137513. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzációs termékek előállítására

2 137.513 zel kihajtjuk és a maradékot nagyvákuumban desztilláljuk. Az «,«-bis-(4-metilfenil)-/'',y,y-triklór­propén 172 C°-on és 0,6 mm Hg nyomáson mint nehéz an önthető folyadék keletkezik. 4. példa: 30 rész pentaklórpropént 120 rész benzollal ösz­szekeverünk, és 0-—5 C° közt 6 rész alumínium­kloridot adunk hozzá. Rövid idő után habzás köz­ben erős reakció lép fel és a hőmérséklet kfo. 20 C°-ra emelkedik. A reakció befejezése után még éjjelen át szobahőmérsékleten továbbkeverünk, majd a reakciós terméket vízbe öntjük. A fölös mennyiségű kiindulási anyagokat vízgőzzel kihajt­juk és a maradékot nagyvákuumban desztillál­juk. Az «,a ,-bis-feml-/V/,y-triklórpropén színtelen, sűrű folyadék, melynek forráspontja 0,15 mm Hg nyomáson 146—147 C°. Rovarok és ezek fejlődési fokozatai ellen erősen mérgező hatása van. 5. példa: 20 rész pentaklórpropént 100 rész anizollal ösz­szekeverünk és 5 rész alumíniumkloridot adunk hozzá. A hőmérsékletet jó keverés közben nyolc óra hosszat 45—50 C°-on tartjuk és csatlakozóan még 12 óra. hosszat szobahőmérsékleten tovább­keverünk. Miután a reakciótömeget vízzel meg­bontottuk és az illó alkatrészeket vízgőzzel desz­tilláltuk, a kondenzációs terméket nagyvákuum­ban frakcionáljuk. A várt «,«-bis-(4-metoxifenil)­-^,y,y-triklórpropént jó hozammal kapjuk. 6. példa: 120 rész tetralint 30 rész pentaklórpropénnel összekeverünk és vízhűtés közben 10 rész vízmen­tes ferrikloridot adunk hozzá. Éjjelen át szoba­hőmérsékleten továbbkeverünk és a reakciós ter­méket a szokott módon dolgozzuk fel. Az a,«-bis­-tetrahidro-naftil-£,y,y-triklórpropént kapjuk. 7. példa: 120 rész cimolt 30 rész pentaklórpropénnel ösz­szekeverünk, majd 0 és 5 C° közt 6 rész alumí­niumkloridot adunk hozzá. A fent megadott mó­don 18—24 óra hosszat keverünk tovább és a re­akciós terméket a szokásnak megfelelően dolgoz­zuk fel. Alapos kimosás után vákuumban desztil­lálunk. 110—120 C°-on és 0,5 mm Hg nyomáson a valószínű képletű /CH3 <^ \— CHC1 —- CC1 = CC1* / CH3 /\ CH3 CH 3 egyszerű kondenzációs termék kis mennyisége ke­letkezik, majd 0,2 mm Hg nyomáson és 165—170 C°-on az «,a-bis-cimil-^,y,y-triklórpropén követke­zik. 8. példa: 120 rész cimolt 30 rész pentaklórpropénnel ösz­szekeverünk és 10 rész porított cinkkloridot adunk hozzá. Öt óra hosszat 80-—90 C°-on melegítünk, majd az egészet vízbe öntjük és a szokott módon feldolgozzuk. Az egyszerű és a kettős kondenzá­ciós termék elegyét nyerjük. 9. példa: 29 rész p-klórtiofenolt 100 rész alkoholban ol­dunk és 12 rész marókálit adunk hozzá. Majd 21 rész pentaklórpropént viszünk be és addig fő­zünk, amíg a káliumkloridleválás be nem fejező­dik. Kevés a-(4-klórfenil-tio)-a /,y,y-tetraklórpro­pén mellett- a , a -bis-(4-klórfenil-tio)-^,y,y-triklórpro­pén keletSezik. 10. példa: 100 rész toluol és 200 rész triklórakrolein keve­rékét hűtés közben 300 térfogatrész tömény kén­savhoz adjuk és mintegy két óra hosszat keve­rünk. Az egészet jégre öntjük és a reakciós ter­méket éterben felvesszük. Az a-tolil-a -oxi-/ J ,y,y­-triklórpropént kapjuk. Ezt az oxivegyületet is­mert módszerek szerint, pl. acetilkloriddal eleszte­rezhetjük vagy pl. dimetilszulfáttal eléterezhet­jük. 11. példa: Cimolból pentaklórpropénnel a 7. példa szerint képzett egyszerű kondenzációs termék 31 részét 150 rész benzollal összekeverjük, majd 6 rész alu­míniumkloridot adunk hozzá és az elegyet 18—24 óra hosszat szobahőmérsékleten továbbkeverjük. A szokásos feldolgozás után az «-cimil-«-fenil-^, y,y-triklórpropént kapjuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az Ar — CH — R C — Hal C / \ Hal Hal általános képletű vegyületek előállítására, mely­ben , Ar olyan aromás maradék, mely tetszőlegesen helyettesítve van vagy nincsen helyettesítve, vagy egy heteroatommal vagy heteroatomcsoporttal van kötve, R halogén, hidroxilgyök vagy valamilyen szer­ves maradék, és Hal klór vagy bróm, azzal jellemezve, hogy triklór- vagy tribrómákro­leint vagy ezek reakcióképes származékait, elő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom