137668. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hangnegativok előhívására
Megjelent: 1962. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.668. SZÁM 42. g. 2—13. OSZTÁLY — T—6981. ALAPSZÁM Eljárás hangnegatívok előhívására Tobis Tonbild-Syndikat G. m. b. H. cég, Berlin (Németország) A bejelentés napja: 1942. december 11. Németországi elsőbbsége: 1941. december 22. A találmány eljárás hangnegatívok előhívására, melynek előnye az, hogy a találmány értelmében előhívott hangnegatívok a másolásnál kiegyenlítő műveletek nélkül egyenértékű hangpozitívokat adnak. A hangnegatív minősége lényegileg a következő tényezőktől függ: a felvevő optikától, a felvevő fénytől, az előhíváskor előidézett feketedéstől és meredekségtől. Az ismert módszereknél, pl. állandó mértékű feketedésre vagy állandó gammaértékkel való előhívásnál, megkísérelték, hogy a negatív tulajdonságait az egyes tényezők lehetőleg pontos betartásával lehetőleg állandó értéken tartsák. A gyakorlatban azonban ez csak igen tökéletlen mértékben sikerül úgy, hogy a negatívon az előhívással kapott tulajdonságokat fel kell tüntetni, ami általában véve a feketedés megjelölésével történt. Ismeretes a negatívnak bizonyos jellemző tulajdonságai értékeivel, pl. az egyenirányítási hatással („Donnereffekt") való jellemzése is. Ily negatívok másolásánál azután a különböző tulajdonságokra a másoló fény megfelelő megválasztásával kell figyelemmel lenni. Kívánatos azonban a másolás folyamatának olyképpen való lefolytatása, hogy a másolási feltételeket, tekintet nélkül a mindenkori negatívokra, változatlanul egyformán tartsuk be. A gyakorlatban ugyanis egy-egy hangosfilmhez különböző időkből származó, különböző eszközökkel és különböző feltételek mellett előhívott hangnegatívokat kell felhasználni. Minthogy az előadásra kerülő, végleges másolatnak egyenletesnek kell lennie, a negatív egyes részeit összhangba kellett hozni, ami eddig csak a másolás folyamán volt eszközölhető. Ha ellensolas folyamata nagy mértékben könnyebbé váleolás folyamata nagymértékben könnyebbé válnék. Ez különösen az egyenirányítási hatás (Donnereffekt) szempontjából fontos. Törtvonalú hang feljegyzéseknél az egyenirányító hatás (Donnereííekt) többek között a mindenkori legnagyobb mértékű feketedéstől és a gamma értékétől függ' De még ha ugyanolyan gamma értékig hívunk is elő, nem biztos, hogy az egyenirányítási hatás (Donnereffekt) ugyanaz marad. A másolásnál tehát az egyenirányítási hatás különböző értékeire tekintettel kellene lenni. A találmány célja e hátrány kiküszöbölése és megjelöli annak a módját, hogy egyenlő minőségű, egyforma egyenirányítási hatású negatívokat állíthassunk elő, melyek azután a másolási folyamatnál ugyancsak azonos feltételek mellett másolhatók. A találmány' a következő gondolatból indul ki: Ha a negatív feketedéséinek mértékét a hanglámpa megvilágításától váló függésében a szokásos görbe alakjában tüntetjük fel, úgy az előhívási idő változatainál görbesorozatot kapunk, mely ismert módon ad felvilágosítást a feketedés lefolyásának, a meredekségnek, az érzékenységnek, a felvevő fénynek és az előhívási időnek összefüggéséről. Az ábrán a feketedés 1, 2, 3, 4, 5 görbéi a különböző, pl. 1—5 percig tartó előhívási időknek feleinek meg. Ha mármost a feketedési görbékre az egyenirányítási hatások (Donnereffekt) azonos értékeit visszük rá, úgy az egyes értékekre nézve az a, b, c, d, e görbéket kapjuk. Látható, hogy a legkülönbözőbb mértékű feketedéseknél is az egyenirányító hatás (Donnereffekt) egyforma értékeihez juthatunk, ha az előhívás idejét megfelelően szabályozzuk be. Ha tehát valamely adva levő emulzióra nézve egyébként állandó értékű előhívási adatok (koncentráció, hőmérséklet stb.) mellett az egyenirányítási hatások (Donnereffekt) egyforma értékeire vonatkozó ily görbesorozattal rendelkezünk, az előhívás folyamatát mindenkor úgy vezethetjük, hogy az előhívott negatívok, még egymástól eltérő felvételi viszonyok mellett is, azonos egyenirányítási hatást (Donnereffekt) mutatnak. A gyakorlatban természetesen, valamely kedvező egyenirányítási hatás-értéknél fogunk megmaradni.
