137443. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hangok rögzítésére és visszaadására

4 137.443 Á 8. ábrán látható ötödik megoldási alaknál a —2— hangsávok nem csavarvonal alakú pályán, hanem a közös központú —35— körökben vannak elrendezve. Minden egyes —35— kör más elemi hangnak felel meg. Ily módon pl. az orgona összes hangelemei a —35— körökben elrendezett —1— hangsávok alakjában felvihetők. Minden egyes —35— körhöz egy —36— hangvisszaadóberendezés tartozik. Ezek a körökkel jelölt —36— hangvisszaadó-berendezések egymáshoz viszonyítva eltoltan, azonban helytállóan vannak elrendezve. Minden egyes —38— hangvisszaadó-berendezés az —1— korong fölött elrendezett —17— fényforrásból, az —1— korong alatt elrendezett —23— fotocellából, továbbá a —20— erősítőből és a —21— hangszóróból áll. Az egyes —-36— hangvisszaadó-berendezések az —1— koronghoz viszonyítva úgy vannak elrendezve, hogy az —1— korong cserélését nem akadályozzák. A célnak jól megfelel, ha az összes —36— hangvisszaadó-berendezések az —1— korong egyik fele fölött illetve alatt egymáshoz viszonyítva eltoltan vannak elhelyezve, úgy, hogy az —1— korong a másik oldal felől kényelmesen megközelíthető és könnyen cserélhető. Megoldható a berendezés oly módon is, hogy több —36— hangvisszaadó-beréndezéshez egyetlen közös —20— erősítő és egyetlen közös —21— hangszóró tartozik. Egyetlen közös helyről az összes —36— hangviszszaadó-berendezések áramkörei az orgona klaviatúrájához hasonló billentyűkkel be- illetve kikapcsolhatók, úgy, hogy az aki pl. orgonán játszani tud, minden külön előtanulmány nélkül a találmány szerinti berendezést, illetve hangszert is meg tudja szólaltatni. Az egyes —,35— körök természetesen nemcsak orgonaalaphangok, hanem tetszés szerinti' más fúvóhangszerek vagy vonós hangszerek alaphangjai vagy emberi alaphangok (szoprán, tenor, basszus) lehetnek, úgy, hogy az '•—1— korongok cseréje esetén a legkülönbözőbb hangszerek hangelemeiből vagy emberi hangokból összeállított zenedarabok játszhatók le. A 8. ábrán feltüntetett fénytű-hangszernél az —1— korong állandóan forog és a^—36— hangvisszaadó-berendezések közül játék közben azok vannak bekapcsolva, amelyeknek áramköreit a megfelelő billentyűk lenyomásával zárjuk. Mindaddig, amíg az egyes billentyűk leszorított állapotban vannak, az ezen billentyűkhöz tartozó —36— hangvisszaadó-berendezések folytonos hangot adnak. A hangerő tetszés szerinti ismert módon, pl. elektromos vagy mechanikus eszközökkel szabályozható. A találmány lényegének érintése nélkül a. —35— köröknek megfelelő hangsávok tetszés szerinti ismert módon vehetők fel vagy pl. a 7. ábrán látható módon másolhatók. Az ily módon előállított anya-korongokról fényképészeti 'vagy nyomdai úton másolatok készíthetők. Az anya-korongok szintetikus úton is, pl. rajzolással előállíthatók és fényképészeti úton kisebbíthetők. A szintetikus úton való előállítás előnye, hogy a xiangsáv kezdete a végével jól összeköthető. A 9. és 10. ábrákon, amelyek ütő- vagy pengető-hangszerek, harangjátékok hangjainak visszaadására alkalmas berendezést és hozzávaló kap-, csolási vázlatot szemléltetnek, a —2— hangsávok nem teljes , körök, hanem csak rövidebb vagy hosszabb körívek mentén vannak elrendezve. Ezek a körívek a 9. ábrán látható megoldásnál hatodkörök. Ütő- vagy pengető-hangszereknél arról kell gondoskodnunk, hogy az egyes —36— hangvisszaadó-berendezéseket, illetve azok áramköreit csak akkor lehessen bekapcsolni, amikor azok alatt az —1— korong —2— hangsávjai nem haladnak el, mert különben csonka hangok keletkeznek, amennyiben a —2— hangsáv az - ütővagy pengető-hangszer hangelemeinek -megfelelően az egyes részeiben^ nem egyenlő és így zavaróan hatna, ha a hangelem nem teljes egészében válna hallhatóvá és nem keltené az ütő vagy pengető-hangszer hangjának benyomását. Az —1— hangkoröngon közös központú körökön a —2:

— hangsáv-körívek vannak. Egy hangsáv-körív egy teljes hangelemnek felel meg. Az egy körhöz tartozó, egyenlő hosszúságú —2— hangsáv-körívek egymással egyező hangelemek. Az egy központos körön levő —2— hangsáv-köríveket egymástól egyenlő térközök választják el. A 9. ábrán látható megoldásnál a —2— hangsávkörívek ívhossza, egyhatodkör. Ugyanígy a térközök is egyhatod-körív-nagyságúak. Célszerűen nagy átmérőjű —1— korongokat használunk és a hangsáv-köríveket az —1— korong kerülete közelében helyezzük el, nehogy a. különböző sugarú körökön elhelyezett —2— hangsáv-körívek közötti- kerületi sebesség-különbségek zavaróan hassanak." A kerületi sebességek közötti különbségek okozta zavaró hatást azonban már a felvételnél, illetve a 7. ábra szerinti másolásnál is kiküszöbölhetjük. A különböző sugarú körökön levő —2— hangsáv-körívek a 9. ábrán látható megoldástól eltérően egyenlő hosszúak is lehetnek, illetve azok hosszait úgy választhatjuk meg, hogy az egyes hangelemek megszólaltatása esetén a hangok időtartama egyenlő legyen. Az —1— hangkorongot a —37— tányér hordja. A —37—. tányérhoz sugárirányokban a gyűrűsáv alakú —38— nyúlványok csatlakoznak. A —38— nyúlványok kerületi szélén, a —37— tányér síkjára merőleges, vízszintes metszetben a körív alakú —39— bordák emelkednek ki. Ezek a —39— bordák közös hengerpaláston vannak elrendezve. A —39— bordák a —2— hangsáv-ívekkel közös körszeleteken vannak elhelyezve és az alábbiakban ismertetett módon megakadályozzák azt, hogy a —36— hangvisszaadó-berendezéseket akkor lehessen beiktatni, amikor a —2.— hangsávkörívek alattok elhaladnak. A vízszintes —40— tengely, körül lengSthetően ágyazott —41, 42— kétkarú emelő —41—. karját a —43— szolenoid befolyásolja, amely a —41, 42— kétkarú emelőt, —44— rugójának hatásával szemben, a 10. ábrán látható beiktatott helyzetében tartja akkor, amikor a —45— billentyűvel a —43— szolenoid áramkörét zárjuk. A —45— billentyű a hangszer egyik billentyűje, amelyen a muzsikus' ismert módon játszik. Minden egyes billentyűhöz egy —43—' szolenoid és egy —41, 42— kétkarú emelő tartozik. Az álló elrendezésű —41, 42— kétkarú emelők a —37— korongot körülveszik.