137838. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kártevők irtására és hozzávaló kártevőirtószer

137.838 3 finom fehér port 6 rész sziulfithulladéklúgporral és 24 rész, 1 mol karbamidból és 2 mol form­aldehidből készült, vízben korlátozott mértékben oldható és száraz, őrölt kondenzációs termékkel egyenletesen elkeverjük. Az így kapott keverék 5 részét 1 rész ammó­niumszulfattal és 1000 rész vízzel permetlévé eresztjük fel, miközfoein még 8 rész 1%-os vizes m etilcellulózaoldatot is adunk hozzá. Ha ezt a levet élő növényre vagy egyéb alj­zatra porlasztás útján felvisszük, fehér bevonal keletkezik, amely még igen hosszú esőbehatás után is erősen rovarölő hatású. A permetezés még érzékeny növényekre "sem káros. A vízben korlátozott oldhatóságú kondenzációs termék helyettesíthető azonos mennyiségű, por alakú dimetilolkarbamiddal és az aeimóniumszul­fát helyett is használhatunk ammóniumkloridot. ammóniumnitrátot vagy aimmóniumoxalátot. 2. példa: 1 rész , 4,4'-diklórdife!ml-triklórmetil-metái nt 4 rész kaolinnal összekeverünk és célszerűen hűtött dezintegrátorban igen finomra őrölünk. Az így keletkezett egynemű finom por 5 részér össze­keverjük a következő száraz, finomra porított alkotórészekkel: Ammóniumszulfát 3,0 rész szulfithulladéklúg­szárazmaradék 0,4 rész diizopropilnaftalin­szulfonsavas nátrium 0,4 rész kaolin 1,2 rész Ammóniumszulfát helyett azonos mennyiségű ammóniumnitrátot is alkalmazhatunk. Az így elkészített, tökéletesen raktározásálló, finom és vízben könnyen diszpergálható por 5 részét 1 rész dimetilolkarbamiddal és 10O0 rész vízzel permetlévé eresztjük fel. Ennek permete­zése útján a legkülönbözőbb aljzatokon olyan be­vonatok keletkeznek, melyek az élő növényre nem károsak és kiválóan tartós tapadásuk foly­tán igen hosszú ideig rovarölő hatásúak. Az ismertetett permetté például kiválóan alkal­mas a kolorádó-bogár, a szőlőmoly mindkét ge­nerációja, az ormányos-bogár és az istállólégy irtására. A keletkező permetbevonatok dörzsölésállósága kiváló és ezért meglepő, hogy a hatóanyag mégis megtartja teljes kcntaktusmérgező-hatását, Há 1 rész dimetilolkarbaniid helyett olyan ke­verékeket alkalmazunk, amelyek vízben korláto­zott oldhatóságú, 1 mol karbamidból és 2 mol formaldehidből készült kondenzációs termék 0,8 részéből és 0.2 rész szulfithulladéklúg-szaraz­maradékból vagy pedig 0,8 rész, 1 mol melamin­ból és 3 mol formaldehidből készült, vízben kor­látozottan oldható kondenzációs termékből és 0,3 rész szulfithulladéklúg-szárazmaradékból állnak, úgy valamivel jobb nedvesítőképességű permet­levekhez jutunk, amelyekkel Tigyancsak igen tar­tósan tapadó és az élő növényre teljesein ártal­matlan permetbevonatokat készíthetünk. 3. példa: A 292 531 sz. német szabadalom leírásának ada­tai szerint, naftalinszulfonsavból és formaldehid­ből kénsav jelenlétében végzett kondenzációval keletkező terméket vizes .oldatban ammóniákkal semlegesítjük és az oldatot bepárologtatjuk. Az így keletkezett, vízben okiható só 2 részét finomra őröljük és összekeverjük 4 rész finom rézoxi­kloridporral, 0,15 rész porított diizobutilnaf talin­szulfonsavas nátriummal és 0,6 rész ammónium­szulfáttal. Az így előállított, tökéletesen raktározásállő száraz port 1 rész dimetilolkarbamiddal és 1000 rész vízzel permetlévé dolgozzuk fel, amely élő növényre porlasztva igen tartósan tapadó és tar­tós gombaölő hatású bevonatot ad. A permetezés a növényekre nem ártalmas. 4. példa: 5 rész ammóniumszulfátot 7 rész szulfithulla­dék-lűgporral egyneművé elkeverünk és finoman megőrölünk. Az így keletkezett port azután 84 rész rézoxikloriddal és 4 rész kaolinnal keverjük össze és a legfinomabbra megőröljük. Az így kapott finom, zöld por 20 részét 1,7 rész dimetilolkarbamiddal együtt (melynek olvadás­pontja a raktározás által 110—114 C°-ra csökkent) keverés közben 1000 rész vízben eloszlatjuk. Olyan permetlé keletkezik, amely gyümölcsfák­nak a rügyezést megelőző kezelésére igen alkal­mas; a kezelt fák gombafertőzésekkel szemben hosszú ideig védve vannak. 5. példa: Keverés és őrlés útján finom port állítunk elő, melynek összetétele a következő: 16,5 rész 2-oxi-3,5-dinitrotoluol­ammóniumsó 60,0 rész rézoxiklorid 3,5 rész ammóniumszulfát 3,3 rész diizobutilnaftalin­szulfonsav-ammóniumsó 6,7 rész szulfithulladéklúg­szárazmaradék és 10,0 rész kaolin 100,0 rész. Ezen por 30 súlyrészének 5 térfogatrész dime­tiloltiokarbamidoldattal együttes eloszlatása útján olyan permetlevet kapunk, amely gyümölcsfákra rügyezés előtt alkalmazva, egyidejűleg hatásos rovarpetékkel és a gombafertőzésekkel szemben. A rézkomponens kiválóan tartós tapadása követ­keztében a goimbabetegségekkel szemben yaló vé­delem különösen hosszú ideig tart. A permetlé készítésénél felhasznált dimetilol­tiokarbamidoldatot a következőképpen állíthatjuk elő: 0,5 rész magnéziumoxidot 41 térfogatszázalékos formaldehidoldat 146 térfogatrészével addig ke­verünk, amíg gyengén lúgos reakciót kezd mu­tatni. Az elegyhez ezután 76 súlyrész tiokarb­amidot adunk és egy óra hosszat 40—50 C°-on keverjük. A keletkezett csekély zavarosodáet szű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom