137790. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műgyanták előállítására

Megjelent: 1962. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.790. SZÁM 39. c. OSZTÁLY — K —16984. ALAPSZÁM Eljárás műgyanták előállítására Kast & Ehinger G. m. b. H. cég, Wien A bejelentés napja: 1944. június 10. Németországi elsőbbsége: 1941. január 25. A találmány műgyanták előállítására vonatkozik ligninből és lignintartalmú anyagokból. Megkísérelték már a lignin felhasználását műanyagok előállítására. Az egyik ismert eljárás szerint alaktesteket úgy állítanak elő, hogy célszerűen melegben, fenolokkal impregnált, elkülönített lignint, amely adott esetben még kondenzáló-, töltő- és lágyítószereket is tartalmazhat, melagsajtolással dolgozunk fel. A lignin és fenolok alkotta vegyületek azonban nem mutatnak műgyanta tulajdonságokat. Ismeretes továbbá, hogy a fának tömény sósavas feltárásakor keletkező termékeket halogéntartalmú szerves oldószerekkel, előnyösen etilónklórhidrinnel kivonatolni lehet és az oldószer lepárlása után visszamaradó bitumenes maradékot műgyanták előállításakor adalékként lehet használni. Javasolták már műgyanták előállításához szulfithulladéklúgok használatát is, amikor az egyik eljárás szerint az erjesathető cukrot alkohollá alakították, majd ezt aldehiddé oxidálták, ezután pedig az anyagot fenol és kondenzálószerek hozzáadása után hevítették Egy másik ugyancsak a szulfithulladéklúgbó] kiinduló eljárás szerint a Kzulifithulladéklúgot aldehidekkel, előnyösen formaldehiddel és fenolokkal reakcióba hozták, mimellett a fenol mennyisége a szulfithulladéklúgnak legalább 25%-a, az aldehidé legalább annak 5%-a. Javasolták végül az ún. feketelúgból savak es szénsav segítségével kicsapott ligninnek aldehidekkel és fenolokkal műgyantává való kondenzálását. Mindezekben az esetekben a. cél ligninvegyületek feldölgoizása volt, amelyek messzemenően vízoldhatók, akár ligninszulfosavakról, akár pedig az úgynevezett alkaliligninről van szó és amelyek formaldehiddel kondenzálási termékeket adnak, mely utóbbiak azonban víz hatására érzékenyek. Ugyanez érvényes azokra a műgyanta-előállítási eljárásokra is. amikor formaldehid hat ligninre és fenolra, amely folyamat bizonyos; feltételek betartása mellett aránylag nagymennyiségű alkálinak vagy aminnak az előkondenzálas után való adagolásakor játszódik le. Ismeretes továbbá, hogy savanyú vagy lúgos hidrolízissel feltárt növényi rostáinyagot, amelyet lignocelulózának neveznek, mint amilyen pl. a feltárt faliszt vagy bagasz, fenolformaldéhid vagy karbamidformaldehid gyanták keletikezése közben keményíthető préstömegekké . lehet feldolgozni. Végül ismerete egy olyan eljárás, amely szerint a lignint fenolátokban digeráljuk és a kapóit fenolát-lignin oldatot szabad alkáli esetleges adagolása mellett aldehidekkel kondenzáljuk, majd a reakció termékét savval kiesapjuk. A találmány szerinti eljárással a ligninbői kiindulva sikerült igen egyszerű módon értékes tulajdonságú keményíthető műgyantákhoz jutnunk. Az eljárás lényege az, hogy vízben oldhatatlan, semleges ligninből indulunk ki és a lignint olyan oldószerek jelenlétében hozzuR formaldehiddel reakcióba, amelyek az utóbbival nem reagálnak és a kondenzálási termékektől pl. desztillálással elválaszthatók. A kondenzálási reakcióhoz kiindulási anyagként akár a fa cukrosításkor, akár a fa egyéb, erős ásványi savas feltárásakor kapott, a reakciórenyhe mellékalkatrészektől és szennyezésektől célszerűen oldószerekkel való kezeléssel megszabadított, vízben oldhatatlan lignin, akár pedig a lignintartalmú kiindulási anyagokból szerves oldószerekkel, alkali távollétében kíméletes kezeléssel kapott, különösen rekcióképes, ugyancsak vízben oldhatatlan lignint használhatjuk. Az egyik vagy másik esetben kapott lignint semleges ligninnek nevezzük. Különösen jó eredményeket kapunk az olyan ligninnel, amelyet fának vizes alkohollel való feltárásakor pl. a 124 738. számú osztrák szabadalmi leírás szerint kaptunk és amelynek olvadáspontja 100° alatt van, egész sor oldószerben melegben teljesen, hidegben részben, sőt meglepő módon formaldehidben is legnagyobb részében oldható. A lignin oldószereként, amely oldószer a formaldehiddel nem reagál, mégpedig akár a facukrosí-