137535. lajstromszámú szabadalom • Indukciós mérő, melyben a főáramvasmag oszlopai közé mágneses mellékzárlatként pólusfelületekkel kialakított, ferromágneses anyagú híd van beiktatva

9 137.535 lis mágneses potenciálú helyeit létesítik. A mágneses mellékzárlatot alkotó, ferromágneses anyagú hidat 3 jelöli. A 3 híd az 1. ábra esetében két 11 pólussal van kialakítva és oly elrendezésű, hogy e 11, 11 hídpólusok az 1 főáramvasmag két 8 pólusa közötti térben, azonban e pólusok feletti szinten helyezkednek el. Ennek folytán a 3 híd 11, 11 pólusai és a 9 feszültségmágnes 10, 10 pólusai Közötti légrés kisebb, mint az 1 főáramvasmag 8, 8 pólusai és a 9 feszültségmágnes 10, 10 pólusai közötti légrés. A működésmód a következő: A mérő terhelésének fokozódásával a 3 híd az 1 főáramvasmag 7 oszlopaiból mind több erővonalat von el és viszi azokat a rajzon fel nem tüntetett rótqr elkerülésével a főáramvasmag egyik 7 oszlopától a másikba. A nagy, azaz a 100% körüli terhelések és a túlterhelések körzetébén a 3 híd mágnesesen telítve van és így shuntölő hatása megszűnik. Ekkor kezdenek a 3 híd 11, 11 pólusai érvényesülni, amelyek időrendben a 3 híd után kezdik az erővonalakat a főáramvasmag 7, 7 oszlopaiból elvonni, mert a mágneses ellenállás az 1 főáramvasmag mágneses körét záró 10, 10 ellenpólusok felé a 8, 8 pólusokon keresztül nagyobb, mint a két 7, 7 oszlop közé iktatott 3 híd 11, 11 pólusain keresztül. A 11, 11 hídpólusok e sajátos elrendezése folytán a 11, 11 hídpólusok nagyobb mágneses potenciálra állanak be, mint a főáramvasmag 8, 8 pólusai, miután a mágneses erővonalak aránylag nagyobb része keresi a kisebb ellenállást jelentő utat a 11, 11 hídpólusokon keresztül, mint a nagyobb ellenállást jelentő utat az 1 főáramvasmag 8, 8 pólusain keresztül. A 3 híd az 1 főáramvasmag oszlopaihoz egyébkent ismeretesen 5 diamágneses betétek közbehelyezésével van erősítve, mégpedig az 1. ábra esetében az 1 főáramvasmag 7 oldalfelületén 6 csapok alkalmazásával. Ez a kivitel lehetővé teszi a találmány szerinti híd utólagos beépítését meglevő mérőkbe. A 2. ábra esetében a 3 híd olyan egyetlen 11 pólusfelülettel van kialakítva, mely a főmágnes két 8, 8 pólusa között középen részarányosán helyezkedik el, e 11 pólus felületével ellentétes oldalán pedig a 3 hídnak két 4 szára van, amelyek úgy vannak elhelyezve, hogy az 1 főáramvasmag 7 oszlopain alkalmazott 2 áramtekercsbe részben vagy teljesen belenyúlnak. Előnyös, ha a 11 pólusfelülettel kialakított vaslemez alatt pólusfelület nélküli, egyszerű U-vasként kialakított 3' vaslemez is van, mely 4' száraival a 2 áramtekercsekbe szintén egészben vagy részben belenyúlik. Ezzel elérjük azt, hogy a híd gerincét alkotó vaslemezek összkeresztmetszete sokszorosan nagyobb lehet, mint a 11 hídpólusé. Az ábrázolt példa szerint a 11 hídpólus felülete a főáram vasmag egyegy 8 pólusának felületével legalábbis egyenlő nagyságú és e két 8, 8 pólus között úgy helyezkedik el, hogy a légrések a 11 hídpólus és a főmágnes 8, 8 pólusai között nagyobbak, mint ez utóbbiak és a 10 ellenpólusok között. Ennél a kivitelnél tehát a 3 híd 11 pólusának mágneses táplálása az 1 főáramvasmag 8 pólusainak elkerülésével közvetlenül az 1 főáramvasmag 7 oszlopainak maximális mágneses potenciálú helyéről történik és a 11 hídpólus a tulajdonképpeni híd telítődése után olyan önálló pólusként hat, melynek mágneses potenciálja az esetben, ha a főáramvasmag 8, 8 pólusainak szintjében van elhelyezve, az 1 főmágnes 8 pólusainak mágneses potenciáljával egyenlő. Ez a már ismertetett előnyös hatásokat már önmagában véve is eredményezi. Ezzel kombináltan azonban a 2. ábra esetében a 3 híd 11 pólusa az 1. ábrával kapcsolatosan ismertetett módon a főáramvasmag 8 pólusai közötti térben e pólusok szintje fölé is nyúlhat, ami, amint ezt már megmagyaráztuk, azt eredményezi, hogy a 3 híd 11 pólusa a főáramvasmag 8 pólusainál nagyobb mágneses potenciálra áll be még az esetben is, ha a 11 hídpólus mágneses táplálása nem közvetlenül a 2 főáramtekercsek helyéről történik. A találmány szerinti mindkét rendszabály együttes alkalmazása a, terhelési görbe helyesbítése tekintetében optimális eredményeket ad. A 3. ábra esetében a 3 híd egyébként ismeretesen lamellákból van felépítve és 4 szárai az 1 főáramvasmag 7, 7 oszlopainak lépcsős végződéseiben vannak ágyazva. Ezek az ágyazások oly kivitelűek, hogy a 3 híd 4, 4 szárai a főáramvasmag 7, 7 oszlopain alkalmazott 2 áramtekercsekbe részben vagy teljesen belenyúlnak. A 3 hídnak ez esetben az 1. ábrához hasonlóan két 11, 11 pólusa van és ezek az 1 főáramvasmag 8 pólusfelületei feletti szintben vannak elhelyezve. A 4. ábra esetében az 1 főáramvasmag 7, 7 oszlopaiban a lépcsős végződések folytatásaként egyegy, a 2 főáramtekercsek körzetében részben vagy egészen lenyúló, belső üreg vagy hasíték van kialakítva és a 3 híd 4, 4 szárai a főáramvasmag 7 oszlopainak üregeiben vagy hasítékaiban vannak ágyazva, úgy, hogy a 4 szárakat ez az üreg vagy hasíték mindkét oldalról végig közrezárja. A 3 híd ez esetben is két 11 pólussal van kialakítva ás ezek felülete az ábrázolt példa esetében eg5-enként is nagyobb, mint a főmágnes egy-egy 8 pólusának felülete. Emellett a 11 hídpólusok a főmágnes 8, 8 pólusai feletti szintben vannak elhelyezve. A 3 hídban, amint ezt a 2., 3. és 4. ábrán jeleztük, 13 nyílások alkalmazásával csökkentett ferromágneses keresztmetszeteket létesíthetünk, amivel a híd időrendi telítődését szabályozhatjuk. Ezenkívül, amint ezt a 2. ábra mutatja, a 3 híd egy vagy több 11 pólusa és a 3 híd közé 12 nyílások alkalmazásával ugyancsak csökkentett ferromágneses keresztmetszeteket iktathatunk be, úgy, hogy ezzel is biztosíthatjuk azt, hogy a mérő terhelésének növekedésével időrendben először a 3 híd és ezután a 11 hídpólus telítődik. A 2. ábra szerint a 3 híd 4, 4 szárainak nyúlványai a rögzítőszerveket, a példa esetében a 6 csapokat, akként fogják közre, a legelőnyösebben villák útján, hogy a 3 híd és a 11 hídpólusok helyzete a főáramvasmagon változtatható, illetőleg a szükséghez képest beállítható. Ezzel változtathatjuk a 11 hídpólus,vagy hídpólusok helyzetét az 1 főáramvasmag pólusainak szintjéhez képest, iamji tág beállítási, illetőleg beszabályozási lehetőségeket biztosít. A találmány az ábrázolt kiviteli példától eltérően is megvalósítható, így különösképpen az