137629. lajstromszámú szabadalom • Folyadékmérő, különösen lassan áramló folyadékok mennyiségének mérésére

137.629 3 ket a —12'— —12 13— rudak benyomásával lehet kinyitni. E rudak a —4— úszóba helyezett —14'— —14— —-15— csöveken nyúlnak át. A —4— úszóra van erősítve a —17— érintkezőszek­rénybe nyúló —18— rúd. A —14' 14 —15— rudak felső része a —19— —20 21— r/iágnes­fegyverzet-karokhoz szorul. Ezeket a —22— —23— —34— mágnesek, ha áramot kapnak, ma­gukhoz vonzzák. A —11— kiömlőcső a —27— tárolőedénybe torkollik, melynek legmagasabb ré­széből a —28— cső nyúl a —-3— szűk mérőedényrász legmagasabb szintje fölé. A fogyasztóhoz a —29— cső vezet. A —22 23 24— mágneseket ve­zérlő relék a —16— szekrényben vannak. Az ismertetett kiviteli alak működése a követ­kező: a rajzolt állásban az áram alatt levő —24— mágnes által nyitvatartott : —7— kiömlőszelepen át kiömlő folyadék a —27— tárolóedénybe folyik, mely a —29— csövön át a fogyasztót táplálja. Az ürülés folyamán a —4— úszó lesüllyed és a —2— alsó mérőedényben levő alsó folyadékszint­állásnál —18— rúdja révén átkapcsolja a —17— kapcsolószekrényben levő érintkezőket, melyek a —16— szekrényben levő relék révén a - -24— mágnes áramát megszakítják, a —22— —23— mágneseket bekapcsolják. Ezáltal a —7— ki ömlő­szelepet a —9— rugó zárja, az —5— és —6— beomlőszelepek kinyílnak. A beömlő folyadék fel­emeli a —4— úszót. A folyadékszint emelkedé­sével, a megtöltési időszak végefelé a —4—- úszó oly magasságba kerül, hogy —18— rúdja revén a —17— kapcsolószekrényben olyan érintkezőket működtet, melyek a —23— (nem ábrázolt) mág­nes kikapcsolását vezérlik. A —6— beomlőszele­pet a ^8— rugó zárja. Ezután a folyadék csak a szűk —5— szelepen át áramlik. A folyadék szintje most lassabban emelkedik egészen addig, míg a felső szint elérésekor a —4— úszó —18— rúdja révén a —22— mágnes ki-, és a —24— mágnes bekapcsolását vezérli. Ezzel az —5— sze­lepet az —5'— rugó zárja, a folyadékbeömlés megszűnik, és a kinyílt —7— szelepen át a fo­lyadék a —27— tárolóedénybe ömlik. A fogyasz­tót az —1— mérőedény megtöltésének ideje alatt a —27— edényben tárolt folyadék látta el. A tá­rolóedényben légzsákok keletkezésének megakadá­lyozására annak legmagasabb pontjából az —1— mérőedény legmagasabb folyadékszintje fölé emelkedik a levegőzőnyílásos —28— cső. A példaképpeni kiviteli alaknál a villamosságot a szelepek átállításának vezérlésére és az átállí­tásra is felhasználtuk. Lehetséges az is, hogy a villamossági csak a vezérlést, vagy csak az átállí­tást végzi, és az átállítást illetőleg vezérlést más módon végeztetjük. Az átállításhoz felhasznált villamosgép mágnesen kívül lehet más, villamos­ságot mozgássá alakító szerkezet is (pl. villamos motor). A 2. ábrán ismertetett kiviteli alak villamos kapcsolásának példáját a 3. ábra tünteti fel. Min­den érintkező a (nem ábrázolt) rugóval feszített állásában van feltüntetve, és a működtető áram­köröket vastagabb, a vezérlőáramköröket véko­nyabb vonal jelöli. Az áramkörök földön át zá­ródnak a földelve képzelt áramforrás — sarkával. A vezérlő áramkör a -f- kapocstól a —34— érint­kezőn át a —30—, és vele párhuzamosan a —31— relécsévék —m— és —o— sarkához vezet. Az —m— sarok a —32— érintkező —c— sarkával, az —o— sarok a —32— érintkező —c— sarkával, az —o— sarok a —33— érintkező —a— sarkával is össze van kötve. A —30— relé —n— sarka a —36— érintkezőn át, a —31— relé —p— sarka a —35— érintkezőn át van földelve. A —34— érint­kezőket a —4— úszó alsó állásában, a —35— érintkezőt felső állásának elérése előtt és a —36— érintkezőt legfelső állásában működteti. A mű­ködtető áramkör a- -f- saroktól a párhuzamosan kapcsolt —32— és —33— érintkezőkön át halad a —22— —23— —24— szelepműködtető csévék­hez, majd azokon át a földbe. A —22— csévével párhuzamosan a —40— számlálószerkezet —37— csévéje, a —23— csévével párhuzamosan a —38— csévs van kapcsolva. A —40— számlálószerkezet a —39— kétágú vasmagból, —37— —38— csévé­ből, a —41— rugóval feszített —42— horgonyból és a —42— horgonnyal működtetett, a számláló­művel kapcsolt —43— kilincskerékből áll. A rajzolt állásban a —30— —31— relék, a —22— —23— és —37— —38— csévék árammen­tesek. Működtető áram a —32— érintkező -—e— sar-kán át a —24— mágnesben áramlik, mely a kiömlőszeiepet tartja nyitva. A —4— úszó legal­só állásában zárja a —34— érintkezőt, mely a —30— —31— reléket bekapcsolja, minek követ­kezménye a —32— és —33— érintkezők átállása következtében a —22— és —23— mágnesek be­cs a —24— mágnes kikapcsolása. A kiömlőszelep zár, a két beömlőszelep nyit. Az úszó emelkedé­sével a —34— érintkező újra megszakad, a —30— —31— relék az —a— ill. —c— ponton át kapják az áramot. A —4— úszó felső állása közelében nyitja a —35— érintkezőt, mely a —31— relé áramát megszakítja és a —33— érintkező a —23— mágnes áramát megszakítja: a tágabb beömlősze­lep zár. A —4— úszó legmagasabb állásában nyit­ja a —36— érintkezőt is, miáltal a —30— relé is árammentes lesz, a —32— érintkező a —22— mágnest ki, és a —24— mágnest bekapcsolja, a szűkebb beömlőszelep is zár, a kiömlőszelep nyit. A —4— úszó süllyedésével a —35 36— érint­kezők újra zárnak, de a —30— —31— relék a -j- oldali árammegszakítások következtében áram­mentesek maradnak mindaddig, míg a —4— úszó alsó állásában újra zárja a —34— érintkezőt. A —40— számolószerkezetet a —39— kettős vas­magú kéttekercses relé működteti oly módon, hogy a —41— rugó ellenében meghúzza a —42— fegyverzetet, miáltal a számlálóművel kapcsolt —43— kilincskerék egy foggal tovább ugrik. A —42— fegyverzet meghúzása csak akkor követ­kezik be, ha a —37— csévében van, a —38— csé­vében nincs áram. Ez akkor következik be, mi­kor a beömlés folyamán már csak a szűk kereszt­metszetű beömlőszelap van nyitva. Ha a —37— és —38— csévék mindegyike áram alatt van, vagy mindkettő árammentes, a számláló nem működik. Ennék célja, az hogy áramkimaradás és újrabe­kapcsolás a számlálót ne befolyásolják. Mivel az áram megszakadása a be- és kiömlőszelepek zá­rását eredményezi, ez felhasználható a folyadék­vezeték távvezérléses elzárására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom