137449. lajstromszámú szabadalom • Berendezés lebocsátott, használt olaj eltávolítására, különösen gépjárműjavítóműhelyekben

137.449 3 tartály kiürítése közben magával ragadja. A gyűj­tőtartályban tehát nehezen . eltávolítható lerakó­dások nem képződhetnék. A találmány értelmében a —12— és —13—• olajvezetékekkel, . valamint a —18, 19— motoros szivattyúkkal kapcsolatban úszóval működtetett érintkezőberendezést alkalmaztunk, amilyent pél­daképpen a 9. ábra szemléltet. E kiviteli példánál a —12— olajvezeték —25— állócsővel van össze­kötve, melyben -—26—• úszó és, két —27— érint­kező van. A —3— olajkiöntőkbe öntött használt, olaj először a nagyobb olajmennyiséget befogadó 10—13 csöveket tölti meg, Eközben a —26— úszó a —25— állőcsőben felemelkedik. Amint az úszó meghatározott legmagasabb helyzetét elérte, a —27— érintkezőket és ezzel —28— időkapcsoló áramkörét is zárja, mely tehát a vezeték: teljes megtöltésekor a —18— villamosmotort és azzal a —1&— szivattyút megindítja. A —28— időkapcsoló beállítható időtartam után a -^-18— motort újból kikapcsolja. Azzal, hogy a használt olaj átmeneti tárolásához alkalmazott két —12— és —13— cső­vezetéket úszókapcsolóvál kötjük össze, azt az előnyt érjük el, hogy a csővezetékek üresre való szivattyúzását, a célnak.-különösen megfelelő mó­don önműködően indítjuk meg, vagyis mindig csupán akkor, amikor a használt olaj a csővezeté­keket teljesen megtölti. Lényegileg egyenértékű, de hatása tekintetében kevésbé tökéletes módon akként is eljárhatunk, hogy e csővezetékeket az úszókapcsoló helyett egyszerű olaj állásmutatókkal látjuk el. Az 1., 2., valamint 5., 6. ábrákon szemléltetett berendezéseknél helytálló olajkiöntőket alkalmaz­tunk, azonban a találmány értelmében a 3., 4., va­lamint 7. és 8. ábrákon példaként szemléltetett gördíthető kiöntőket is használhatunk. A 7. ábrán feltüntetett , kiviteli példánál a —3— ólajkiöntő —5— szekrényét mintegy asztalmagasságú, kere­kekkel ellátott —29— állványon rögzítettük. Az ólajkiöntő egyébként az 5. ábra kapcsán ismer­tetett olajkiöntővel azonos szerkezetű. Elfolyóve­zetékként azonban csupán egyetlen —30— töm­lőt alkalmaztunk, melyet, — amint az ábrából látható — feltekercselt állapotban a —29— áll­ványra függesztünk. E tömlő végén csőkapcsoló van, melyet a padlóban elrendezett és a —12—, illetve —13— elfolyóvezetékekkel összekötött —31— leeresztőcsonkba helyezünk. Az elfolyató­csonk elrendezése a 3. és 4. ábrán látható. A 7. ábra értelmében a —31—• leeresztőcsonkot —32— visszacsapószeleppel láttuk el, melyet a csőkap­csoló bevezetésével nyitunk. A —31— leeresztő­csonkot használaton kívüli helyzetében célszerűen —33— fedél segítségével zárhatjuk el. A 8. ábra a gördíthető ólajkiöntő különösen előnyös kiviteli példáját szemlélteti, mely ebben az esetben a gépjármű alá gördíthető alacsony —34— olajfelfogókádként van kialakítva. E kád legmélyebb helyéhez, ugyanúgy mint a 7. ábra szerinti olajkiöntőnél, —30— tömlőt csatlakoztat­tunk, melynek szabad végé a már ismertetett mó­don a —31— leeresztőcsonkba helyezhető és ez­zel a —12— vagy —13— olajvezetékhez csatlakoz­tatható. A 8. ábrán szemléltetett olajkiöntőt, me­lyet egyidejűleg olajfelfogókádként is alkalma­zunk, célszerűen lendíthető —53;— kengyellel lát­juk el, melynek segítségével, amint a 4. ábrán vázlatosan feltüntettük, az olajfelfogókádat a gép­jármű alá tetszőleges mélységig betolhatjuk. A 3., 4., valamint 7. és 8. ábrákon szemléltetett beren­dezésekhez a 10. ábrán feltüntetett úszókapcsolót használhatjuk, mely lényegileg a 9. ábra kapcsán ismertetett úszókapcsolóval egyezik. A különbség csupán az, hogy a —36— toldattal ellátott —26— úszót úgy alakítottuk ki, hogy a —27— érintke­zőket akkor zárja, amikor az olaj szintje a —12—, illetve —13— vezetékekben illetve a —31— . le­eresztőcsonkokban közel •a padló szintjét érte el. Ha a 11. ábra értelmében az alacsony, —34— olajfelfogókádként "kialakított és a gépjármű alá gördített olajkiöntőnek a padlón közel vízszinte­sen elfekvő —30— tömlőjét a —31— leeresztő­csonkhoz csatlakoztattuk és a gépjárműnek na-^ gyobb mennyiségű, vastagon folyós olajjal töl­tött részét, pl. a hajtómű házát kívánjuk az olaj töltetétől mentesíteni, az olajnak a felfogókádba való és az utolsó lecsepegő maradékokig menő teljes kiürítése jelentős időt, pl. negyedórát igé­nyel. Ennek megfelelően tehát általában nem hát­rányos, ha a használt olaj a —34— kádból a —30— tömlőn át a csekély hidraulikus nyomás következtében viszonylag lassan folyik le. Annak meggátlása végett azonban, hogy ennek ellenére a 8. ábra szerinti alacsony ólajkiöntő alkalmazá­sánál különböző okok miatt az olajnak a —34— felfogókádból a —31— leeresztőcsonkba való le­folyása torlódjék, illetve ne teljesen menjen vég­be, úgy, hogy a —30— tömlő belseje az olaj le­folyatásának befejezése után gyakorlatilag olaj­maradékoktól mentesnek lássék, a találmány ér­telmében az ilyen olajkiöntőkkel kapcsolatban még a 11—14. ábrákon szemléltetett járulékos be­rendezéseket is alkalmazzuk. A 11. és 12: ábrán szemléltetett alacsony gördíthető olajkiöntőnél az . olajat felfogó —34— kád —36— kibocsátónyílásá­nál a —38— fúvókával ellátott —37— légsugár­szivattyút alkalmaztuk, melynek üzembentartásá­hoz á szükséges sűrített levegőt a —39— zárócsap segítségével az utóbbihoz csatlakoztatott —40— nyomócsövön át a javítóműhelyben meglevő nyo­mólégvezetékhez csatlakoztatjuk. A 12. ábra ér­telmében a —34'— felfogókád —36— kifolyócsonk­ját oly módon szélesítjük ki, hogy a használt olaj a —38— fúvóka két oldalán kialakított —47— nyílásokon át a légsugárszivattyúba hatolhat. A használt olajat a —31—: leeresztőcsonkba vezető —30— tömlőt a légsugárszivattyúhoz oly módon csatlakoztattuk, hogy abba a használt olajnak a —34— felfogókádból a —31— leeresztőcsonkba. való szállításának elősegítése, vagy az olajmara­déknak a —30— tömlőből való eltávolítása vé­gett levegőt fúvathatunk. A találmány értelmében a —31— leresztőcson­kot a 13. ábrán feltüntetett módon szintén a sű­rített levegő alkalmazásához megfelelően alakí­tottuk ki. A —30— cső végén ebben az esetben —41—• fogantyúval és —42— visszacsapószelep­pel ellátott dugót rendeztünk el. A —31— le­eresztőcsonknak a dugót befogadó furatán kívül külön —43— csatornája van, amelyen át a le­eresztőcsonkba áramló sűrített levegő felfelé tá­vozhat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom