137421. lajstromszámú szabadalom • Villamos jelátvivő berendezés
137.421 kapcsolókészülék, vagy jelfogó végzi el, vagy önműködően ismert módon, magának a beszédnek néhány kezdeti rezgése. Az 1. ábrán a két végződő állomás egyforma alkatelemeit, azonos hivatkozási betűkkel jelöltük meg .akként, hog5r az egyik végződő állomás jelölését vesszővel egészítettük ki. Az egyszerűség kedvéért a bal oldali végződő állomást adóállomásnak tekintjük, míg "a jobb oldalit vevőállomásnak. Meg kell jegyezni azonban, hogy min.dkét állomás úgy jelek adására, mint vételére alkalmas. C, D és C* és D' a szokásos szerkezetű multivibrátorok, melyek a jelnél nagyobb frekvencián, beszédátvitelnél, pl. másodpercenként 10 000 perióduson rezegnek. Az E csatolókondenzátor segélyével állandó frekvenciájú és hullám alakú 10 kilociklusú elektromotoros erőt vezetünk a C kisülési cső bal oldali rácsára. A használt hullám alakot a 2. ábrán az —a— görbe szemléltetik A görbe első (1) szakasza derékszög alakú és e szakasz teljes egészében a 10 000 periódusú időszakasz első tizenketted részén belül fekszik. E bevezetett elektromotoros erőnek negatív félperiódusa (2) éles negatív lökésből áll, mely lökés az első rész (1) megkezdése után egy félperiódussal lép fel. A C cső áramköri állandóit úgy választjuk, hogy a multivibrátor-rezgés pozitív félperiódusának megindulása mindig az (1) szakasz valamely részével egyidejű. Ha az 1. vonal'felől beszéd nem érkezik, mely esetben a^ C cső két rácsán az előfeszültségek egymással egyenlők, a multivibrator természetes frekvenciájának-megfelelő szabályozása mellett ,a stabil állapotba való billenés olyan fázisban megy végbe, "hogy a —]b— görbe pozitív félperiódusa a (3) pontnál az (1) részt felező időpontban veszi' kezdetét. Minthogy azonban az (1) rész teljes időtartama alatt gyakorlatilag állandó feszültségű, a cső két rácsa közötti kis feszültségkülönbség elég ahhoz, hogy a billenés más fázisban történjék, minek következtében a pozitív félperiódus a rácsok közötti feszültségkülönbség nagysága és előjele szerint a (4) és (5) közötti valamely ponton indul. A hangfrekvencián fellépő e feszültségkülönbséget a feltüntetett módon az 1. vonal felől bejövő beszéd az F transzformátor útján idézi elő. A multivibrator félperíódusának megindulása azonban az (a) görbe elektromotoros erejéből származó .erős reteszelő hatás miatt a (4) és (5) pontokkal megszabott határokon kívül sohasem eshetik. N A multivibrator állandóinak beállítása folytán a pozitív félperiódús befejezését "az A szinkronizáló készülékből származó' (2) negatív lökés érkezése határozza meg. E pillanat tehát megszabott és a bejövő beszédtől független. Mint már korábban hivatkozott kétlökésű módosítással működő adóberendezés esetében,, a—b— görbe téglalaphullámalakját á —c— görbe szerinti (6) éles lökéssé alakítja át a H ellenállással sorbakapcsolt G kondenzátor. A —c— görbén a (6) rész mindkét oldalán pontozott vonallal jelöltük a H ellenállás végpontjai között fellépő éles feszültséglökésnek a beszédmódosítás hatása alatt beálló szélső határait. A K zárókondenzátor, (melyet oly nagyra kell méretezni, hogy a lökés hullámalakját ne torzítsa a sorbakapcsolt N transzformátor) a lökésnek a kábel impedanciájához való letranszformálását végzi el. Mint a kétlökésű adóberendezésnél, a (7) pontnál fellépő, a multivibrator pozitív félperiódusának befejezésétől származó nem kívánt negatív lökés eltüntetése végett a H ellenállást L egyenirányítóval akként hidaljuk át, hogy e nem kíván lcjkést kiküszöbölje, de a (6) kívánt lökést ne befolyásolja. A 2. vonalhoz tartozó D cső áramköre pontosan ugyanaz, de az A szinkronizáló készülékből bevezetett elektromotoros erőt ezúttal annak egy másik kivezető' leágazásából, olyképpen vezetjük el, hogy a (d) hullámalak pontosan ugyanolyan jellegű, mint az —a— görbe, azonban egy periódus tizenkettedrészével időben eltolt. A —b— görbének megfelelő —e— görbe a 2. vonalhoz csatlakozó multivibrátorbóí eredő hullámalakot szemlélteti, a,—c— görbének megfelelő —f—• görbe pedig azt a kimeneti lökést tünteti fel, melyet e második multivibrator a TL kábelre ad. A 10 000 frekvencia egy periódusának 10/12-nyi megmaradó hézagát a hátralevő tíz csatorna egymásután töltí" ki, mikor is egy csatorna sem lapulja át időben egyik másik csatornát sem úgy, hogy csatornaközti zavar nincs. Mint már az 1. ábra kapcsán említettük, a kábel távoli végpontján, tehát a most vételi állomásnak feltételezett végponton elhelyezett berendezés minden tekintetben egyezik a már ismertetett berendezéssel, különbség csak a beállításban van. Vételi berendezésnél az egyes multivibrátorok természetes frekvenciáját kisebb értékre állítjuk be, mint az adóberendezésnél. Ennek hatása a vételi berendezésben kezdeményezett beszéd, vagy a kábelről érkező jelek távollétében abban nyilvánul, hogy az egyes multivibrátorok stabil állapotba való billenőse inkább az —a— görbe (1) részének végén következik be, mint középen, illetőleg a megfelelő más görbe végén, a nem 1. számú csatornák esetében. Ilyenkor tehát a —b— sjörbe (5) pontja a multivibrator félperiódus megindulási időpontja, jelek vagy beszéd távollétében. A vételi berendezésben felszerelt B szinkronizálókészülék ugyanolyan szerkezetű és beállítású, mint az adóberendezésen az A és azzal szinkron jár, vagy az A kimeneti energiája „egy részének külön csatornán a B-be való juttatása, vagV egyéb megfelelő eszközök révén. Az elosztófrekvencia pontos értékét (melyet az előzőekben 10 -kyociklusra vettünk) és a TL kábelen való terjedési időt összhangba hozzuk (ha szükséges, késedelmet okozó műhálózat alkalmazásával) úgy, hogy a terjedési idő és az elosztó frekvencia' félperiódusának hányadosa egész szám legyen. Ezáltal ha az adóberendezés 1. csatornájához tartozó lökés a vevőoldali 1. csatorna lökésével szinkronizálódik, úgy az ellenkező irányban is ugyanez .az összetartozás jön iétre. . Vizsgáljuk meg ezekután a (6) lökés hatását, amidőn az 1 csatornából a vételi berendezésbe jut. A B és A közötti már ismertetett értelemben vett szinkron beállításnál fogva a (6) lökés a B szink> ronizáló készülékből táplált elektromotoros erő tartamának közepével egyidőben érkezik be, amely elektromotoros erő ugyanolyan ! hullám alakú és fázisú, mint az —a—• görbe (1) része. A lökés ér-
