137693. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és segédberendezés munkadarabok, főleg csövek összehegesztésére

Megjelent: 1962. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.693 SZÁM 49. h. 34-37. OSZTÁLY — F—10113. ALAPSZÁM Eljárás és segédberendezés munkadarabok, főleg csövek összehegesztésére Friedländer Jenő, Budapest A bejelentés napja: 1942. november 28. Mindazon esetekben, amelyekben gázok, gőzök vagy folyadékok melegítésére, szállítására vagy hűtésére, iE. gőzök előállítására hegesztett csődarabokból álló csöveket alkalmazunk, rendkívül fontos a belső felületek egyenletes felületi simasága és revementessége. Ismeretes körülmény, hogy két csődarab összehegesztésekor a hegesztési hely belső részén a megömlesztett anyag szakállszerű kifolyásoka' alkot, melyeknek nagysága elsősorban a hegesztési munka jóságától, továbbá a csődarabok végeinek a hegesztési munka kezdetén beállított távolságától függ. E szakállszerű képződmények felületükön a hegesztés közben rendszerint elégnek (oxidálódnak), s így revesedés folytán a hegesztési helyen a belső csőfelület érdességét növelik, a szakállképződményekkel együtt pedig az átáramlási keresztmetszetet szűkítiik, úgyhogy az áramlási ellenállás hátrányosan megnövekszik. Ezenfelül pedig a képződött reve üzem közben leperegve könnyen a gépi berendezés érzékenyebb részeibe juthat, s ezekben kellemetlen üzemzavarokat okozhat. E hátrányok elhárítása — amennyiben a hozzáférhetőség megengedi — a hegesztési hely belső felületének költséges és körülményes utólagos megmunkálását teszi szükségessé. Ismert eljárás szerint főleg a szakállképződés, s részben a felületi eloxidálódás is megszüntethető ugyan azáltal, hogy a hegesztési hely belső felületét a csődarabok végeit áthidaló, pl. vaslemezből hajlított vékony fémhüvellyel lefedjük, mely hegesztéskor — legalábbis a hegesztési környezetben — a csődarabokkal összeheged, ily esetben azonban a keresztmetszetszűkítés és a hüvelybetét végein fellépő, áramlási ütközést és turbulenciát okozó hirtelen keresztmetszetváltozás továbbra is lényegesen hátrányosan hatnak. A találmány célja az említett hátrányoknak egyszerű módon való tökéletes kiküszöbölése, ami az ismertetett, de hatásában még nem teljesen kielégítő javaslathoz hasonlóan azáltal van lehetővé téve, hogy a hegesztési hely belső oldalán a csővégeket, a csődarabokkal összehegedő fémhüvely helyett, éghető anyagból (pl. kéregpapírból vagy keményített textilanyagb 31) való hüvelylyel fedjük le, melyet e célra a fedési felületen csupaszon, vagy célszerűbben vékony lakkbevonattal vagy oly vékony fémréteggel borítva alkalmazunk, mely a hegesztési hőmérsékleten kónynyen olvad, ill. elpárolog és eloxidálódva a belső csőfelületen esetleg fémhamuként rakódik le. Az éghető anyagból való hüvely ugyanis mindaddig, amíg a hegesztési hőfokon a hegesztés folyamán bizonyos idő múlva teljesen el nem égett, megakadályozza a megömlesztett anyagnak a hegesztési résen át a belső csőtérbe való behatolását, tehát a szakállképződést, elégetésével pedig elsősorban elhasználja a hegesztési hely környezetében a csőüreg oxigéntartalmát, s így nagymértékben, esetleg teljesen is lehetetlenné teszi a belső csőfalületen a megömlesztett anyag, ill. az izzó csővégek felületi eloxidálódását, tehát a reveképződést. A hüvelynek pl. nehezebben gyulladó lakkal való bevonása a hüvely gyulladását és elégését késlelteti, s ugyanezt a célt szolgálja a hüvely esetleges vékony fémbevonata is, amely ezenfelül — hővezetéses hőelvonással — a hegesztési helyet is hűti, s ezáltal a hüvely idő előtti meggyulladását egy további okból is hátráltatja. E fémbevonat vastagsága célszerűen csak 0,1—0,2 mm. A találmány szerinti eljárás kivitele a most mondottakon túlmenően a rajz 1—5. ábráiból válik érthetővé, melyek közül az 1. és 2. ábra hossz-, ill. keresztmetszetben a betéthüvely kiképzésének és behelyezésének egyik változatát, a 4. és 5. ábra pedig, szintén hossz- és keresztmetszetben, lényegileg az előbbivel azonos összelrendezésben, a kivitél egy másik változatát mutatják. A 3. ábrán, keresztmetszetben, a betéthüvely kiképzésének egy további változata látható. Példaképpen az 1. és 2. ábrák szerinti változatot tartva szem előtt, az 1 és: '2 csődarabok hegesztendő csővégeit az ismert hegesztési módoknak megfelelően ferdén leélezzük, s mielőtt a csődarabokat az összehegesztés számára a csőátmérőknek megfelelő nagyságú gyűrűréssel egymáshoz képest beállítanók, az egyik csővégbe egy, a csőátmérővel arányos méretű, példaképpen kéregpapírból készült 3 hüvelyt tolunk be oly