137527. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés földalkálifémek előállítására

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.527 SZÁM 40. a. 18—51. OSZTÁLY — M—12532. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés földalkálifémek előállítására Motrac Motormäher & Traktoren A. G. cég, Zürich A bejelentés napja: 1942. november 23. Svájci elsőbbsége: 1941. november 24. A földalkálifémek előállítására hőtechnikai, va­lamint elektrolitos eljárásokat alkalmaztak, me­lyek azonban különböző hátrányokkal jártak. Így pl. a magnézium előállítására irányuló hőtechni­kai eljárás, melynél magnéziumoxidot redukáló szerekkel, mint pl. szénnel, kátránnyal, szilíci­ummal stb., magas hőmérsékleteken, illetőleg fényívkemencében alakítottak át, azzal a hátrány­nyal járt, hogy a magnézium a tekintetbe jövő hőmérsékleteken CO-val reakcióba lépett és így azt közömbös gázzal vákuumban kellett a kemen­céből kivezetni és azután gyorsan lehűteni. Ennek folytán a magnézium "aránylag tisztátalan álla­potban, por alakjában vált le és azt további re­akciókkal, mint pl. átömlesztéssel vagy lepárlás­sal tisztításnak kellett alávetni. A magnézium e'ddigi elektrolitos termelése azzal a hátránnyal járt, hogy a vízmentes MgCl2 kiter­meléséhez körülményes műveletek voltak szüksé­gesek. A találmány eljárás és berendezés a földalkáli­fémek, mint pl. Mg, Ca, Ba, Sr és Be oly elektro­litos előállítására, mely a fent említett hátrányo­kat kiküszöböli. A találmány szerint a földalkálisorozat fémjeit, mint pl. magnéziumot, kalciumot, báriumot, stronciumot és berilliumot úgy kapunk, hogy azok oxidjait vagy karbonátjait klórral, redukáló szer jelenlétében, fokozott hőmérsékleten, a megfelelő kloridokká alakítjuk át és ezeket azután közvet­lenül olvadéktérbe folyatjuk, melyben azokat a szokásos módon a földalkálifémnek a katódon va­ló leválasztásával és szalbad klórnak az anódon va­ló fejlesztésével elektrolizáljuk, amikor is a sza­baddá váló klórt a fölös oxiddal, illetve karbonát­tal újból cserebomlásba hozzuk. Redukálószerűl elsősorban szénmonoxid jön te­kintetbe, melyet azonos mennyiségű klórral ke­verünk össze. Tiszta szénmonoxid helyett gene­rátorgázt vagy éghető földgázt vagy kokszolási gázokat, valamint további, redukálószerűl ható szénvegyületéket használhatunk. A földalkálioxidokat illetve -karbonátokat to­vábbá a megfelelő mennyiségű szénnel, kátrány­nyal vagy valamely, redukáló szerül ható szilárd szénvegyülettel együtt sajtolt darabokban is hasz­nálhatjuk, melyeket azután klórral cserebomlásba hozunk. Célszerű azonban, ha a földalkálioxidot, illetve -karbonátot gáz alakú szénmonoxiddal re­dukáljuk, ahelyett, hogy a szenet, mint előbb em­lítettük, a földalkálioxiddal illetőleg -karbonáttal formadarabok vagy sajtolt darabok alakjában ke­verve használnék és azután ezt a szilárd keveré­ket redukálnék, minthogy két egyenletesen kevert gáz egy szilárd anyaggal könnyebben lép reakció­ba és így jóval magasabb reakciósebességet ered­ményez, mintha egy gázt két szilárd anyaggal hozunk egymásutáni reakcióba. A találmány szerinti eljárás a földalkálifémek előállítására irányuló eddigi eljárásokkal szemben azzal az előnnyel jár, hogy az elektrolízisnél sza­baddá váló klór a kemencét nem hagyja el, ha­nem teljesen a földalkáliklorid előállítására hasz­nálódik fel és így folytonos körfolyamatban új­ból és újból lép reakcióba a még jelenlevő földal­kálioxiddal illetőleg -karbonáttal, a redukáláshoz szükséges energiát pedig fele-fele részben a szén és a villamos áram adja. Az áramfogyasztás az elektrolit ellenállása folytán az egész kemence hőveszteségét folytonos üzemben fedezi, minthogy a földalkálioxidoknak illetőleg -karbonátoknak klórral és szénmonoxiddal való cserebomlásai exo­termásan mennek végbe. Csupán kezdetben, a kemence bemelegítéséhez van külső hő hozzáve­zetésre szükség. Ezenkívül az elektrolit d) olva­déknak állandó összetétele van, mivel a csere­bomlásba hozott komponensek egyenértékű meny­nyíségeire való tekintettel mindig csak annyi földalkáliklorid képződik, illetőleg folyik a meg­olvadt klorid felvételére szánt tartályba, amennyi klór gázállapotban távozik és amennyi földalkáli­fémet elvétélezünk. A földalkálikloridnak az ol­vadék hőmérsékletének megfelelő hőmérsékleten való szakadatlan hozzáömlése, az elektrolit-olva-

Next

/
Oldalképek
Tartalom