137494. lajstromszámú szabadalom • Hűtőszekrény, különösen háztartási célokra

Megjelent: 1962. október 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.494. SZÁM 17. c. 1—3. OSZTÁLY - K-16606. ALAPSZÁM Hűtőszekrény, különösen háztartási célokra Kosztur József, Budapest A bejelentés napja 1943. július 23. Tudvalevő, hogy a háztartási hűtőszekrényeknek az a rendeltetése, hogy módot nyújtsanak kb. 5 C° hőmérsékletű tér létesítésére, melyben élelmiszerek, italok, stb. helyezhetők el romlástól való megóvás vagy a fogyasztás kellemesebbé tétele végett, vagy egyéb célból. Az ily hűtőszekrények belső tere a külvilággal szemben hőszigeteléssel van- ellátva és a hűtendő anyagok felvételére rendelt téren kívül hűtőelemet (jégtartót, gépi hűtőberendezést) foglal magában. Igen elterjedtek az oly hűtőszekrények, melyeknek hűtőtere függőleges szekrényfalon elrendezett egy vagy több ajtón át, vagy ilyenen át is közlekedik a külvilággal. A tapasztalat azonban azt mutatta, hogy az ily hűtőszekrények könnyű kezelhetőségük mellett sem gazdaságosak, minthogy a szekrény egyik oldalfalának nyitása folytán a szekrényben tárolt nagyobb fajsúlyú hideg levegő kiömlik és a szekrény minden nyitás alkalmával a külvilág levegőjével telik meg, aminek lehűtéséről ismét gondoskodni kell. A találmány e káros levegőcserélődésnek megakadályozását célozza és lényege abban van, hogy a szekrény hűtőterét — legalább részben — homlok- és oldalfalakkal ellátott egy vagy több fiókkal töltjük ki. Ily fiók kihúzása esetén a nehéz hideg levegő a fiókban marad és a fiók betolása alkalmával visszakesrül a szekrénybe. A hűtőszekrény gazdaságosságát rontó levegőcsere tehát ekként kiküszöbölődik. A rajz a találmány egy kiviteli példáját szemlélteti. Az 1. ábra a hűtőszekrény függőleges keresztmetszete, részben elölnézete, a 2. ábra a hűtőszekrény hosszmetszete,, részben oldalnézete. A 3. és 4. ábra a szekrényfalak egy-egy előnyös összeerősítési módját mutatja. Az (a) szekrénynek szokásos (b) jégtere (c) ajtaja és (d) fedele van. A (c) ajtó nyitása révén hozzáférhető hűtőtérrészt (e) fiókok töltik ki. A hideg levegő jobb közlekedésének biztosítósára a szekrényben az (f) válaszfalban ferde (g) hasítékok vagy furatok vannak. A (g) hasítékok ferdesége egyben megakadályozza a jégolvadéknak a hűtőtérbe való átcsurgását. A hűtőszekrény belső hőmérsékletkiegyenlítődéséilek előmozdítására alkalmazhatunk hasítékokat az (e) fiókok falain is, különösen azon a részen, amely a fiók félig való kihúzása mellett a hűtőszekrény belsejében marad. Ha a hasítékokat a fiókoldalfalakon végigvezetjük, azokat előnyösen keskenyre méretezzük. Ily hasítékok a szekrény belsejének egyenletes hőmérsékletét hivatottak biztosítani és a rövid ideig tartó nyitvatartás mellett nem engednek meg oly nagymérvű káros légcserét, mint amilyen a fiókok alkalmazásának mellőzése esetén minden egyes ajtónyitáskor beáll. A hűtőszekrény előnyösen műkőlapokból készült egyes (ai, a2

) oldalfalai akként erősíthetők össze, hogy az egymással érintkezésre kerülő felületekben egymást csőszerű térré kiegészítő hornyokat létesítünk és az ezek által bezárt teret az összeillesztéskor alkalmas (h) kötőanyaggal kiontjuk. Ha e hornyok fecskefark alakúak (3. ábra) vagy oldalmélyeedésekkel vagy furatokkal rendelkeznek (4. ábra), a (h) kötőanyagból keletkezett, öntött test a szekrényalkatrészeket összetartja. A megoldás olyan is lehet, hogy az (e) fiókok oldalfalait zsalugáterszerűen képezzük ki úgy, hogy a zsalugáterelemek elforgathatok, miáltal a közöttük levő rések isimert módon nyithatók, illetve zárhatók. E működtetésre helytálló ütközőket alkalmazunk, melyek a fiókok kihúzása és, betolása alkalmával a zsalugáterelemeket megfelelően elmozgatják. Szabadalmi igénypontok: 1. Hűtőszekrény, különösen háztartási célokra, melyet az jellemez, hogy a tárolóterében hornlok-és oldalfalakkal rendelkező, egy vagy több kihúzható fiók van. 2. Az 1. igénypontban meghatározott hűtőszekrény kiviteli alakja, melyet az jllemez, hogy a fiókok oldalfalaiban hasítékok vagy furatok vannak. 3. Az 1. igénypontban meghatározott hűtőszekrény kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy