137538. lajstromszámú szabadalom • Csavarmenetvágó

2 137.538 A szóban forgó vágófej alkalmas a szerszámkések önműködő szétnyitására. Ha ugyanis gondoskodunk arról, hogy a (15) tok (22) szárának befogására -szolgáló szerszámgéprész a menetvágás folyamán valamely alkalmas ütközésre találjon és haladásában megakadályoztassák, a menetes munkadarab a viszonylagos forgás folytán a szerszámkéseket hordó (3) testet a (15) tokból kifelé fogja Húzni. Ennek során a (13) görgők legördülnek a (18) támaszokon, aminek megtörténtével a (9) gyűrű annál inkább elfordulhat, mert a (18) támaszok a. (23) csapok körül lenghetSk és, bár az óramutató járásával egyező értelmű nyomatékokkal szemben (24) peckek révén támasztottak, ellenkező értelmű nyomaték hatására (25) rugó megfeszítésével kitérhetnek. A (9) gyűrű elfordulása a (13) görgőt hordozó (14) ütközők felszabadulásával akár rugóhatásra, akár a munkadarabnak a szerszámkések vágóéleire gyakorolt nyomása folytán beáll. Ezzel egyidejűleg a ((11) peckek révén elfordulnak a (7) szeraeámalátétek és az (1) szerszámkések is, mégpedig az excentrikus (4) orsók körül, úgy, hogy a kések szétnyílásánál nemcsak azoknak vágóéle, de tengelye is távolodik a munkadarabtól. A (17) hüvely (26) fogantyút, a (9) gyűrű (27) fogantyút hord. Ez utóbbit a (17) hüvelyre függesztett, hasítékos lemez veszi körül, mely megakadályozza, hogy a (3) test a (15) tokból kiessék. A (3) testnek a csavarmenetvágás kezdetén saját súlya következtében való süllyedését a (15) tok megfelelő gödröcskéibe csappanó, de azokból nagyobb erőhatásra kiugró, rugóterhelésű (29) golyók akadályozzák meg. Vegyük most már rendre figyelembe mindama tényeket, melyek a kések köszörülése, azaz a (2) dobpalást ívének rövidüléséből folyó következmények elhárítására alkalmasak. Ilyen rendszabály például a (17) hüvelynek a (15) tokon való elfordítása a (16) csavarok oldása és újbóli meghúzása mellett. Ez mindaddig lehetséges, míg a (10) villák a (11) peckek hatása alól ki nem kerülnek. Ha a szerszámkésekből már annyit köszörültünk és a (2) dobpalást íve már annyira megrövidült, hogy az említett rendszabállyal célt nem érünk, a (17) hüvelyt és a (9) gyűrűt visszaállítjuk, azonban a (11) pecket most már a (7) szerszámkésalátét (10') villájával működtetjük össze. Ezen felül a (7) szerszámalátétnek az (1) tárcsa viszonylagos elforgásának meggátlására (30) pecke van, míg az (1) tárcsában a (30) pecek befogadására több (31) furat létesül. A (2) dobpalást rövidülésével tehát az (1) tárcsa is elforgatottan rögzíthető a (7) szerszámkésalátéten. Ezen felül finomabb beállítás akár egyöntetűen, vagy ha a szerszámkések készítésénél mutatkozó edzési eltérések vagy használat során fellépő kopási különbségek kívánatossá teszik, egyenként is történhetik a (7) szerszámkésalátétnek az (5) galléron való elforgatásával, illetve az egyes (4) orsók külpontossági szögének változtatásával. Az ismertetett szerszámkésekről még megjegyezzük, hogy előállításuk igen egyszerű és esztergapadon is megvalósítható. A 7. ábrán bemutatott szerszámkés elsősorban kézi csavarvágókhoz való. Ehhez képest vágóélei a gyűrűs csavarvágók vágópofáira emlékeztető (32) fogak alakjában vannak a (33) tárcsa kerületén kialakítva. Ezek a kívülről homorú vágófogak a hengeres munkadarabon vezetést biztosítanak a kézi szerszámnak. A (33) tárcsák előnyösen hármasával vagy négyesével kerülhetnek alkalmazásra a kézi vágókban. Működésük megegyezik a kézi, gyűrűs csavarvágókéval, míg azonban azok egyáltalában nem köszörülhetők, ezek egyenként kiszerelhetők a vágófejből és köszörülhetők. Ha pedig valamely (32) fogat már teljesen kihasználtuk, a tárcsát megfelelő szöggel elfordítottan szereljük be és a következő foggal dolgozunk. E kivitelnél a létesítendő fogközök miatt nem használható úgy ki az egész tárcsakerület, mint az 1. és 2. ábrában ismertetett szerszámkéseknél. Hogy az egész tárcsakerület befogazható-e, az alkalmazott tárcsák számától és átmérőjétől függ. így pl. a 8. ábrában bemutatott csavarmenetvágónál, minthogy a (34) vágótesten csak három (33) vágótárcsát rendeztünk el, ezeknek egész kerülete befogazható, ha viszont a 2. ábrán szemléltetett elrendezést választjuk, a tárcsakerület egy részének befogazásától esetleg el kell tekintenünk. Szabadalmi igénypontok: 1. Csavarmenet vágó, oly vágókésekkel jellemezve, melyek vágóéle a vágófejben elrendezett csap körül elforgatható dob vagy tárcsa kerületén van kialakítva. 2. Az 1. igénypontban meghatározott csavarmenetvágó kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a tárcsa- vagy dobként kialakított szerszámkés palástján a vágóéi kialakítása végett megszakított csavarmenet van. 3. Az 1. igénypontban meghatározott csavarmenetvágó kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a szerszámkésnek a gyűrűs csavarmenetvágó vágópofáinak megfelelő kialakítású fogai vannak (7. és 8. ábra). 4. A 3. igénypontban meghatározott csavarmenetvágó kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a szerszámkés fogazása a szerszámkés kerületének vagy palástjának csak egy részére terjed ki (7. ábra). 5. Az 1. vagy 2. igénypontban meghatározott csavarmenetvágó kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a szerszámkéseket a vágófejtestben elmozgatható csapok hordjak. 6. Az 5. igénypontban meghatározott csavarmenetvágó kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a szerszámkéseket hordó csapok a vágófejtestben ágyazott orsókon excentrikusan vannak elrendezve. 7. Az 5. vagy 6. igénypontban meghatározott csavarmenetvágó kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a szerszámkéseknek a vágófejtestet körülvevő gyűrű csapjaival összeműködő, villás alátétjei vannak. 8. A 7. igénypontban meghatározott csavarmenetvágó kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a vágófejtestet körülvevő gyűrűnek a vágófejtokon rögzített támaszokkal összeműködő ütközői vannak.