137696. lajstromszámú szabadalom • Fegyverzet pallókhoz, falakhoz vagy hasonlókhoz

2 137.696 2, ábra mutatja. A karok ilykónt, lényegileg, ugyanazon síkba kerülnek és egymáshoz képest párhuzamosan fekszenek vagy esetleg egymással szöget zárnak be. A 8. és 9. ábra két 1. és 2. ábrabeli szerkezetű 1 és 2 fegyverzetet mutat betonpalló készítésénél, a 9 betonban elfoglalt helyzetben. A két 1 és 2 fegyverzet egymásra merőlegesen fekszik. A kiugró 3 kanyarok a 6 tartófalákra fekszenek, míg a belső 4 kanyarok a falak közötti téren belül maradnak. A spirálmenetek ill. ezeknek 5 egyenes részei a megrendelő által megszabott hosszban készülnek. A 3 és 4 kanyarokat, a 3. ábrában látható módon, a betonban való jobb lehorgonyzás céljából, a menetek síkjából kigörbíthetjük. A 4. és 5. ábrabeli megoldásnál a 3 és 4 kanyarok közötti 7, 8 szakaszok egymással — lényegileg — párhuzamosak. Célszerűbben a felső 7 ág végei az alsó 8 ág felé hajlanak a húzóLgénybevételek jobb felvétele céljából. A 4. és 5. ábrabeli fegyverzetet, az 5. ábrában látható módon, a köteg összesajtolásának irányában húzzuk szét, amidőn is a kihúzott állapotban a 7 és a 8 szakaszok egymással kisebb vagy nagyobb szöget zárnak be. Ily szerkezetben a 7 szakaszok felső vasalást, a 8 szakaszok pedig alsó vasalást alkotnak. A 10. ábra fent leírt szerkezetű, két 10 és 11 fegyverzet elhelyezését alaprajzban, a 11. ábra pedig nagyobb léptékű keresztmetszetben mutatja. A 8—7., 12. és 13. ábrában feltüntetett megoldási alaknál a menetek kanyarjai teljes hurkot alkotnak. Ezáltal széthúzáskor a 7 és 8 szakaszokat, a 7. ós 12. ábrákban látható módon, egymással párhuzamos helyzetbe hozhatjuk. A 14. ábra az 1. és 2. ábra szerinti és a 4. és 5. ábra szerinti fegyverzet kombinációját tünteti fel. A többi megoldási alakokat is hasonló módon kombinálhatjuk egymással. A 15. ábra vasbetonfal keresztmetszetét mutatja. Itt a 'fegyverzetnek egymással párhuzamos rúdsorai a fal egyik és másik síkja mentén fekszenek. Szükség esetén a 10 fegyverzeten belül egy második 11 fegyverzetet helyezhetünk el. í A 16. ábra oly megoldási alakot, széthúzott állapotban mutat, melynél egyes 3 kanyarok csak a fegyverzet egyik oldalán ugranak ki a többi 4 kanyarhoz képest, míg a másik oldal 12 kanyarai egy vonalban fekszenek. Noha a leírt fegyverzet elsősorban betonban alkalmazandó, más építőanyagok fegyverzésére is használható. Szabadalmi igénypontok: 1. Fegyverzet, vasbetonból vagy más fegyverezhető anyagból álló pallókban, falaikban és hasonlókban fellépő húzóigénybevételek felvételére, amelyre az a jellemző, hogy a fegyverző vasnak előre- és hátra kinyúló részeiből vagy karjaiból áll, amely részek vagy karok folytonos, összefüggő szerkezetet alkotnak és váltakozva különböző hosszúságúak úgy, hogy a betétvas kanyarjai az egyik vagy mindkét oldalon, váltakozva, egymáson túlnyúlnak és hogy a betétvas, használat előtt, köteggé van összesajtolva, melyből az előre- vagy hátra kiugró és kanyarjaik által egymástól elválasztott részek vagy karok, a felhasználás helyén, a kívánt viszonylagos távolságra húzhatók sziét. 2. Az 1. igénypontban meghatározott fegyverzet megoldási alakja, melyre az a jellemző, hogy egymást érintő részei vagy karjai a köteg alakban egymást keresztezik. 3. Az 1. 'igénypontban meghatározott fegyverzet megoldási alakja, melyre az a jellemző, hogy egymást érintő részei vagy karjai a köteg alakban, lényegileg, egymással párhuzamosak. 4. A 3. igénypontban meghatározott fegyverzet megoldási alakja, melyre az a jellemző, hogy legfelső részei vagy karjai, sík fegyverzeti szerkezetben, gyengén lefelé, az alsó részek vagy karok felé hajlanak. 5. A megelőző igénypontok bármelyikében meghatározott fegyverzet megoldási alakja, melyre az a jellemző, hogy a részek vagy karok közötti kanyarok kettőzöttek vagy sokszorozottak úgy, hogy oldalnézetben zárt hurkot alkotnak. 2 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 623168. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.