137604. lajstromszámú szabadalom • Számolókészülékkel egyesített zár vagy lakat

Megjelent: 1962. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS * 137.604. SZÁM 68. a. 32-34. OSZTÁLY — 1—4787. ALAPSZÁM Számolókészülékkel egyesített zár vagy lakat Ilkovics I. Jakab, Budapest A bejelentés napja: 1944. május 4. Ismeretes körülmény, hogy a zárak vagy laka­tok tökéletes biztonságot nem nyújtanak. Kellő szakértelemmel, rendelkező személy még a leg­drágább és legfinomabb zárakat is ki tudja nyitni a hozzátartozó kulcs nélkül, megfelelő szerszámok felhasználásával, a nagy tömegben használatos zárak és lakatok kinyitása pedig ál'kulcs segít­ségével aránylag könnyű feladat. Ehhez járul, hogy illetéktelein személyek néha a zárba jól beleillő kulcsra tesznek szert, pl. olyképp, hogy a zár tulajdonosának kulcsáról óvatlan pillanat­ban mintát vesznek és erről a tulajdonos hosszú ideig nem szerez tudomást. Nem ritkák tehát az olyan esetek, amikor egy szekrénynek, raktárnak, fióknak stb. tartalmát hosszú ideig, esetleg évekig rendszeresen dézsmálják anélkül, hogy a tulaj­donos errős tudomást szerezne. E hátrányokat küszöböli ki a találmány azáltal, hogy a zárat vagy lakatot számolókészülékkel egyesíti olyképp, hogy zárnyelv, illetve lakat­kengyel vagy más oly alkatrész, amelynek a nyi­táskor és záráskor feltétlenül (mozognia kell, számolókészüléket működtet és minden egyes záráskor a készüléket egy vagy több számmal odább viszi. Ily módon a zár tulajdonosának nem kell egyebet tennie, mint bezárás után a látható számot feljegyezni vagy másképp meg­rögzíteni és ezután megfigyelni, hogy a legköze­lebbi nyitáskor a számolókészülék ugyanazt a számot mutatja-e. Ha a szám az ő általa felírt számmal nem azonos, akkor azonnal tudomást szerez az illetéktelen nyitásról és a megfelelő lépéseket nyomban megteheti. Előnye még a ta­lálmánynak, hogy egészen egyszerű zárak, ame­lyek kinyitása álkulccsal minden különösebb ügyesség nélkül elvégezhető, ily módon bizton­ságossá válnak legalább annyiban, hogy a kinyi­tás és visszacsukás tényét bizonyítani lehet. így pl. ha egy utazóbőrönd kulcsos zárja van ily számolókészülókkel ellátva-, akkor a bőröndnek a ruhatárban való elhelyezéseikor a ruhatári jegyre lehet felírni a zár számolókészülékén látható szá­mot és a tulajdonos csak akkor veszi át a bő­röndöt, ha azon a szám változatlan. Mivel számolókészülékek önmagukban már sok változatban ismeretesek, ezek szerkezete nem tar­tozik a találmányhoz és azokat a rajz csak váz­latos jelzéssel szemlélteti. Az 1. ábra a találmány szerint szerkesztett lakat oldalnézete, a 2. ábra pedig egy másik kivitel vázlatos felülnézete. A 3. ábra fiókos szekrényt mutat a találmány sze­rinti zárakkal felszerelve, a 4. és 5. ábra a talál­mány szerinti zárral felszerelt szekrény részleges nézete, ill. metszete. A 6. és 7. ábra a találmány szerint szerkesz­tett hengerzár elölnézete, ül. oldalnézete részben metszve és a 8., ill. 9. ábra a zár tokjába sze­relt számolókészülék metszete, ill. elölnézete Végül a 10. ábra a zárhoz tartozó feljegyző­eszköz nézete. Az 1. ábra szerint a lakat burkolatán kicsi 4 nyílás van, amelyiken át a számolókészülék 1 számkereke kiáll vagy legalábbis amelyen ál ez a kerék (vagy a kerekek) láthatók. A nyílást természetesein átlátszó anyaggal fedni is lehet. A 2 kengyel nyitó, tehát a rajz szerint félfelé irányuló mozgásánál a számolókészülék nem mo­zog, a lefelé irányuló záró mozgásnál azonban egyet ugrik. Maga a készülék pl. olyan szerke­zetű lehet, mint amilyent a városi vlilamos kocsik kalauzainak úgynevezett kisszakasz-perselyein használtak, ahol szintén egy alkatrész minden egyes benyomásakor a számolókészülék egy szám­mal odább ugrott. Ha a számolókészülék szer­kesztésében nehézséget okoz, hogy a lakatkengyel­nek hosszabbik 2' szára nem csak ide-oda járó, hanem forgó mozgást is végez, lehet a számoló­készüléket a lakat másik oldalán elhelyezni ás a másik kengyelszárral működtetni, amelyik a lakat belsejében csak hosszirányú ide-oda járó mozgást végez. A 2. ábra azt mutatja, hogy a számolásra nem csak a lakatkengyel betoló mozgását, hanem forgó mozgását is felhasználhatjuk, ha a lakat kinyitás­kor a kengyelt okvetlenül el kell fordítani és záráskor visszafordítani. A rajzon 3 jelöli azt az elfordulási ívet, amelyet okvetlenül le kell írni és amikor ezt a fordítómozgást a lakatkengyel elvégzi, a számolókészülék működésbe lép. A szá­molókészülékből a rajz csak a két egymásba kap­csolódó kereket tüntet fel, továbbá azt az 5 ab­lakot, amelyiken át a szám látható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom