137558. lajstromszámú szabadalom • Székváz

137.558 tett székvázból készíthető, különböző székek pél­dái elölnézetben. Az azonos hivatkozási számok valamennyi áb­rában azonos alkatrészeket jelölnek. Az 1—3. ábrákban feltüntetett székváz az elül­ső 19 lábakból, a hátsó 20 lábakkal egy darabban készült 21 támlatartókból, a kávát alkotó 22, 23, 24 és 25 haránttartókból és egy-egy elülső és hát­só láb között elrendezett 26 alsó kötésből van. Valamennyi alkatrész előnagyolt munkadarab, melyek azonban pontosan vannak leszabva és egy­mással szabatosan vannak illesztve. így például a 22, 23 és 25 'haránttartóik végein levő, a szék lábainak oldalfalaihoz csatlakozó, rézsútos 27—28 felületek a pontos illeszkedésnek megfelelően van­nak elrendezve és az egyes alkatrészek egymással, csapok helyett, előnyösen, fadugókkal vannak összekötve. Az egyes alkatrészek méreteit úgy válagztjuk meg, hogy a feltüntetett vázból több­féle stílusú szék legyen előállítható. így a műasz­talos a négyoldalú hasáb alakú, elülső lábakból, megfelelő megmunkálással, például a 4—6. ábrá­ban feltüntetett lábú székeket állíthat elő és a háttámlatartókat is a szék esetenkénti stílusának megfelelően alakíthatja ki. Végül a háttámlatar­tók közé ugyancsak a kívánt stílusú széknek meg­felelő támlát készíthet. Tetszőleges megoldásban készülhet az ülőfelület is. Természetesen mind az 1—3. ábrákban, mind az alábbiakban leírt 7—9. és 13;—15. ábrákban feltüntetett székvázakból is tetszőleges számú székstílus készíthető. Testesebb lábú székek előállítására alkalmas a 7—9. ábrákban feltüntetett székváz. Ennél a kivi­telnél a karcsúbb 29 négyoldalú hasábból kiindu­ló, elülső székláb ennél nagyobb keresztmetszetű 30 törzsben folytatódik, majd a 31 helyen kar­csúbb szakaszba megy át és ismét nagyobb ke­resztmetszetű 32 hasábban végződik. Az ily alak­ra előnagyolt láb lehetővé teszi, hogy a vázból például a 10., 11. vagy 12. ábrában feltüntetett stílusú széket készítsünk, amikor azonban a le­hetséges stílusok száma ez esetben is korlátlan. A 13—15. ábrákban feltüntetett székváz a 7— 9. ábrákban feltüntetett székváztól, lényegében, abban tér el, hogy az elülső lábak a 23, 24, 25 haránttartók közé eső, karcsúbb 33 hasáb alakú szakasznál nagyobb keresztmetszetű, oly négy­oldalú hasája alakú 34 törzsben folytatódnak, amely a 33 hasábhoz exaxiálisan van elrendezve. Ezzel lehetővé tesszük, hogy a vázból a műaszta­los a 16—18. ábrákban feltüntetett stílusú és egyéb stílusú székeket állítson elő. Mivel az ilyen stílusú székeknél a kávát alkotó haránttartók alsó határfelületét, rendszerint, több egymásra követ­kező, oly ívelt felülettel alakítják ki, amelyek kö­zött a szomszédos lábra is átterjedő hengerfelület is van, statikai ^szempontokból célszerű, ha az elülső lábakhoz csatlakozó 23, 24 és 25 kávaha­ránttartók e felületekből kiinduló és a vízszintes­sel célszerűen 45°-ot bezáró 35 felület mentén feküsznek az elülső széklábakra. Ily módon az ide eső 37 hengerfelület 36 tengelye könnyen el­helyezhető úgy, hogy a 35 felület képzeletbeli meghosszabbításába essék. Ez a szék statikus szi­lárdságának egyik feltétele. A rajzban példaként feltüntetett három szék­vázalakot úgy választottuk meg, hogy azokból a ma szokásos sokféle székfajtának majdnem mind­egyike előállítható. Mint fent már említettük, a találmány szerinti székváz technikailag jól átgondolt, statikus fel­építéssel és illesztésekkel, elsőrendű minőségben, gazdaságosan állítható elő gyárilag. Lényeges előny, hegy különösen a fakitermelés helyén te­lepített gyárban való előállítás és export esetén a vázak egyes alkatrészei szűk helyre csomagolva szállíthatók, ami a szállítóeszközök térkihasználá­sát nagymértékben fokozza. A találmány további előnye, hogy a szárítást, a váz elkészítése előtt vagy azután, a gyáripar végzi, amely az e célra szükséges berendezések­kel fel van szerelve úgy, hogy a műasztalos már kiszárított munkadarabokat kap és azokból lé­nyegesen rövidebb idő alatt állíthatja elő a kész­árut, mint eddig. Lényeges az is, hogy az ún. gör­be fák, amelyeket eddig a műasztalos ipar nem vásárolt fel, könnyebben hasznosíthatók, mert a székvázakat készítő nagyipar azokat a hátsó lá­bak és a támlatartók elkészítéséhez kedvezően felhasználhatja úgy, hogy a rostok iránya az al­katrészek görbe alakjához simuljon. Szabadalmi igénypontok: 1. Székváz, melyre az a jellemző, hogy előna­gyolt és egymással szabatosan összeillesztett lá­bakból, háttámlatartókból és kávából van, mely részek méretei akként vannak megválasztva, hogy a vázból — kikészítéssel — több, különböző stílusú szék állítható elő. 2. Az 1. igénypont szerinti székváz kiviteli alak­ja, melyre az a jellemző, hogy a székváz elülső lábai a kávát alkotó haránttartókkal összekötött, négyoldalú hasábok. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti székváz ki­viteli alakja, melyre az a jellemző, hogy a szék­váz elülső lábainak a kávát alkotó haránttartók közé illesztett, karcsúbb szakasza és ezzel közös tengelyű, de annál nagyobb keresztmetszetű, egy vagy több szakasza van. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti székváz ki­viteli alakja, melyre az a jellemző, hogy a székváz elülső lábainak a kávát alkotó haránttartók közé illeszkedő, karcsúbb szakasza, a székláb törzsével szemben, exaxiálisan van elrendezve. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti székváz kiviteli alakja, melyre az a jellemző, hogy a káva haránttartói az elülső széklábakra a víz­szintessel hegyes szöget, előnyösen 45°-os szöget bezáró felületek mentén feküsznek. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 623314. Terv Nyomda, Budapest ,V., Balassi Bálint utca 21—23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom