137514. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbamidszármazékok előállítására

4 137.514 ammónia ill: ammóniumklorid képződése közben a megfelelő benzilezett nitrovegyületek állnak elő, melyeket a szokásos módon lehet redukálni. Ugyanarra a cserebomlásra jutunk N-metil- vagy N-etilbenziiaminklórhiclr-áttal, miközben metil- ül. etilaminklórhidrát hasad le. Ha 4-aminobenzol­szulfonkarbamidot benzilaminsókkal hozunk cse­rebomlásba, akkor egyetlen reakciófolyamatban N-(4-aminobenzolszulfon)-N'-benzilkarbamidok áll­nak elő. Hasonlóképpen alakul 4-acetüaminoben­zolszulfontiokarbamid konderizálása benzilamin­sókkal, amikor is N-(4-acetüaminobenzolszulfon)­-benziltiokarbamidokat kapunk; ezeket maguk­ban ismert fogásokkal szulfonbenzükarbamidokká alakítjuk át. További előállítási módként megem­lítjük azt az esetet, amikor 4-nitro-benzolszulfén­karbamidot ill. 4-nitro-benzolszulfinkarbamidot benzilaminsókkal hozzuk cserebomlásba és így N­-(4-nitrobenzolszulíén)-N'-benzükarbamidokat ill. N-(4-nitrobenzolszulfin)-N'-benzilkarbamidokat ho­zunk létre. Qxidálással az N-(4-nitro-benzolszul­£on)-N'-benzilkarbamidokat kapjuk, melyek N-(4--aniinobenzolszulfon)-N'-benzilkarbamidokká redu­kf^hatók. A benzilezés különös foganatosítási módjaként megemlítjük az I\T-(4-nitrobenzolszul­fon)-karbamid cserebomlását formaldehiddel és benzolszénhidrogénakkel alkalmas kondenzáló fel­tételek mellett. A benzilezés további módja abban áll, hogy 4-nitro-benzolszulíonfcarbamidot csere­bomlásba hozunk íenil-dimetilbenzilammónium­kloriddal, amikor is a dimetilezett aromás bázis klórhidrát ja és N-(4-mtrobenzolszulí'on)-N'-ben­zilkarbamid áll elő. A fent ismertetett cserebomlásokat legtöbbnyi­re közvetlenül idézhetjük elő vagy használhatunk hozzájuk oldó- ül. hígítószereket. A reakció gyor­sításához vagy sima lefolyásához gyakran előnyös, ha kondenzálószereket vagy katalizátorokat is használunk. Így bizonyos cserebomlások esetén főleg alkáli- vagy földalkálisók ül. -hidroxidok vagy más alkalmas, bázisosan ható sók ül. szer­ves, tercier bázisok, mint trimetilamin, dimetil­anilin, piridin vagy metilformilanilin stb., jelen­létében dolgozhatunk. Bizonyos esetekben foszfor­pentaklorid, foszforoxiklorid vagy foszforpentoxid alkalmazás is célszerű lesz. Ha a megadott reakciókkal olyan vegyületeket kapunk, amelyek a szulfogyökhöz viszonyított p­helyzetben mást mint aminogyököt tartalmaznak, pl. nitro-, azo-, benzilamino-, azometin- vagy hid­roxilgyököt, halogént, a karboxilgyököt vagy . át­alakított karboxilcsoportot, akkor a szabad ami­nogyök képzésére szokásos eljárási módokat hasz­nálunk, mint amilyenek pl. redukálás, hidrolízis, OH és halogén kicserélése az ammóniamaradékkal, leépítő eljárás Hofmann és Curtius szerint, és így tovább. 1. példa: 214 rész 4<-acetilaminobenzolszulfamidot 40 rész szilárd nátronlúgnak 200 rész vízben oldott olda­tában melegen oldunk, 600 rész alkohollal hígí­tunk és az egészhez szobahőmérsékleten 135 rész benzilizocianátot csöpögtetünk. A hőmérséklet kb. 50 Cu -ig emelkedik. Ezután még 3 óra hosszat visszafolyatás közben melegítünk. A reakcióter­méket 4 liter vízben oldjuk, sósavval megsava­nyítjuk és róla leszívunk. A maradékot hígított forró ammóniából újból kicsapjuk, mely ekkor 214—217 C°-on olvad. A termelési hányad 256 rész. Az elszappanosításhoz 250 rész N-(4-acetilamino­benzolszulfon)-N'-benzü-karbamddot 1200 rész 15%-os vizes nátronlúggal 4 óra hosszat visszafo­lyatás közben hevítjük. A reakcióterméket forró vízzel hígítjuk és ecetsavval kicsapjuk. Miután a maradékról leszívtunk, ezt újból hígított ammó­niában forrón oldjuk, színtelenítő szénen szűrjük ás ecetsavval megsavanyítjuk. Az N-(4-amino­benzolszulfon)-N'-benzükarbamid finom tűkben kristályosodik, melyeknek olv. pontja 217—218 C°. Azonos módon állíthatjuk elő az N-(4-amino­benzolszulfonil)-N'-(3',4'-dimetübenziü)-karbamidot. 2. példa: 51 rász 4-karbometoxi-aminobenzolszulf amid­nátriumnak 100 rész nitrobenzolban képzett szusz­penziójához 27 rész benzilizocianátot csöpögte­tünk, majd az egészet 3 óra hosszat 100 C°-on hevítjük. Ezután az oldószert vízgőzzel kifújjuk, a maradékot hígított bikarbonátoldatban oldjuk, szénnel szűrjük, és megsavanyítjuk. A kapott csa­padék, alkoholból átkristáiyosítva, 185—187 C°-on olvad. Az elszappanosításhoz 50 rész N-(4-karbometoxi­aminobenzolszulfon)-N'-benzilkarbamidot 30 rész kalcinált szódának 1000 rész vízben képzett ol­datával 4 óra hosszat forralunk. Az oldatot szűr­jük és ecetsavval megsavanyítjuk. A bőséges mennyiségű alkoholban átkristályosított, tisztí­tott N-(4-aminobenzolszulfon)-N'-benzü-karbamid olv. pontja 215—218 C°. 3. példa: 224 rész 4-nitrobenzolszulfamidnátriumot 500 rész száraz acetonban feliszapolunk és kavarás közben 135 rész benzilizocianátot csöpögtetünk hozá. Közben a hőmérséklet kb. 50 C°-ig emelke­dik. Miután visszafolyatás közben 4 óra hosszat főztük, sűrű csapadék keletkezett. Sok forró víz­be öntjük, szódával lúgosítjuk, majd a szénnel összehozott oldatot szűrjük és sósavval megsava­nyítjuk. Leszívunk és a csapadékot megszárítjuk, melynek olv. pontja 228—232 C° és súlya 245 rész. Ebből, Béchamp szerint redukálva, az N-(4--aminobenzolszulfon)-N'-benzil-karbamidot kap­juk, mely hígított ammóniában újból kicsapva 215—217 C°-on olvad. 4. példa: 20 rész foszgén és 100 rész abszolút benzol ol­datához — 5—0 C°-on 22 rész benzilamint csö­pögtetünk. Miután ezt az oldatot 10 C°-on egy -óra hosszat kavartuk, a kicsapódott benzilamin­klórhidrátról leszűrünk, kevés száraz benzollal utánamosunk és a szűredéket vákuumban kb. 30 részre besűrítjük. Az oldatot ezután szobahőmér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom