137759. lajstromszámú szabadalom • Eljárás túlnyomórészben szerves szövetből álló élelmiszerek és takarmányszerek brikettezésére, valamint ehhez való alakmás és berendezés

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.759 SZÁM 53. g. OSZTÁLY — A—4815 ALAPSZÁM Eljárás túlnyomórészben szerves szövetből álló élelmiszerek és takarmányszerek brikettezésére, valamint ehhez való alak más és berendezés Aktieselskabet Atlas cég, Kobenhavn (Dánia) A bejelentés napja: 1943. június 30. Dániai elsőbbsége: 1942. július 15. A találmány olyan élelmiszerek és takarmányszerek brikettezésére való eljárás, amelyek túlnyomó/részben szerves szövetekből, vagyis olyan növényi és állati anyagokból állnak, amelyek emberi és állati táplálkozás céljára alkalmasak, célja pedig az, hogy az előállított brikettek szilárdságát és alaktartósságát a gazdaságos tömegtermelésben használható eszközökkel a lehető legnagyobb mértékben biztosítsa. Az ilyesfajta anyagok brikettezésénél ugyanis általában véve fontos, hogy lehetőleg tömör briketteket kapjunk, amelyek ennélfogva lehetőleg kevés helyet foglalnak el, és olyan szilárdságúak lehetnek, hogy a csomagolás, szállítás és kezelés közben nem törnek el. A brikett tömörségének mértékeként a brikett térfogatsúlyát tekinthetjük, amelyen a brikett súlyának és térfogatának hányadosát értjük, melyet a brikett méreteiből, a brikettet alkotó anyagrészecskék közötti hézagokra való tekintet nélkül, számítunk ki. Ha az említett célok elérésén kívül a brikettezéssel az anyagot a levegő oxigénjétől is meg akarjuk óvni, a vitamintartalmat a lehetőség szerint megtartani és a környezettel való nedvességkicserélődést megnehezíteni, rendszerint igen nagy térfogatsúlyra van szükség, amely növényi vagy állati eredetű anyagok, például szárított főzelék vagy erősen szárított tőkehal, esetében előnyösen 1,20 feletti, lehetőleg 1,30 feletti kell hogy legyen. Bebizonyult már most, hogy szerves szövetekből álló élelmiszer- vagy takarmánybrikettek, különösen, ha az ezeket alkotó anyag több mint 70% szárazanyagra van beszárítva, vagy pedig természetes állapotban ekkora szárazanyagtartalmú, hajlamosak arra, hogy jelentős mértékben kiterjedjenek, miután a brikettekre kifejtett sajtolónyomás megszűnt. Szárított állapotban levő főzelék, hús és halak brikettezésekor például nem érvényesülnek elég nagy mértékben olyan tényezők, amelyek a rugalmasan deformált szövetrészéknek az új helyzetükben való rögzítését előidéznék, úgy, hogy az anyag kisebb vagy nagyobb mértékben hajlamos a kiterjedésre. Sok főzelékféleség elég jelentős mennyiségű cukrot tartalmaz ugyan, amely a szövetben való megszáradása után erősen bepárologtatott szirup alakjában van jelen, a szövet szilárd tömege azonban annyi rostanyagot tartalmaz, hogy a kötőanyagok nem tudják teljesen megszüntetni a száraz állapotban történő kiterjedésre való hajlamát és így például még olyan nagy cukortartalmú anyagok is, mint a kelkáposzta vagy sárgarépa, a brikettezés után jelentős mértékben kiterjednek. Minél nagyobbak azok a részek, amelyekből a brikett áll, annál nehezebb elég nagy térfogatsúlyú brikettek előállítása. Ezt azzal magyarázhatjuk, hogy azok az alakváltozások, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a részecskék a brikettben valamennyi hézagot kitöltsék, e részecskék nagyságával növekszenek. A kiterjedés csökkenő sebességgel több napon át tarthat és ha a térfogatsúly 1,10 alá süllyed és a brikett ennélfogva a levegő viszonylagos nedvességtartalmának ingadozásai folytán váltakozva nedvességet ad le és vesz fel, még hosszú időn át folytatódhat. Szárított élelmiszereknek 10 másodpercig terjedő időig tartó sajtolásakor általában még 1000 kg/cm2

körüli- felületi nyomások alkalmazása esetén sem kerülhető el, hogy a brikettek térfogatsúlya 48 óra alatt a maximális térfogatsúly 70%-a alá ne süllyedjen, ha maximális térfogatsúlyon azt értjük, amelyet 1 óra hosszat tartó, 1000 kg/cm2

felületi nyomással végzett sajtolással kapunk. Ha az anyag szárított állapotban levő szilárd és szívós növényi szövetből, például zöldbab hüvelyéből áll, egyáltalában nehéz az, hogy a közönségesen használt brikettsajtó segítségével, néhány másodpercig tartó, többszáz kg/cm2

felületi nyomással végzett sajtolással összefüggő briketteket kapjunk. Ismeretesek ugyan már a brikettek szilárdságának és alaktartóságának javítására való rend-