137805. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi rostokból készült textilanyagok fehérítésére

Megjelent: 1962. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.805 SZÁM 8. i. OSZTÁLY — N—4003. ALAPSZÁM Eljárás növényi rostokból készült textilanyagok fehérítésére Nógrádi László textilvegyész és Wámoscher Pál oki. vegyészmérnök, Győr A bejelentés napja: 1946. február 9. Növényi rostokból készült textilanyagok, nevezetesen fonalak, valamint szövött és kötött anyagok fehérítését általában hő alkalmazásával végzik. A fehérítendő anyagot lúgos közegben kifőzik és utána vegyszerek, pl. klór vagy hidrogénszuperoxid hozzáadásával fehérítik. Ismeretes egy hő alkalmazása nélküli eljárás is, amely tehát a fehérítendő anyagnak, klórral való itatására szorítkozik. Ez azonban csak pamutra alkalmazható, mert a len, kender és juta fás részeinek, azaz a ligninnek, hemieellulózának, pentozánoknak stb. eltávolítására, illetőleg fehérítésére nem alkalmas. A találmány olyan fehérítő eljárás, amely hő alkalmazása. nélkül is használható nemcsak pamut, hanem len, kender és juta fehérítésére is. A találmány szerint ezt úgy érjük el, hogy a fehérítőezerhez olyan anyagot adagolunk, amely a növényi rostok fás részeit a fehérítőszer felvételére, illetőleg átbocsátására alkalmassá teszi. Erre kiváltképpen redukáló- vagy oxidálóanyagok használhatók, mégpedig elsősorban mérsékelten redukáló hatású anyagok, pl. nátriumhidroszulfit, vagy erősen oxidáló hatású anyagok, pl. nátriumperborát. Bizonyos esetekben, pl nagyon koncentrált aktív klóroldat használata esetén, előnyösebb lehet mérsékelten redukáló hatású adalékanyag alkalmazása, mert ez egyúttal csökkenti a fehérítőszer roncsoló hatását a rostokra. A rostok fás részeinek kívánt befolyásolását elősegíti a fehérítést megelőző savas kezelés, pl. sósav és kénsav keverékével, és ezt öblítés után követő nedvesítés lúgálló nedvesítőszerrel, pl. zsíralkoholszulfonáttal. Előnyös, ha a fehérítést olyan fürdőben végezzük, amelynek pH-értéke 10 és 11 között van. A találmány szerinti eljárás például a következőképpen foganatosítható: A fehérítendő anyagot előbb literenként 1—1 cm3

kénsavat és sósavat tartalmazó vizes gidaiban áztatjuk kb. egy óra hosszat, ezután pedig hideg vízzel jól kiöblítjük. Ezt követőleg a fehérítendő anyagot literenként 1,5—2 cm3

38 Beaunéfokos nátronlúgoldatot és 1—1,5 g lúgálló zsíralkoholszulfonátot tartalmazó vizes oldatban 30— 66 percig kezeljük, majd ehhez a folyadékhoz fokozatosan annyi nátriumhipokloritot adagolunk, hogy a fehérítő fürdő literenként 3,5—5 g aktív klórt tartalmazzon. A fürdő pH-értékének előnyösen 10 és 11 között kell lennie. Amikor a fehérítendő anyag színe elérte az egynegyedfeíhér fokot, hozáadunk a fürdő literjéhez 0,1—0,4 g nátriumhidroszulfitot vagy nátriumperborátot. Ebben a fürdőben 10—12 óra hosszat hagyjuk az anyagot. A fehérítendő anyag további kezelése, azaz öblítése, antiklórozása, újraöblítése, savazása és kékítése ismert módon megy végbe. Nehezen fehéredő, erősen szalmás kenderrost esetében esetleg megismételhetjük a fehérítést, de ehhez csak literenként 0,8—1,2 g aktív klórt tartalmazó fürdőt használunk. A találmány szerinti eljárás előnye elsősorban anyag- és munkaidőmegtakarításban rejlik, mert a találmány feleslegessé teszi a fehérítendő anyag előzetes főzését és ezenfelül lehetőséget ad a fehérítő fürdő klórtartalmának az eddiginél lényegesen gazdaságosabb kihasználására. Ez anyagban 50—60%-os és munkaidőben 15—20%-ös megtakarítást jelent. További előnye az eljárásnak az, hogy a rostok szakítási szilárdságának a fehérítés okozta csökkenése lényegesen kisebb, mint az ismert eljárások esetében. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás növényi rostokból készült textilanyagok fehérítésére, amelyre jellemző, hogy a fehérítő fürdőhöz a növényi rostok fás alkatrészeinek a fehérítőszert felvevő, illetőleg átbocsátó képességét fokozó redukáló- vagy oxidálóanyagot adunk hozzá. 2. Az 1. igénypont, szerinti eljárás foganatosítás! módja, amelyre jellemző, hogy adalékként mérsékelten redukáló hatású redukálóanyagot, pl. nátriumhidroszulfitot, alkalmazunk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítás! módja, amelyre jellemző, hogy adalékként erősen oxidáló hatású oxidálóanyagot, pl. nátriumperborátot, alkalmazunk. 4. Az előbbi igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, amelyre jellemző,