137714. lajstromszámú szabadalom • Szappantartó

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.714. SZÁM 34. k. 1—6. OSZTÁLY — R—8661. ALAPSZÁM Szappantartó Kohoska Árpád, Kiskunhalas A bejelentés napja: 1943. június 23. A találmány szappantartó, melynek a szappant támasztó, nyílásokkal kiképezett betéte és a betétet befogadó tála van. Ismeretesek már oly szappantartók, melyek a szappant támasztó, nyílásokkal kiképezett betétből és a betétet befogadó tálból vannak. Ily szappantartóknál a betét és a tál között mindössze kis hézag van, melyet a tálon vagy a betéten kiképezett köztartóbordák biztosítanak. A hézag célja a szappanról lecsurgó víz befogadása, illetőleg a levegőnek a szappan alsó részéhez való juttatása. Az ismert szappantartók hátrány« azonban, hogy a szappanról lecsurgó víz a betét és a tál közötti hézagot csakhamar megtölti és így nemcsak a levegő bejutását hiúsítja meg, hanem a szappan alsó részét az egyrészű szappantartókhoz hasonlóan el is áztatja. A találmánnyal e hátrányokat kiküszöböltük és oly szappantartót szerkesztettünk, amely a szappant levegősen tartja, függetlenül attól, hogy a szappanról mennyi víz csurog le. Ezt a találmány értelniében azzal érjük el, hogy a betétnek a szappant hordozó fenékfelületét a tál peremének szintje felett tartó lábakat alkalmazunk. A talál -a szappanról lecsurgó víz a tál peremén túlcsordul, mielőtt a betét fenekét és ezzel a szappan alsó részét elérné, úgy, hogy a levegő a betét fenekének nyílásain át állandóan érheti a szappan alsó részét és ezzel biztosítja annak hatásos szárítását. Célszerű, ha a betét és a tál viszonylagos helyzetét például a tálon elforgathatóan ágyazott és a betét nyílásával kapcsolódó retesz útján biztosítjuk. Ez esetben ugyanis a szappantartót egységes darabként kezelhetjük. A találmány további részleteit a rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti szappantartó egyik példaként! kiviteli alakjának távlati képe. A rajzon fel nem tüntetett szappant 1 betétre helyezzük, amely 2 lábak közbeiktatásával 3 tálban áll. Az 1 betét 4 fenekében 5 nyílások vannak, amelyeken át a levegő a 4 fenéken megfekvő szappant alulról éri és szárítja.A 2 lábak hoszszát a találmány értelmében úgy választottuk meg, hogy az 1 betét 4 feneke a 3 tál 6 peremének szintje felett helyezkedjék el. A 3 tál közepén 7 ágyazó pecket rögzítettünk, amelyben tojásdad alakú 8 retesz van forgathatóan ágyazva. Az 1 betét 4 fenekében a 8 retesz alakjának megfelelő alakú 9 nyílás van, amelyen a 8 retesz a rajzon feltüntetett helyzetéhez viszonyítva 90°kal elforgatott helyzetben átbújtatható. A találmány szerinti szappantartó alkalmazási módja a következő: Amikor a szappant használat után az 1 betétbe helyezzük, a szappanról a wíz az 5 nyílásokon át a 3 tálba csepeg és itt mindaddig megmarad, amíg a 3 tál 6 peremén túl nem csordul, illetőleg amíg azt a 3 tálból el nem távolítjuk. A szappantartó találmány szerinti kiképzése következtében a 3 tálban a víz soha sem emelkedhetik oly magasra, hogy az 1 betét fenekét elérje és így a szappan alsó részét áztassa. Ha a szappantartót tisztítás végett részeire akarjuk szedni, akkor a 8 reteszt 90°-kal elforgatva fedésbe hozzuk a 9 nyílással, majd az 1 betétet felemelve a nyíláson átbújtatjuk. Ezután a részek mindegyikét kellően megtisztítva az 1 betétet ismét a 3 tálba helyezzük, miközben a 8 reteszt a 9 nyíláson átbúj tathatjuk és a 9 nyílásra haránthelyzetbe állítjuk. A találmány szerinti szappantartó különösen előnyösen alfcalmazható kellően ki nem szárított és ennek következtében gyorsan málló szappanok esetében, minthogy a szappan szellős támasztása következtében a nedvesség abból könnyebben elpárolog. A tál pereme alatt a tálnak azt a színvonalát értjük, ameddig a tálban összegyülemlő víz érhet, anélkül, hogy a víz a tálból kifolynék. Szabadalmi igénypontok: 1. Szappantartó, melynek a szappant támasztó, nyílásokkal kiképezett betéte és a betétet befogadó tála van, melyet a betétnek (1) a szappant