137550. lajstromszámú szabadalom • Egy, vagy többsoros kézi-sorvetőgép

137.550 megerősítve. E tartályból a —c— kerekekhez van­nak vezetve az —i— maglevezető csövek, me­lyekbe —p— elzárószervek vannak iktatva. Mind­két —c— keréknek egymással szembe néző olda­lára egy-egy magadagolószerkezet és az azokkal összekötött és a már előbb ismertetett, a —c— kerék koszorúján túlnyúló —m— magvetőfejek vannak szerelve. A —c— kerekek egymástóli tá­volsága szabályozható. A. 11. ábrán háromsoros sorvetőgép van feltün­tetve felülnézetben. E kiviteli alakot oly helyen alkalmazzák, ahol a kukoricasorok között babot is akarnak termelni. E kiviteli alaknál ugyanúgy mint a 10. ábrái kiviteli alaknál, két —c— kerék van elrendezve és a —h— magtartó a két kerék között van, az egyik keréknek külső oldala men­tén azonban még egy —h— tartály van elrendez­ve és e keréknek külső oldala mentén ugyancsak még egy magadagoló szerkezet van elrendezve, melyből elágazó magvetőcsövek, illetve —m— magvetőfejek, az ugyanezen kerék másik oldalán elrendezett magvetőfejek között vannak, azonban oldalirányban egymástól meghatározott távolság­ban eltoltan. Az esetben, ha négysoros vetőgépre van szük­ség, lehet a másik —c— kerék külső oldala men­tén még egy tartályt és a kerék külső oldalára ' még egy magadagoló- és vetőszerkezetet is szerel­ni. A servetőgép használata a következő: Ha a gépet az 1. és 2'. ábrán látható szállító­kocsin szállítjuk a munkahelyre, ott az —a— to­lórudakat és vele együtt az egész vetőgépet ki­emeljük a —8— kengyelekből, amikor is a gép a —c— kereken és —7— alátámasztó kengyele­ken nyugszik. Az' '•—a— tartórudak végeinek fel­emelése után a gép a —c— ^kereken tologatható. Ha pedig a gépet szállítókocsi nélkül a —c— ke­reken szállítottuk a helyszínre, ott (9. ábra) az —x— kengyelek segélyével az —m— vetőfejeket beállítjuk a kellő helyzetbe és csak azután végez­hetjük a vetést. A magot a —h— tartályba öntjük és az —i— csőbe iktatott —p— elzáró szervet nyitott hely­zetbe állítjuk. A gép tolása közben a —c— kerék forog és azon halad előre, vele forog a —d— adagolótárcsa is, melynek —e— nyílásaiba a —h—' tartályból mag vezetődik az —i— csövön át. A magadagoló tárcsa tovább fordulásakor (3. ábra) az —e— nyílásban fekvő mag . a —g— tok —j— csatornájába esik, honnan az eléje forduló —o— tölcsérbe, onnan pedig az —n— csövön- át az —m— vetőfejbe hullik. E vetőfej zárt mindad­dig, míg a kerék tovább nem fordul annyira, hogy e vetőfej függélyes helyzetbe nem jut. Ekkor a vetőfej a felszántott földbe mélyed' és az —s— fedőlapjához erősített —t— kar a föld felszínén csúszva az —s— fedőlapot az —r— csuklópánt körül kinyitja, amikor is a vetőfejben levő mag a földbe esik. A —c— kerék tovább fordulásakor a vetőfej a földből kiemelkedik és az —s— fedő­lap a —v— rugó hatása alatt záró helyzetbe jut. Ugyanígy működik a többsoros vetegép is. A —c— kerekek egymástóli távolsága, a vető­fej mélysége és' a magszem mennyisége csabályoz­ható. Természetesen a gép kivitele az ismertetet­től eltérő is lehet, a találmány lényegének változ­tatása nélkül. Szabadalmi igénypontok: 1. Egy- vagy többsoros kézi soryetőgép, azzal jellemezve, hogy két toló rúd között ágyazott ke­reke van, továbbá, hogy e kerék tengelyén, a ke­rékhez erősített és a magtartó szekrénnyel csö­vek útján összekötött adagoló szerkezet van, mely a kerék küllőjéhez erősített és a kerék koszorú­ján túlnyúló vetőfejekkel van csövek útján össze­kötve. 2. Az 1. igénypont szerinti vetőgép kiviteli alak­ja azzal jellemezve, hogy az adagolószerkezetnek a két tolórúd között ágyazott kerekére erősített magadagoló tárcsája van, melynek palástfelülétén magfelvevő bemélyítések vannak, e tárcsa pedig tokban van ágyazva, mely tok cső útján van a magtertó edénnyel összekötve és a vetőcsőbe tor­kolló magkivezető csatornája van. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti vetőgép ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy a magvető­fejeknek hajlékony cső közbeiktatásával magbeve­zető tölcsérei vannak, melyek az adagolószerkeze­tet -burkoló tokba torkollnak. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti ve­tőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a magvetőfejeknek a kerékkoszorún túlnyúló végü­kön nyílások és azt fedő, csuklópánt körül elfor­duló fedőlapjuk vannak, melyből nyitónyúlvány áll ki. 5. A 4. • igénypont szerinti vetőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a magvetőfej nyílá­sát zéró lapnak nyomórugó hatása' alatt álló nyúl­ványa van. 6. Az 1. igénypont szerinti vetőgép kiviteli alak­ja, kétsoros vetőgépeknél, azzal jellemezve, hogy két vetőkereke van és a két kerék között van a magtartó edény elrendezve és mindegyik kerék­nek külön magadagoló szerkezete és vetőfejei vannak. 7. Az 1. és 6. igénypont szerinti vetőgép kivi­teli alakja többsoros vetőgépeknél, azzal jellemez­ve, hogy az egyik, vagy mindkét keréknek mind­két oldalára egy-egy magadagolószerkezet és mag­vetőszerkezetek vannak szerelve. 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti sorvetőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kereket közrefogó tolórudak alatt, eltávolítható és kerekeken futó szállítószerkezet van. , 9. A 8. igénypont szerinti vetőgép kiviteli alak­ja, azzal jellemezve, hogy a kerekeken futó szál­lítókocsinak karnyúlványai vannak, melyeknek végén tolórudat befogadó kengyel van. 2 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 623315. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom