137709. lajstromszámú szabadalom • Billenő kapcsoló

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.709 SZÁM 21. c. 28—53. OSZTÁLY — M-13250. ALAPSZÁM Billenő kapcsoló Mérei György oki. gépészmérnök és Doór János oki. gépészmérnök, mindketten Budapesten A bejelentés napja: 1945. október 2. Az eddigi billenő kapcsolók hátránya, hogy nagy szerkezeti magasságuk, rövid élettartalmuk és bonyolult szerkezetük van, miért is előállítási költségük aránylag nagy. A találmány a fenti hátrányok kiküszöbölését és oly billenő kapcsoló létesítését célozza, »mely csekély szerkezeti magasságú, hosszú élettartamú és egyszerű szerkezetű. A találmány szerinti célt azzal érjük el, hogy az ismert billenő kapcsolóknak két kétkarú, különböző tengelyek körül billenthető emelőinek két forgópontját egyesítjük. Emellett a kapcsoló csupán két emelőből áll, melyek közül a kapcsoló fedőjéből kinyúló egyik kar a billenő kapcsolókar, míg a másik, a kapcsoló aljazatában ágyazott kár a megszakítókar. Az ismertetett . kiképzés feleslegessé teszi az ismert kapcsolók ,,híd"-nak nevezett szerkezeti elemét, melynek mellőzése folytán a kapcsoló szerkezeti magassága tetemesen, mintegy 5—6 mm-rel csökken. A találmány szerint a megszakítóikarnak a kapcsolókar felé eső vége úgy van kialakítva, hogy a kapcsolókarral elmozduló, rugó hatása alatt álló görgőnek kényszerpályáját alkotja. A rugó célszerűen magában a kapcsolókar furatában van elhelyezve, ami a kapcsoló szerkezeti magasságának további csökkentésével jár. A megszakítókar kényszerpályája két egymás! metsző hengerpalást, melynek metszésvonala a megszakítókarra merőleges hosszközépsíkban fekszik. A görgővel együttműködő hengerpalástrészeknek a forgóponttól mért távolsága a metszésvonal felé állandóan növekszik. A kényszerpályára rugóhatás alatt, támaszkodó görgő az ívhúzást és a szikraképződést gyakorlatilag kiküszöböli, mert billentéskor a görgő a forgóponttól állandóan növekvő karon támad. Emellett a rugó összenyomódása folytán a nyomóerő is nő mindaddig, míg a görgő a kényszerpálya végéhez nem ér, amikor is megszakítókai átváltódik. A kényszerpálya másik oldalán viszont csökkenő rugóerő és kisebb hatókar mellett éri el a megszakítókar másik nyugalmi helyzetét. Az átváltás, illetve kapcsolás tehát hirtelen történik és így az ívhúzás és a szikraképződés gyakorlatilag ki van küszöbölve. Azáltal, hogy a kapcsolás, az ismert szerkezetektől eltérőleg, nem rugóvá kapcsolt karókkal, hanem görgőpályán futó görgővel történik, az eddigi kapcsolásoknál fellépett káros súrlódások és a kapcsoló helyes működését károsan befolyásoló vagy megakadályozó kopások mellőztetnek. A találmány szerint a megszakítókair tömör és csak a zárlatot létesítő vezetővel van áttörve, melynek csupán az érintkezést létesítő pontjai szabadok. Ezáltal egyrészt a megszakítókar szerkezeti hossza az ismert szerkezetekhez képest csökken, ami a kapcsoló magasságának további csökkentését teszi lehetővé, másrészt ütődés vagy erőművi behatás folytán a zárlatot létesítő vezető ki nem lazulhat. A találmány célszerű kiviteli alakjánál a kapcsolómechanizmus a kapcsoló többi alkatrészétől független, zárt egység, mely a beszerelés előtt lehetővé teszi a helyes működés ellenőrzését. A rajz a kapcsoló példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti. Az 1. ábra függélyes metszet a 2. ábra A—B vonala szerint. A 2. ábra az 1. ábra szerinti kapcsoló felülnézete, a fedő levétele után. —1—• a kapcsolónak célszerűen bakelitből való aljazata (1. ábra), melyet a kapcsoló —2—• burkolata és —3— fedele vész körül.. Az —1—• aljazatra szerelt —14— tartók (2. ábra) a —4— tengelyt hordják, mely a kapcsolónak egyetlen forgáspontja. A —4— tengely körül billenthető a célszerűen bakelitből való —5— megszakító és a —6— kapcsolókar. Az —5— megszakítókarnak alsó hengeres végét a —11— rugós kontaktusok közötti rövidzárást biztosító —10— fémcsap töri át, míg e karnak a —4— tengelyt körülvevő végén a •.—9— kényszerpálya van kialakítva. A —6— kapcsolókar —7— furatában fekvő —17— rugó hatása alatt álló —8— görgő a —9— kényszerpályához szorul. A —13, 13— csavarok a kapcsolóba vezetett huzalokat szorítják le, melyek rögzítésük után fémes érintkezésbe kerülnek a