137693. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és segédberendezés munkadarabok, főleg csövek összehegesztésére

Megjelent: 1962. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.693 SZÁM 49. h. 34-37. OSZTÁLY — F—10113. ALAPSZÁM Eljárás és segédberendezés munkadarabok, főleg csövek összehegesztésére Friedländer Jenő, Budapest A bejelentés napja: 1942. november 28. Mindazon esetekben, amelyekben gázok, gőzök vagy folyadékok melegítésére, szállítására vagy hűtésére, iE. gőzök előállítására hegesztett cső­darabokból álló csöveket alkalmazunk, rendkívül fontos a belső felületek egyenletes felületi sima­sága és revementessége. Ismeretes körülmény, hogy két csődarab össze­hegesztésekor a hegesztési hely belső részén a megömlesztett anyag szakállszerű kifolyásoka' alkot, melyeknek nagysága elsősorban a hegesz­tési munka jóságától, továbbá a csődarabok vé­geinek a hegesztési munka kezdetén beállított távolságától függ. E szakállszerű képződmények felületükön a hegesztés közben rendszerint el­égnek (oxidálódnak), s így revesedés folytán a hegesztési helyen a belső csőfelület érdességét növelik, a szakállképződményekkel együtt pedig az átáramlási keresztmetszetet szűkítiik, úgyhogy az áramlási ellenállás hátrányosan megnövekszik. Ezenfelül pedig a képződött reve üzem közben leperegve könnyen a gépi berendezés érzékenyebb részeibe juthat, s ezekben kellemetlen üzemzava­rokat okozhat. E hátrányok elhárítása — amennyiben a hozzá­férhetőség megengedi — a hegesztési hely belső felületének költséges és körülményes utólagos megmunkálását teszi szükségessé. Ismert eljárás szerint főleg a szakállképződés, s részben a felü­leti eloxidálódás is megszüntethető ugyan azáltal, hogy a hegesztési hely belső felületét a csődara­bok végeit áthidaló, pl. vaslemezből hajlított vé­kony fémhüvellyel lefedjük, mely hegesztéskor — legalábbis a hegesztési környezetben — a cső­darabokkal összeheged, ily esetben azonban a keresztmetszetszűkítés és a hüvelybetét végein fellépő, áramlási ütközést és turbulenciát okozó hirtelen keresztmetszetváltozás továbbra is lénye­gesen hátrányosan hatnak. A találmány célja az említett hátrányoknak egyszerű módon való tökéletes kiküszöbölése, ami az ismertetett, de hatásában még nem teljesen kielégítő javaslathoz hasonlóan azáltal van lehe­tővé téve, hogy a hegesztési hely belső oldalán a csővégeket, a csődarabokkal összehegedő fém­hüvely helyett, éghető anyagból (pl. kéregpapír­ból vagy keményített textilanyagb 31) való hüvely­lyel fedjük le, melyet e célra a fedési felületen csupaszon, vagy célszerűbben vékony lakkbevo­nattal vagy oly vékony fémréteggel borítva alkal­mazunk, mely a hegesztési hőmérsékleten kóny­nyen olvad, ill. elpárolog és eloxidálódva a belső csőfelületen esetleg fémhamuként rakódik le. Az éghető anyagból való hüvely ugyanis mindaddig, amíg a hegesztési hőfokon a hegesztés folyamán bizonyos idő múlva teljesen el nem égett, meg­akadályozza a megömlesztett anyagnak a hegesz­tési résen át a belső csőtérbe való behatolását, tehát a szakállképződést, elégetésével pedig első­sorban elhasználja a hegesztési hely környezeté­ben a csőüreg oxigéntartalmát, s így nagymér­tékben, esetleg teljesen is lehetetlenné teszi a belső csőfalületen a megömlesztett anyag, ill. az izzó csővégek felületi eloxidálódását, tehát a reve­képződést. A hüvelynek pl. nehezebben gyulladó lakkal való bevonása a hüvely gyulladását és el­égését késlelteti, s ugyanezt a célt szolgálja a hüvely esetleges vékony fémbevonata is, amely ezenfelül — hővezetéses hőelvonással — a hegesz­tési helyet is hűti, s ezáltal a hüvely idő előtti meggyulladását egy további okból is hátráltatja. E fémbevonat vastagsága célszerűen csak 0,1—0,2 mm. A találmány szerinti eljárás kivitele a most mondottakon túlmenően a rajz 1—5. ábráiból válik érthetővé, melyek közül az 1. és 2. ábra hossz-, ill. keresztmetszetben a betéthüvely ki­képzésének és behelyezésének egyik változatát, a 4. és 5. ábra pedig, szintén hossz- és kereszt­metszetben, lényegileg az előbbivel azonos össz­elrendezésben, a kivitél egy másik változatát mutatják. A 3. ábrán, keresztmetszetben, a betét­hüvely kiképzésének egy további változata lát­ható. Példaképpen az 1. és 2. ábrák szerinti válto­zatot tartva szem előtt, az 1 és: '2 csődarabok hegesztendő csővégeit az ismert hegesztési mó­doknak megfelelően ferdén leélezzük, s mielőtt a csődarabokat az összehegesztés számára a cső­átmérőknek megfelelő nagyságú gyűrűréssel egy­máshoz képest beállítanók, az egyik csővégbe egy, a csőátmérővel arányos méretű, példaképpen kéregpapírból készült 3 hüvelyt tolunk be oly

Next

/
Oldalképek
Tartalom