nagyobb, vagy alig nagyobb, mint a —k— kiürítőkamra —ki— kibocsátónyílása maga. Az anyag ennélfogva kiürítés közben seholsem akadhat meg, sőt eleven erejénél fogva biztosan és gyorsan ürül ki. Amint az 1. ábrán látható, az esetben, ha az —e— válaszfalat és az —f— lappa-nosokat nem alkamaznók, a —d— adagolótartányba töltött anyagnak a lefelé szűkülő üregű —k— kiürítőkamrában a —d— adagolótartány nagy keresztmetszetéről sokszorosan kisebb keresztmetszetekre kellene átmennie és ennek során összeborulás közben kellene átvonulnia, erre azonban fennakadás nélkül nem képes, mert az anyag részecskéinek egymásbakapcsolódása miatt a már bevezetőleg megmagyarázott boltozatos alakban önmagát támasztja ki és ezért önként csakis a mindenkor keletkező boltozat alatti részlet ürül ki. Előnyös, ha a —d— adagolótartány az —f— lappancs felé fokozatosan, előnyösen kúpszerűen bővülő keresztmetszetű, mert ez esetben az anyag saját súlyának hatása alatt a —d— adagolótartány alsó részeiben sem állhat, illetőleg tömörülhet össze, hanem az adagolótartány alsó részeiben is laza marad, miután a lefelé bővülő keresztmetszet folytán a feiületegységenként nyomást az adagolótartány alsó részében is alacsony értéken tarthatjuk. Az anyag táplálása a —d— adagolótartányban tetszőleges módon történhetik. A legcélszerűbb, ha az adagolást befúvatással végezzük, amint az egyébként is ismeretes. Ezzel kapcsolatosan előnyös, ha a —d— adagolótartány fent az anyag befuvatás révén való betáplálására alkalmas, egyúttal portalanító térnek is kialakított —b— etetőkamrában folytatódik. A —b— etetőkamrának az anyag betáplálása végett —bi— csatlakoztatócsonkja lehet, mely a •—b— etetőkamrába előnyösen tangenciális irányú —b2— nyílás útján torkollik be. A —bi— csonkot az —a—• tápcsőhöz csatlakoztathatjuk, pl. karmantyú segélyével, úgyhogy az anyagot a —b— etetőkamrába fúvathatjuk. A légáram a —bi— csőhöz viszonyítva sokszorosan bővebb—b— etetőkamrába belépve az anyagot leejti, úgyhogy az a —d— adagolótartányba hullik, a még porrészeket is tartalmazó levegő pedig a —b—• etetőkamra felső részén alkalmazott —p— csonkon keresztül további portalanítás céljából a —pi— vezetékbe távozik. Hogy a szálítólevegő a —b— etetőkamrában minél messzebbmenően portalaníttassék, előnyös, ha a —b— etetőkamra felfelé fokozatosan bővülő keresztmetszetű és csak ezután megy a —p, pi— légelvezetés felé a fokozatosan szűkülő keresztmetszetbe át. Hogy az anyag befúvatása során a —d— adagolótartány mindkét fele szabályosan teljék meg, előnyös, ha a —b— etetőkamrában átváltószervként —c— lappancsot alkalmazunk, mely oly elrendezésű, hogy az anyag befúvatását mindegyik üzemi helyzetében a —d— adagolótartánynak csupán egyik felében engedi meg. A •—e— lappancsot tetszőleges módon, pl. —m— fogantnyú segélyével, kívülről válthatjuk át. Amint a rajzon látható, a berendezés I-nél kocsizhatóan van kialakítva. Ha az ilyen berendezést battériát alkotó több kilúgozótest vagy egyéb kezelőtartány felett helyezzük el, úgy a berendezés különböző helyzeteiben a kiürítés más-más kilúgozótestbe lehetséges és így egy kiürítőberendezéssel több kilúgozótestet szolgálhatunk ki. A berendezést megtöltés céljából a töltési heyhez az —a— tápvezetékkel és a —pi— légeiszállítóvezetékkel való összekapcsolás előtt ismét visszagördítjük. A —b— etetőkamrából távozó, porrészecskéket még tartalmazó szállítólevegőt tovább portalaníthatjuk és az ekként kapott anyagot összegyűjtve a berendezésbe a találmány szerint ismét visszatápláljuk. Ekként az anyagveszteségeket gyakorlatilag nullára redukálhatjuk. A találmány az ábrázolt kiviteli példától több tekintetben eltérően is megvalósítható. Így pl. a berendezés stabil elrendezésű is lehet, amikor is mindegyik, kilúgozótesthez egy-egy ilyen berendezést kell alkalmazni. Nem feltétlenül szükséges továbbá, hogy a —d— adagolótartány fent portalanítótérnek kialakított etetőkamrában folytatódjék, mert az anyagot az —a— tápvezetékből közvetlenül is lehetne a —d— adagolótartányba juttatni, mégpedig ventillátoros szálítással vagy enélkül. A —d— adagolótartányt továbbá hósszfalakkal kettőnél több részre is oszthatók, mely esetben .— pl. négy részre való osztás esetén —, mindegyik részhez külön-külön —f— zárószervet alkalmazhatunk, vagy pedig egy-egy —f— zárószerv közösen két-két tartányrészhez tartozhatik. Az —f— zárószervek továbbá a lappancsok helyett más kivitelűek is lehetnek, pl. tolókák, amelyeket kívülről működtethetünk. A —d— adagolótartány és a —k— kiürítőkamra a legelőnyösebben körkeresztmetszetű, azonban ez nem feltétlenül szükséges. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés foszlatott cserkéreg és mechanikailag feltárt egyéb szálasanyag kiürítésére olyan adagolótartányból, mely 'álul a kibocsátónyílás felé kúposán vagy egyébként fokozatosan szűkülő üregű kiürítőkamrában végződik, azzal jellemezve, hogy az adagolótartány (pl. d) hosszfallal (pl. e) legalábbis két részre van osztva és