137420. lajstromszámú szabadalom • Villamos jelátvivő berendezés

2 137.420 % ban haladó jelek továbbadására felhasználható. A gyakorlati megoldásnál eme eszköz a végállomásokon elrendezett, az ezeken az állomásokon keltett rezgések fázisát előretoló felszerelés, mikor is valamelyik átviteli irányban az első közbenső erősítőbe jutó lökés az ebben az erősítőben keltett lökést megelőzi és az erősítőt vele szinkronizálja, vagyis lépésbe kényszeríti. Ennek következtében a közbenső erősítőben keltett lökés fázisa előresiet. Hasonlóképpen előretolja egy közbenső erősítőből távozó lökés az átvitel irányában következő erősítő fázisát. A találmányt részletesen a mellékelt rajz szerint ismertetjük, mely az 1. ábra, az A—E közbenső erősítőkkel működő > átvivő berendezés vázlatos ábrázolásban, a 2. ábra multivibrator kapcsolású erősítő áramköri elrendezése, a 3. és 4. ábrák erősítők változatai, végül az 5. ábra a találmány gyakorlati foganatosításánál hasznosított végszerelvény. A találmány megértésének megkönnyítése végett elsőnek azokkal az erősítőkkel foglalkozunk, melyek a találmánnyal kapcsolatban a gyakorlatban hasznosíthatók.' Eme erősítők részletes ismertetése a 132 186 lajstromszámú szabadalmi leírásban található. A 2. ábra kábelberendezéssel kapcsolatban használt multivibrator kapcsolású szinkron erősítő, melynél a hasznosított lökések áramlökések, nem pedig vivőhullám sorozatok, mint a 3. és 4. ábrákon szemléltetett erősítők esetében. A 2. ábra szerint a B kettős trióda a szokásos • elrendezésű multivibrator áramkörrel áll kapcsolatban. Az A kábelen átvitt bármelyik irányból érkező pozitív előjelű kettőslökésű jeleket az E és F kondenzátorokon át csatolt C transzformátor viszi át a multivibrátorba. Midőn a D csatolópontra érkező bemeneti lökések amplitúdója elegendő (2 volt vagy kisebb előre meghatározott értékű), továbbá ha a multivibrator oly beállítású, hogy természetes frekvenciája a bemeneti lökések frekvenciájánál kisebb, akkor a helyi rezgéskeltőben keletkező rezgések úgy frekvenciában, mint fázisban megegyeznek a bemeneti lökésekkel, másszóval a helyi rezgéskeltő a bemeneti lökésekkel egyidejű (szinkron) működésre kényszerül. Más megoldás szerint, ha olyan rendszerű kétl.ökésű berendezést alkalmazunk, melynél a kétkét lökésből csak egyet viszünk át, a másikat a vételi berendezésben pótoljuk, a multivibrator természetes frekvenciája akként állítható be, hogy kisebb legyen a leadó berendezésben eredetileg létesített lökésfrekvenciának felénél, mikor is a helyi rezgéskeltő az eredeti lökéspárok mindegyikéhez tartozó első (vagy második) lökéssel jön lépésbe. Mindegyik esetben a beállítás olyan, hogy a * bemeneti lökésekkel, melyek az átvitelre kerülő közleményt jelentik, a pontos szinkron állapot megmarad. A D ponton fellépő kimeneti feszültségnek a multivibrator működésénél fogva nyilvánvalóan olyan jellegű téglalaphullámalakja van, mint az egylökésű módosításé. A multivibrator minden egyes rezgésének a kétlökésű működéshez szükséges éles lökéssé való átalakítása végett oly értékű F kondenzátort és G ellenállást használunk, hogy a H ponton fellépő feszültség hullámalakja a D ponton fellépő hullámalak differenciálhányadosának görbéje legyen. Hogy a H pontnál fellépő negatív lökéseket megakadályozzuk, melyek különben minden egyes multivibrator periódus második fele miatt létesülnének, a G ellenállást a K egyenirányítóval hidaljuk át oly értelemben, hogy ez a negatív lökésekre rövidzárt adjon. A multivibrator hatása tehát a H ponton a kábelről jövő egyes bemeneti lökések után egy lökésperiódus töredéke alatt fellépő nagy pozitív csúcsfeszültség. E helyi lökéseknek, egy gyakorlati esetet véve alapul, 40 db vagy ennél nagyobb erősítési szintje lehet a bemeneti lökések szintje felett, vagyis 40 db nagyságrendű erősítési tényező érhető el. A D pontról az erősített helyi lökés a kábelbe ugyanazon a C transzformátoron át jut vissza, amelyet a bemeneti lökések csatolásához alkalmaztunk. A 3. ábra szerinti erősítő olyan berendezésekben használható, melyeknél a lökéseket vivőrezgések egy-egy sorozata alakjában visszük át. Az A trióda cső, mely a használt vivőhullám frekvenciáján való rezgésre alkalmas méretezésű, a C önindukció és B kondenzátor alkalmazásával rezgéskeltőként van kapcsolva. A cső rácsa nagyfrekvenciára nézve a C önindukcióval és B kondenzátorral a D zárókondenzátoron át van csatolva, míg a rácslevezetést soros kapcsolásban E és F ellenállások alkotják. A nagyfrekvenciájú rezgések sorozatokban indulnak és szűnnek meg, midőn a G kondenzátor ismert módon a rácsáram hatása folytán negatív töltést kap. Az E ellenállás szerepe annak megakadályozása, hogy a G kondenzátor a racsot nagyfrekvenciára nézve rövidrezárja a földhöz, minélfogva kívánatra nagyfrekvenciájú fojtótekerccsel helyettesíthető. Ha az erősítőt kisugároztatásra használjuk, a rezgőkört az ábrázolt módon a J tekercs segélyével a H antennával csatoljuk. Kábel útján való működtetésnél a J tekercset az impedanciák kellő egyeztetése mellett a kábelhez csatlakoztatjuk. Ismeretes, hogy az ilyen „önkioltó" rezgéskeltő mint önkioltó szuperregeneratív vevő működik. Az áramkör tehát az önfrekvenciájának körzetébe eső bejövő jeleket nagymértékben felerősíti. Az áramkör egyúttal a felerősített jelek demodulátora is. Ha a felerősített jelek tehát lökések alakjában érkeznek, e lökésfrekvenciánál erős összetevő keletkezik. Megállapítható, hogy az áramkör önkioltásos , rezgése révén a [meredekoldalú hullámalakot adó szabad rezgéskeltő kérdése is meg van oldva. Ha e rezgés természetes frekvenciáját nagyjából a jellökések legkisebb frekvenciájára állítjuk be, az önkioltásos szabad rezgés a kívánt módon (az amplitúdó bizonyos határain belül) lépésben marad a jellökésekkel. A B, C áramkörrel keltett nagyfrekvenciájú rezgés már az áramkör hangolása folytán olyan frekvenciájú, mint a bemeneti hordozóhullám. Tehát minden egyes kioltó periódus alatt a helyi nagyfrekvencia egy rezgéssorozata létesül. ' « A 4. ábra 10 000 megaciklus rendű frekvenciákhoz való átvivőnek egy egyszerű kiviteli alakját szemlélteti. A teljes anódájú dióda magnetron cső (vagyis teljes hengert alkotó anódával felszerelt