137514. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbamidszármazékok előállítására
4 137.514 ammónia ill: ammóniumklorid képződése közben a megfelelő benzilezett nitrovegyületek állnak elő, melyeket a szokásos módon lehet redukálni. Ugyanarra a cserebomlásra jutunk N-metil- vagy N-etilbenziiaminklórhiclr-áttal, miközben metil- ül. etilaminklórhidrát hasad le. Ha 4-aminobenzolszulfonkarbamidot benzilaminsókkal hozunk cserebomlásba, akkor egyetlen reakciófolyamatban N-(4-aminobenzolszulfon)-N'-benzilkarbamidok állnak elő. Hasonlóképpen alakul 4-acetüaminobenzolszulfontiokarbamid konderizálása benzilaminsókkal, amikor is N-(4-acetüaminobenzolszulfon)-benziltiokarbamidokat kapunk; ezeket magukban ismert fogásokkal szulfonbenzükarbamidokká alakítjuk át. További előállítási módként megemlítjük azt az esetet, amikor 4-nitro-benzolszulfénkarbamidot ill. 4-nitro-benzolszulfinkarbamidot benzilaminsókkal hozzuk cserebomlásba és így N-(4-nitrobenzolszulíén)-N'-benzükarbamidokat ill. N-(4-nitrobenzolszulfin)-N'-benzilkarbamidokat hozunk létre. Qxidálással az N-(4-nitro-benzolszul£on)-N'-benzilkarbamidokat kapjuk, melyek N-(4--aniinobenzolszulfon)-N'-benzilkarbamidokká redukf^hatók. A benzilezés különös foganatosítási módjaként megemlítjük az I\T-(4-nitrobenzolszulfon)-karbamid cserebomlását formaldehiddel és benzolszénhidrogénakkel alkalmas kondenzáló feltételek mellett. A benzilezés további módja abban áll, hogy 4-nitro-benzolszulíonfcarbamidot cserebomlásba hozunk íenil-dimetilbenzilammóniumkloriddal, amikor is a dimetilezett aromás bázis klórhidrát ja és N-(4-mtrobenzolszulí'on)-N'-benzilkarbamid áll elő. A fent ismertetett cserebomlásokat legtöbbnyire közvetlenül idézhetjük elő vagy használhatunk hozzájuk oldó- ül. hígítószereket. A reakció gyorsításához vagy sima lefolyásához gyakran előnyös, ha kondenzálószereket vagy katalizátorokat is használunk. Így bizonyos cserebomlások esetén főleg alkáli- vagy földalkálisók ül. -hidroxidok vagy más alkalmas, bázisosan ható sók ül. szerves, tercier bázisok, mint trimetilamin, dimetilanilin, piridin vagy metilformilanilin stb., jelenlétében dolgozhatunk. Bizonyos esetekben foszforpentaklorid, foszforoxiklorid vagy foszforpentoxid alkalmazás is célszerű lesz. Ha a megadott reakciókkal olyan vegyületeket kapunk, amelyek a szulfogyökhöz viszonyított phelyzetben mást mint aminogyököt tartalmaznak, pl. nitro-, azo-, benzilamino-, azometin- vagy hidroxilgyököt, halogént, a karboxilgyököt vagy . átalakított karboxilcsoportot, akkor a szabad aminogyök képzésére szokásos eljárási módokat használunk, mint amilyenek pl. redukálás, hidrolízis, OH és halogén kicserélése az ammóniamaradékkal, leépítő eljárás Hofmann és Curtius szerint, és így tovább. 1. példa: 214 rész 4<-acetilaminobenzolszulfamidot 40 rész szilárd nátronlúgnak 200 rész vízben oldott oldatában melegen oldunk, 600 rész alkohollal hígítunk és az egészhez szobahőmérsékleten 135 rész benzilizocianátot csöpögtetünk. A hőmérséklet kb. 50 Cu -ig emelkedik. Ezután még 3 óra hosszat visszafolyatás közben melegítünk. A reakcióterméket 4 liter vízben oldjuk, sósavval megsavanyítjuk és róla leszívunk. A maradékot hígított forró ammóniából újból kicsapjuk, mely ekkor 214—217 C°-on olvad. A termelési hányad 256 rész. Az elszappanosításhoz 250 rész N-(4-acetilaminobenzolszulfon)-N'-benzü-karbamddot 1200 rész 15%-os vizes nátronlúggal 4 óra hosszat visszafolyatás közben hevítjük. A reakcióterméket forró vízzel hígítjuk és ecetsavval kicsapjuk. Miután a maradékról leszívtunk, ezt újból hígított ammóniában forrón oldjuk, színtelenítő szénen szűrjük ás ecetsavval megsavanyítjuk. Az N-(4-aminobenzolszulfon)-N'-benzükarbamid finom tűkben kristályosodik, melyeknek olv. pontja 217—218 C°. Azonos módon állíthatjuk elő az N-(4-aminobenzolszulfonil)-N'-(3',4'-dimetübenziü)-karbamidot. 2. példa: 51 rász 4-karbometoxi-aminobenzolszulf amidnátriumnak 100 rész nitrobenzolban képzett szuszpenziójához 27 rész benzilizocianátot csöpögtetünk, majd az egészet 3 óra hosszat 100 C°-on hevítjük. Ezután az oldószert vízgőzzel kifújjuk, a maradékot hígított bikarbonátoldatban oldjuk, szénnel szűrjük, és megsavanyítjuk. A kapott csapadék, alkoholból átkristáiyosítva, 185—187 C°-on olvad. Az elszappanosításhoz 50 rész N-(4-karbometoxiaminobenzolszulfon)-N'-benzilkarbamidot 30 rész kalcinált szódának 1000 rész vízben képzett oldatával 4 óra hosszat forralunk. Az oldatot szűrjük és ecetsavval megsavanyítjuk. A bőséges mennyiségű alkoholban átkristályosított, tisztított N-(4-aminobenzolszulfon)-N'-benzü-karbamid olv. pontja 215—218 C°. 3. példa: 224 rész 4-nitrobenzolszulfamidnátriumot 500 rész száraz acetonban feliszapolunk és kavarás közben 135 rész benzilizocianátot csöpögtetünk hozá. Közben a hőmérséklet kb. 50 C°-ig emelkedik. Miután visszafolyatás közben 4 óra hosszat főztük, sűrű csapadék keletkezett. Sok forró vízbe öntjük, szódával lúgosítjuk, majd a szénnel összehozott oldatot szűrjük és sósavval megsavanyítjuk. Leszívunk és a csapadékot megszárítjuk, melynek olv. pontja 228—232 C° és súlya 245 rész. Ebből, Béchamp szerint redukálva, az N-(4--aminobenzolszulfon)-N'-benzil-karbamidot kapjuk, mely hígított ammóniában újból kicsapva 215—217 C°-on olvad. 4. példa: 20 rész foszgén és 100 rész abszolút benzol oldatához — 5—0 C°-on 22 rész benzilamint csöpögtetünk. Miután ezt az oldatot 10 C°-on egy -óra hosszat kavartuk, a kicsapódott benzilaminklórhidrátról leszűrünk, kevés száraz benzollal utánamosunk és a szűredéket vákuumban kb. 30 részre besűrítjük. Az oldatot ezután szobahőmér-