137430. lajstromszámú szabadalom • Jelvevőberendezés

137.430 3 az Re3 ellenállás nagyságától. Ha feltesszük, hogy az Re3 ellenállás értéke sokkal nagyobb az Rel ellenállás értékénél, akkor az anóda feszültsége gyakorlatilag —180 voltnak a Cal katóda és az Anl anóda közötti kisülést fenntartó feszültség értékének levonása után megmaradó részére növekszik. Ha a kisülést fenntartó feszültség 75 volt, akkor tehát az anóda feszültsége 0 voltról —115 voltra növekszik. Ez az a feszültség, amelyre a C kondenzátor feltöltődik. A kondenzátor nagyságát úgy választjuk meg, hogy feszültsége a váltófeszültségek két egymásra következő csúcsértéke között csak kevéssé csökkenjen és így az Anl anóda feszültsége —115 volt maradion mindaddig, amíg váltófeszültségek hatnak a Cal és Ca2 katódákra. A TI kisütőcső Anl anód jávai egy második hidegkatódás gáztöltésű T,2 kisütőcső Ce2 vezérlőelektródája van összekötve. A fent említett körülmények között ez a vezérlőelektróda is — 115 voltos feszültséget kap és a T2 csőben- ennélfogva nem jöhet létre kisülés, mert a Ce2 vezérlőelektródaróda és a Ca3 katóda közötti feszültség nem elegendő az említett elektródák közötti vezérlőköz átütésére. Tegyük most fel, hogy alapáramforrásnak az egyik transzformátor elsődleges tekercsére való kapcsolásával egyidejűleg jeláramforrás kapcsolódik a másik transzformátor elsődleges tekercsére. Ha ez a két áramforrás nem egyforma, • akkor a másodlagos 2, 3, 5, 6 tekercsekben gerjesztett feszültségek nem egyenlítik ki egymást teljesen és eredő váltófeszültség hat a TI cső Cal és Ca2 katódáira. A különböző váltóáramforrások villamos sajátságait úgy választjuk meg, hogy az esetben, ha. egymástól eltérő villamos sajátságú áramforrások kapcsolódnak egyidejűleg a jelvevőre, a Cal és Ca2 katódákra ható eredő feszültség mindig elegendő legyen a TI kisütőcső kisülésének fenntartására. Ha az egyidejűleg a jelvevőre kapcsolt két váltóáramforrás villamos sajátságaiban teljesen megegyezik egymással, akkor nem létesül feszültségkülönbség a Cal és Ca2 katódák között, azaz mindkét katóda —150 voltos feszültséget kap. Ennek folytán megszűnik a TI cső kisülése, mert a két katóda és az anóda közötti feszültség, amelyet a C kondenzátor —115 voltos értéken tart, nem elegendő a kisülés fenntartására. Ekkor tehát a C kondenzátor lassan kisül az Re3 ellenálláson át és ennélfogva az anóda feszültsége fokozatosan csökken —115 voltról 0 voltra. A feszültségnek ez a csökkenése a C kondenzátor és az Re3 ellenállás nagyságának kellő megválasztása esetén olyan lassan megy végbe, hogy közben a TI cső teljesen iontalanodik. Amint a cső iontalanodása befejeződött, a katódák és az anóda közötti 150 voltos feszültség nem elegendő többé kisülés előidézésére. A C kondenzátor feszültségének csökkenése megváltoztatja a T2 cső Ce2 vezérlőelektródájának feszültségét is olyképpen, hogy a Ce2 elektróda és a Ca3 katóda közötti feszültség megnövekszik. Amint ez a feszültség eléri azt az értéket, amely a T2 cső vezérlőközének átütéséhez szükséges, a cső ionizálódik és áram kezd folyni a Ca3 katódától az An2 anódához. Ez az áram átfolyik az anóda és a föld közé kapcsolt SR jelzőjelfogó tekercsén és gerjeszti ezt a jelfogót. Az az idő, amely szükséges ahhoz, hogy az, alapáram és a jeláram kölcsönös egyezésének bekövetkezte után a TI cső iontalanodjék és a T2 cső ionizálódjék, nagymértékben függ az áramkörben használt szervek méretezésétől. E szervek kellő méretezésével elérhetjük az SR jelfogónak nagyon gyors működtetését. Így például 450 Hz-es frekvenciájú váltóáramforrások alkalmazásával elértük, hogy az SR jelfogó egyező villamos sajátságú alapáramforrásnak és jeláramforrásnak a jelvevőre való kapcsolása után 0,8—1,5 ezred másodperccel működött. A fentiekből nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti jelvevő mentes a hasonló kivitelű ismert jelvevők hátrányaitól. A találmány természetesen nem szorítkozik a 2. ábra szerinti kiviteli példára, hanem felöleli ennek sokfélé módosításait is. így például a háromelektródás TI cső helyett két, vagy akár egyetlen kételektródás csövet is használhatunk, ha a váltófeszültségek mindkét felhullania helyett ezeknek csak egyik félhullámát hasznosítjuk. Az ábrázolt transzformátorok helyett is alkalmazhatunk más kivitelű transzformátorokat, a gáztöltésű, hidegkatódos kisütőcsöveket pedig helyettesíthetjük izzókatódos gáztöltésű kisütőcsövekkel, úgynevezett thyratronokkal. Szabadalmi igénypontok: 1. Jelvevőberendezés olyan villamos jelátvivőberendezésekhez, amelyekben a jeláramot egymástól legalább egy villamos sajátságukban, pl. frekvenciájukban, feszültségükben vagy fázisukban különböző váltóáramforrások szolgáltatják és a jelvevő csak akkor működik, ha a vett jeláram a jelvevőre ugyanakkor rákapcsolt alapáram villamos sajátságaival meghatározott viszonyban álló, pl. velük egyező villamos sajátságokkal rendelkező jeláramot szolgáltató áramforrásból származik, jellemezve az (R) j elvevő együttes működtetésére alkalmatlan két (Ss, Se) áramforrásnak a j elvevővel való összekötése esetén eredő váltófeszültséget létesítő (Tri, Tr2) szervekkel, evvel a váltófeszültséggel befolyásolt gáztöltésű (TI) kisütőcsővel, a kisütőcső anódjával összekötött nagyohmos (Re3) ellenállással és evvel párhuzamosan kapcsolt (C) kondenzátorral, egy második olyan gáztöltésű (T2) kisütőcsővel, amelynek vezérlő (Ce2) elektródáját a kondenzátor feltöltött állapotában a kisülést meggátló feszültségen tartja, az első gáztöltésű kisütőcső iontalanításakor bekövetkező kisülése esetén pedig a cső kisülését előidéző feszültségre hozza, valamint a második kisütőcső kisütőszakaszával sorbakapcsolt (SR) jelzőszervvel. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a jelvevő együttes működtetésére alkalmatlan két áramforrásnak a jelvevővel való összeköttetése esetén eredő váltófeszültséget létesítő szerveket két olyan (Tri és Tr2) transzformátor alkotja, amelyek közül az egyiknek elsődleges tekercse a jeláramokkal, a másiknak az elsődleges tekercse pedig az alapáramokkal táplált és amelyek mindegyikének két másodlagos tekercse van, mimellett az egyik