137813. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dermedéspontcsökkentő anyag előállítására
Megjelent: 1965. február 1. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ^% m SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 137.813 SZÁM ****' 72. g. OSZTÁLY P—11.224 ALAPSZÁM Eljárás dermedéspontcsökkentő anyag előállítására Péti Nitrogénművek Részvénytársaság, Budapest A bejelentés napja: 1944. szeptember 23. Kenőolajok dermedéspontját csökkentő anyagokat alifás szénhidrogének és azokat tartalmazó keverékek, főként paraffin klórozásával és ezt követően a klórozott terméknek többgyűrűs, aromás szénhidrogénekkel való kondenzálásával állítanak elő. Kondenzálószerül AlCl3 -t vagy más hozzá hasonló hatású kloridokat alkalmaznak. Az ilyenféle eljárásokkal előállított kondenzált vegyületeknek a kenőolajra . gyakorolt dermedéspontcsökkentő hatása nagymértékben függ attól, hogy a kiindulási anyagoknak kondenzalása miképpen, milyen feltételek mellett és milyen messzemenően történt meg. Csupán elméleti megfontolás alapján az előállítandó anyag dermedéspontcsökkentő tulajdonságai nem láthatók előre és csak a dolgozási feltételek kísérletezéssel történő megválasztásával és kínosan pontos betartásával biztosítható a megfelelő hatású dermedéspontcsökkentő vegyület képződése. Ez az oka, hogy dermedéspontcsökkentő anyag előállítására számos eljárás ajánlottak, s ezek nagyrésze a dolgozás feltételeinek, sokszor sorrendjének megváltoztatásával éri el az előállított termék dermedéspontcsökkentő képességének gyakran jelentős változását. Ismeretes, hogy a klórozott szénhidrogénekből kondenzálással nyert dermedéspontcsökkentő anyag nem egynemű termék. Határozott vegyi összetételű kiindulási anyagot feltételezve is, a klórozás folyamán különböző klórozott vegyületek ^keletkeznek és ez a körülmény a kondenzálás folyamata alatt még többféle vegyület képződésére ad lehetőséget. Felismerték, hogy a különböző mértékben klórozott szénhidrogénekből nyert dermedéspontcsökkentő anyagok különböző hatásúak. Javasolták a klórozott szénhidrogénből a kondenzálás foganatosítása előtt a nem, vagy nem megfelelő mértékben klórozott anyagok eltávolítását, izzaszt ássál, extrahálással, frakcionált desztillálással frakcionált kioldással, és frakcionált kristályosítással. Vannak eljárások, melyek diklórparaffint, vagy abban dús terméket igyekeznek előállítani, más eljárások szerint a monoklórszénhidrogéneket távolítják el a kondenzálás előtt. Ismét más eljárás forrásponthatárok szerint ajánlja a megfelelő hatású anyag elkülönítését. Vizsgálataink során úgy találtuk, hogy rendkívül egyszerű fizikai jelenségből előre megállapíthatjuk, a dermedéspontcsökkentés szempontjából melyik kondenzált terméknek van különösen előnyös hatása. A különböző klórozottságú szénhidrogénekből nyert kondenzált származékok ásványolajban oldva tapasztalatunk szerint oldódás közben háromféleképpen viselkednek. Anélkül, hogy a megfigyelt jelenség elméleti magyarázatára kitérnénk, vagy találmányunkat korlátozni akarnánk, a következő háromféle oldódási módot különböztetjük meg: 1. A kondenzált termék oldás közben apró gömbökre, cseppekre oszlik, az oldás lassú. 2. A kondenzált termék oldás közben fátyolszerűen oszlik szét, az oldás gyors, jó. 3. A kondenzált termék oldás közben kenőcsszerűén egyben marad, az oldás rossz. Igyekezetünk oda irányult, hogy a klórozott szénhidrogénből azokat a frakciókat válasszuk ki, melyekből kondenzálással a 2. csoportban említett, oldás közben fátyolszerűen szétoszló, jól oldódó terméket nyerhetjük. Ez a cél találmányunk szerint rendkívül egyszerűen és könnyen sikerül és az addig ismert legjobb hatású dermedéspontcsökkentő anyagok hatását nemcsak elérő, de azt felülmúló hatású anyagot állíthatunk elő. Találmányunk szerint szénhidrogént, előnyösen paraffint, vagy azokat tartalmazó keveréket Mór bevezetésével ismert módon klórozunk, a klórozott terméket sósavtól mentesítjük és a kívánt termék nyerése céljából a nem klórozott anyagtól és más nemkívánatos klórozott termékektől szűrő-
