137501. lajstromszámú szabadalom • Lámpa, átvilágítási célokra

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.501 SZÁM 54. h. 3—5. OSZTÁLY — L-9526. ALAPSZÁM Lámpa átvilágítási célokra Krolupper Művek, Budapest A bejelentés napja: 1944. május 5. ( Átvilágítási célokra való lámpák (transzparen­sek) különböző alakú tokból vannak, melynek egyik vagy mindkét homlokoldalába a tok belse­jében elhelyezett fényforrás, pl. villamos lámpa, kőolajégő stb. fényét átengedő, esetleg reklámfel­írást vagy reklámképet tartalmazó homályos üveglap (opálüveglap) van beillesztve. Az üvegla­pot rendszerint nem erősítik szilárdan a lámpa homlokoldalába vagy -oldalaiba, avégből, hogy kü­lönböző áttetszőségű, színű, más-más rajzot vagy felírást viselő üveglapokat lehessen alkalmazni. Evégből a lámpának az átvilágítás céljára való egyik vagy mindkét homloklapjában az üveglap­nál valamivel kisebb méretű kivágást alakítanak ki és a kivágás függőleges határolóélei mögött a tok belsejében egy-egy függőleges lécet erősíte­nek meg, mely lécek a kivágás megfelelő függő­leges határolóéleivel együtt az üveglap számára vezetéket alkotnak. Az ilyen ismert lámpáknál az a hátrány mutat­kozik, hogy az üveglap nincs a vezetékben kellő­en szilárdan rögzítve. A vezeték szélessége állan­dó méretű, míg az üveglapok vastagsága gyártási okok miatt nem egyenlő. A vezeték szélességénél vékonyabb üveglap a vezetékben kotyog, ami kel­lemetlen, de szabadon felfüggesztett, szél hatása alatt ide-odalengő, vagy pedig egyik helyről a má­sikra vitt lámpáknál az üveglap töréséhez is ve­zethet. A találmány értelmében az ismert lámpák hát­rányát az üvegvezeték rugalmas kialakításával küszöböljük ki, pl. oly módon, hogy a vezeték egyik határolását alkotó, a tok belsejében levő lécet vagy léceket egy vagy több helyen megsza­kítjuk és az illető léchez annak kivágásába vagy kivágásaiba nyúló rugalmas kihajlított résszel vagy részekkel ellátott sávot erősítünk. A rugal­mas részek az üvegvezetékbe tolt üveget, még ha a vezeték szélességénél vékonyabb is, szilárdan és kotyogásmentesen fogvatartjuk, úgy, hogy a fent említett hátrányt kiküszöböljük. A találmány értelmében továbbá a lámpa fedő­lapján, a világító nyílás vagy nyílások körzeté­ben egy vagy több rögzítőszervet, pl. reteszt, ru­gós csappantyút vagy máseffélét rendezünk el, mely vagy melyek révén a világító nyílás felső szélén csapadékelvezető ellenzőt, vagy amennyi­ben ez szükséges, tetszőleges ismert rendszerű légoltalmi fénycsökkentőszerkezetet erősíthetünk meg. Eddig a fénycsökkentőszerkezet rögzítése sokkal bonyolultabb módon, hüvelyek és kampók alkalmazásával történt. Mind a csapadékelvezető ellenző, mind a fénycsökkentőszerkezet belső ol­dalán célszerű az üvegvezeték felső részébe fo­gódzó egy vagy több ütközőt, pl. nyúlványokat, csapokat megerősíteni, melyek az ellenzőt, illető­leg a fénycsökkentőszerkezetet helyzetében bizto­sítják és az üveglap függőleges elmozdulását kor­látozzák. A mellékelt rajz a találmány példaképpen! fo­ganatosítási alakját mutatja. Az 1. ábra a lámpa távlati képe, melynél a világító nyílás fölé csapadék védő ellenző van felszerelve; a 2. ábra hasonló távlati kép a világító nyílás elé szerelt fénycsökkentő szerkezettel; a 3. ábra a lámpa függőleges metszete, melynél az egyik világító nyílás felett csapadékvédő ellen­ző, a szembenfekvő oldalon levő világító nyílás elé pedig fénycsökkentőszerkezet van szerelve; a 4. és 5. ábra a csapadékvédő ellenző példakép­peni kivitelének elölnézete és függőleges metsze­te, míg a 6. és 7. ábra magában véve ismert fénycsökken­tőszerkezet elölnézete és függőleges metszete. A lámpának tetszőleges, például hasáb alakú (1) tokjának tetején ismert módon a légkeringést biztosító, illetőleg nem villamos világítás eseté­ben az égéstermékeket elvezető (2) kürtője van. Az ábrázolt példánál a fényforrást a (3) villamos lámpa alkotja. Az (1) tok elülső és hátsó homlok­lapjában magában véve ismert módon (4) világító nyílások vannak kialakítva, melyek mögé ugyan­csak ismert módon homályos, áttetsző üveglapo­kat tolunk. Ezeket a rajzon nem ábrázoltuk. Az üvegek vezetékét egyrészt a (4) nyílások felső és alsó (5) peremei, másrészt az e peremek mögé sze­relt (6) vezetőlécek alkotják. Ezek azonban a ta­lálmány értelmében, az ismert kivitelektől elté­rően nem terjednek ki a tok egész magasságára, hanem egy vagy több, pl. az ábrázolt kivitelnél két helyen meg vannak szakítva. A (6) lécekhez (7) fémsávok vannak erősítve, melyeknek a (6) lécek kivágásainak megfelelő helyeken (8) kigörbítéseik

Next

/
Oldalképek
Tartalom