137774. lajstromszámú szabadalom • Eljárás transzparenshatások előidézésére műroston vagy műrosttartalmú szöveteken

Megjelent: 1962. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.774. SZÁM 8. a. 20—24. OSZTÁLY — C—5865. ALAPSZÁM Eljárás transzparenshatások előidézésére műroston vagy műrosttartalmú szöveteken Aktiengesellschaft Cilander cég, Herisau-ban (Svájc) A bejelentés napja: 1944. február 23. Svájci elsőbbsége: 1943. április 22. Az organdi névvel is jelölt transzparensszöveteket régebben általában tiszta pamiutszövetekből készítették, főképpen muszlin-, kisebb mértékben voál-szövetekből, vagy más finomszövésű anyagból, pl. étaminból, azonban különösen finom minőségű, hernyóselyemből készült organdikat is ismertek. A találmány szerinti eljárás mintázatlan, vagy mintázott, sima vagy kreppelt transzparensszövetek előállítását célozza tisztán 'műrostból, vagy műrostból és pamutból, avagy pedig műrost-paimut^keverékrostokból álló sík textílképződményekből. Már ismételten .megkísérelték ily műrost-, vagy 'műrost-keverékanyagokat a szokásos transzparenseljárással nemesíteni, de még a savas vagy lúgos duzzasztószerek töménységi viszonyainak .és a •behatási időnek változtatásaival sem tudtak piacképes árut termelni, mert az ily kezelés számszerűen rideg, keményen merev, különösen p^dig törésre hajlamos, rossz megjelenésű árut eredményezett, amely gyakorlatilag hasznavehetetlen volt. Ezzel ellentétben a találmány szerint nemesített transzparens áru megjelenés, fény, lágyság és viselési tartósság tekintetében teljesen kielégítő és jó átlátszóság mellett feltűnően tiszta rostképet szolgáltat. Ily hatást meglepő módon akkor érünk el, ha a műrosttartalmú textilanyagot esetleg előzetes vagy utólagos lúgos és/vagy savanyú duzzasztás mellett, legalább meroerizálió erősségű lúggal kezeljük 2'5°-ot meghaladó hőmérsékleten, legalább 5 másodpercig. Az eljárás tiszta műrostból álló, vagy oly szövetekre is alkalmazható, amelyek pemutfoiial mellett műrostot is tartalmaznak, Vagy pedig pamut és műrost keverékfonadékából szövettek. Természetszerűleg oly szövetek is kezelhetők, amelyek az említett fonadékokat egymás mellett tartalmazzák, akár mintázatlanul, akár pedig szövött mintázatú fantáziaáruk alakjában és oly szöveteken is, amelyeken a mintázat hímzéssel applikáltam vagy pedig sima öltésű ezövőeljárás4 sal van előállítva. A találmány szerint nemesítendő szövetet célszerűen az írezésétől megszabadítjuk és fehérítjük, azonban nyers szöveteket is feldolgozhatunk, hangsúlyozván, hogy a találmány szerinti nemesítést az előkezelés bármelyik fázisában végezhetjük. Az eljárást célszerűen duzzasztóriemesítésekkel kapcsolatban hajtjuk végre, amidőn is ezek módját-és sorrendjét a kívánt hatás szerint tetszőlegesen sorakoztathatjuk például a következő szkémának megfelelően; az A—C alatti magyarázatok figyelembevételével. 1. alkáli kezelés ás- meleg alkáli kezelés, 2. savas kezelés és meleg alkáli kezelés, 3. alkáli kezelés és savas kezelés, majd meleg alkáli kezelés, 4. meleg alkáli kezelés és alkáli kezelés, 5. meleg alkáli kezelés és savas kezelés, 6. meleg alkáli kezelés — és savas kezelés —, hideg alkáli kezelés, 7. meleg alkáli kezelés és alkáli kezelés, 8. meleg alkáli kezelés és meleg alkáli kezelés (azonos vagy eltérő feltételekkel). A) Savas kezelés alatt 40—52 Bé°-os kénsavval való kezelés értendő —5° és +20° hőmérsékletek között, legalább 5 másodpercen keresztül. B) Alkáli kezelés alatt közönséges mercerizáló kezelést értünk, legalább 15 Bé°-os lúggal —5 és • -j-25 ° hőmérsékletek között, legalább 5 másodpercen keresztül, vagy ennél hosszabb ideig. C) Meleg alkáli kezelés alatt a találmány szerinti kezelést értjük mercerizáló erősségű lúggal, legalább 25° hőmérsékletem vagy e fölött, legalább 5 másodpercen keresztül. Magától értetődik, hogy a savas és lúgos duzzasztás között az árut kimosni és semlegesíteni kell, míg két egymás után következő lúgos kezelés között a kívánt hatás szerint, mosunk és semlegesítünk, vagy pedig nem.