137595. lajstromszámú szabadalom • Villamos vezetékek és villamos vezetékekhez való tartozékok közötti rögzítés

2 137.595 \ lakoznak. Az —1— alsórész a —12, 12— nyúlványok, a —13— középborda és a —14, 15— szárnybordák egyetlen összefüggő testet alkotnak. A —13— középborda és a —14, 15— szárnybordák teljes biztonsággal megakadályozzák azt, hogy a —4, 5— vezetékek csupasz végei, beszerelés után, egymással érintkezhessenek. A szerelés a következőképpen történik: A —2— fedelet az —1— alsórészről lecsavarjuk, a —4, 5— vezetékek csupasz végeit a —2— fedél —3— nyílásán átfűzzük, aN

—4, 5— vezetékek csupasz végeit a —8— kontaktusosapok —9— fülein áttoljuk és a —2— fedelet az —1— alsórészre csavaroljuk. A —2— fedél a —8— kontaktuscsapok —9— füleire szorul és azokat annyira lefelé szorítja, hogy a —4, 5— vezetékek csupasz végei és a —8— kontaktuscsapok —9— fülei között tökéletes vezetőérintkezés létesül. A rögzítés oly erős, hogy a —4, 5— vezetékeket, amelyeknek a —9— füllel szomszédos részei a —12— nyúlványok felső lapjára szorulnak, rögzített helyzetükből .még rángatással sem lehet kihúzni. A —2— fedél forgatása közben a sugárirányú —11— hornyok a —9— fülek —10, 10— saj tolásai közötti bordákkal együttműködve kilincskerékhez hasonlóan a —2— fedelet szándékolat-Lan visszafelé forgatással szemben jól elreteszelik. Szétszerelés céljából a —2— fedelet csak nagyobb erő alkalmazásával lehet elreteszelt helyzetéből visszafelé forgatni. A —10— besajtolások helyett a —9— fülekből ékök emelkedhetnek ki vagy a —9— fülekben hornyok alakíthatók, melyek a —2— fedél sugárirányú —11— hornyai közötti bordákkal kilincshez és kilincskerékhez hasonlóan együttműködnek. A —6, 7— furatok felülről lefelé célszerűen kissé szűkülnek, miáltal elérjük azt, hogy az U-alakú —8— kontaktuscsapok szárai a —2— fedél becsavarása közben egymáshoz közelednek és ezáltal a —4, 5— vezetékeknek a —9—• fülekbe befogott csupasz végeire, diótörőhöz hasonlóan, szorítónyomást is gyakorolnak. A rajzon látható -megoldási alaktól eltérően a —12— nyúlványok felső lapjaiban a. —4, 5— vezetékeknek a —9— füllel szomszédos részeit részben befogadó, a •—Q— fül felé lejtő vályúk alakíthatók, amelyek egyrészt a rögzítési felület nagyságát "növelik, másrészt lehetővé teszik, hogy a —2— fedél becsavarása közben a —4, 5— vezetékeknek a —9— füllel szomszédos részei ív alakban felfelé hajlanak és ezáltal a rögzítés erősségét még tovább fokozzák. Kívánt esetben a szerelés, az ismertetettől éltéi ően úgy is végezhető, hogy a csupaszvezetékszakaszokat csak a —8— kontaktuscsapoknak az —1— alsórészből felfelé való tolása után illesztjük a kitágult —9— fülekbe. A —9— fülek a csupasz vezeték összes fémszálait jól körülveszik és összetartják, tehát az eddigi szerelésektől eltérően nem fordulhat elő az, hogy egyes fémszálak nem kapnak áramot. A 3—4. ábrákon látható második megoldási alaknál egysarkú dugaszérintkező —1— alsórészében körtől eltérő, célszerűen ovális keresztmetszetű —16— furat van, amelyen a hasított —17— kontaktushüvely hatol át. A —17— kontaktushüvelyhez, utóbbival egy testet alkotó, lap alakú —18— fej csatlakozik. A —17— kontaktushüvely a —18— fejjel együtt kalapács alakot mutat. Az —1— alsórószből, utóbbival egy^testet alkotó négy —19— nyúlvány emelkedik ki, amelyek a —17— kontaktushüvely "—18— fejének helyzetét megszabják, vezetik és elfordulással szemben biztosítják. A —17-T— kontaktushüvely tőrészén, a —18— fej alatt, egymással szemben, a —17— kontaktushüvely szárai közötti hasitokkal összefüggő két —20— áttörés van, amelyek a —4— vezeték csupasz végének a —17—• kontaktushüvely két szára közötti átvezetését teszik lehetővé. Az —1— alsórész külső csavarmeneteire a belső csavarmenetekkel ellátott —21— gyűrű van csavarolva. Az összeszerelés a következő: A —2—• fedélnek az —1— alsórészről való lecsavarása után a —4— vezeték csupasz végét a —2— fedél —3— nyílásán átfűzzük, a —17— kontaktushüvelyt —18— fejénél fogva az —1— alsórészből annyira kihúzzuk, hogy a —4— vezeték csupasz végét a rugalmasan széthajló hüvelyszárak között a —20, _ 20— áttöréseken át kényelmesen tudjuk a használati helyzetébe fektetni. Ezt követőleg a —17— kontaktushüvelyt az —1— alsórész —16— furatába visszacsúsztatjuk oly módon, hogy a —18— fej az —1—- alsórész —19— nyúlványai közé kerüljön. A —2— fedelet az —1— alsórész csavarmeneteire csavaroljuk. A —2— fedél belső oldala a —18— fej két végével érintkezésbe kerül, a —18—• fejet központosán, az —1—• alsórész felé szorítja és ezáltal a —4— vezeték csupasz végét a —17— kontaktushüvelyben tökéletesen rögzíti. A —2— fedelet, becsavart belső határhelyzetében, a —21— gyűrűvel rögzítjük, amely itt ellencsavaranya szerepét tölti be. A —18— fej felső lapját előnyösen domborúan alakítjuk oly célból, hogy a —2— fedél és a.—18— fej között számottevő súrlódás ne lépjen fel. A —21— gyűrű helyett ennél a megoldási alaknál is a —18— fej felső lapjában egy-egy bordát vagy egy-egy hornyot alakíthatunk, amelyek a —2-^ fedél belső oldalán alakított, az 1., 2. ábrákkal kapcsolatban ismertetett sugárirányú —11— hornyokkal együttműködnek. A 3—4. ábrákon látható megoldási alaknál az —1— alsórész felső lapjában, a —4— vezeték rögzített részének szomszédságában, utóbbit részben befogadó, a —16— furat felé lejtő vályúk alakíthatók, amelyek a rögzítés mértékének fokozására alkalmasak. Mivel a —18— fej és a —19— nyúlványok a hasított —17— kontaktushüvelynek a —2— fedél beesavarásakor a szándékolatlan elforgatását megakadályozzák, a —16— furat a rajzon látható megoldástól eltérően ovális keresztmetszet helyett körkeresztmetszetű is lehet. Az 5—6. ábrákon látható harmadik megoldási alak fali csengőnyomót szemléltet. Az —1— alsórészben a középső hengeres —22— furat a —23— csavarrugó fészkét alkotja és a szigetelőanyagból való —24— csengőnyomógombbal oldhatóan összeerősített, szigetelőanyagból való hengeres —25— csapot vezeti. A —24— oseingőnyomógom'b és a —25— csap között az áramkör zárását 'biztosító