137390. lajstromszámú szabadalom • Bomba és eljárás előállítására

4 137.390 pülőgépen van megerősítve, tehát miközben a bomba lefelé siklik, a (24) furatból kihúzódik. Ekkor a két (21, 22) bádog egymástól önműködően rugalmasan eltávolodik és a bombáról lerepül, úgy, hogy a bomba most már ki van reteszelve. Könnyen belátható, hogy a (24) furatot egyszerű módon két egymásra merőleges síkba állíthatjuk be, éspedig részben a (21, 22) bádogoknak a (14) csavarhüvely nyaka körüli elforgatásával, részben pedig a(13a) pecelknek tengelye körüli elforgatásával. A (24) furatnak azért könnyen beállíthatónak kell lennie, hogy a (25) huzal a repülőgépen megerősített huzal meghosszabbításában foglaljon helyet és így hosszanti irányban húzódjék ki, függetlenül attól, hogy a bomba vízszintesen vagy függőlegesen van-e felfüggesztve. Ennek következtében a bombát zavartalanul lehajíthatjuk és a (25) huzal saját hosszanti irányában és a (24) furat hoszszanti irányában húzódik ki, úgy, hogy ledobáskor a huzal nincs lényeges hajlítási igénybevételnek kitéve. A levegőben való szabad esés közben a (16) rugó a (11) ütőlemezt és a (10) ütőszeget a (19) gyutacstól a megállapított távolságban tartja, azonban felcsapódáskor a (10) szeg gyorsul és a (18) és (27) csövekben levő jelzőelegyet meggyújtja. Emellett fontos, hogy a (10) ütőszeg (a vele szorosan összekötött részekkel együtt) könnyű és így gyorsan gyorsítható legyen. Mennél kisebb a súlya, annál rövidebb az az idő, mely a gyutacsnak a felcsapódáskor történő meggyújtásához szükséges. A gyutacs és a (10) ütközőszeg csúcsa között elegendő gyorsulási útnak kell lennie. Mennél könnyebb az az ütőszeg, annál hosszabbnak kell lennie ennek a gyorsulási útnak; ha a súly azonban pl. felével csökken, akkor a gyorsulási utat nem kell kétszeresre növelnünk, hanem sokkal kisebb érték is elegendő ahhoz, hogy kielégítő ütközési munkát érjünk el (például kgcm-<ben). Emellett figyelemreméltó, hogy az ütőszeget — ellentétben a szokásos repülőbombákkal — a bombának a felcsapódáskor való késése nem befolyásolja, úgy, hogy a gyújtószerkezet működése a szokásossal ellentétben nem alapszik az ütőszegnek a felcsapódáskor késlekedő bombához viszonyított tehetetlenségén, hanem a (11) ütközőlemez és a (10) ütőszeg attól az anyagtól (például víztől vagy talajtól), melyre a felcsapódás történik, közvetlen gyorsító lökést kap, minek folytán a gyújtás a leggyorsabban bekövetkezik. Látható tehát, jhogy biztos, aránylag érzéketlen gyutacs alkalmazása ellenére is a gyújtószerkezet mégis oly gyorsan működik, hogy a jelzőelegy a (2) cső nyitott hátsó végén kirepül, mielőtt ez a vég a felcsapódáskor a víz alatt vagy a talajban eltűnne. Ez azt jelenti, hogy a jelzőelegynek annak ellenére, hogy a viszonylag érzéketlen gyutacs alkalmazása következtében a bomba biz'tosított állapotban nagymértékben biztos és veszélytelen, maximális hatása van. Az 5. és 7. ábrákon látható, a (21) és (22) bádogokból készült biztosíték egy darabból is lehet, amikor is a biztosíték szárai kioldáskor maguktól egymástól rugalmasan eltávolodnak. A biztosíték részei között azonban külön csavarrugót' is alkalmazhatunk, mely például (13a) pecket veheti körül és a biztosíték részeit a kioldáskor egymáshoz szorítja. A biztosíték alkatrészeinek ebben az esetben nem kell önmagukban rugalmasaknak lenni. Ha a (7) szárnyak hosszabban terjednek hátra, mint a (2) cső, akkor e szárnyak hátsó részei harántirányban a (2) cső hátsó nyílása fölé nyúlhatnak. Ez a kialakítás a szárnyakat merevíti és a gyulladáskor vagy a jelzőelegy felaprózásakor keletkezett gázok, például füstgázok, ebben az esetben a szárnyaktól oldalt, a csőnyíláshoz képest haránt húzódó szárnyrészek felett terjeszkednek. Ugyanerre a célra a (2) cső hátsó részén harántirányban sasszöget vagy máseffélét is vezethetünk át. Minthogy betontestek súlya azok nedvességtartalmával változik, a kész gyakorlóbombákat állandó súly elérésére tárolás után vagy pedig miután azok megáztak, víztaszító, nem ragadós tömítőszerrel, például parafinnal vonhatjuk be. Erre a célra előnyösen parafinnak valamely folyékony szénhidrogénben, például benzolban való oldatát alkalmazzuk, mely bevonás után elpárolog. % Azt találtuk, hogy a találmány szerinti gyakorló- és jelzőbombákat a ballasztikai szempontból döntően fontos elemeknek ugyanolyan szabatosságával állíthatjuk elő, mint a harci bombákat, úgy, hogy a gyakorlóbombák legalább olyan pontossággal hajíthatok le, mint a harci bombák, habár a találmány szerinti gyakorló- és jelzőbombák költsége a megfelelő harci bombák költségének csak kis töredéke. A találmány szerint például az összsúly és más ballaszti kai elemek tekintetében + 1%-os pontosság minden további nélkül elérhető. A (18) csőnek külső (elülső) végén toldata lehet, mely a (2) cső megfelelő mélyedésére vagy vállrészére támaszkodik, mely esetben a (17) csavar feleslegessé válik. Ez a kivitel különösen alkalmas, ha a (2) cső nem fémből, hanem valamely más anyagból van. Szabadalmi igénypontok: 1. Betonból készült gyakorló- és jelzőbomba, azzal jellemezve, hogy a beton valamely előnyösen hidraulikus kötőanyagból van, oly nehéz homokkal (tehát olyan homokkal, melynek fajsúlya több, mint 3,0), hogy a bomba a kívánt ballasztikai tulajdonságokkal rendelkezzék. 2. Az 1. igénypont szerinti bomba foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a nehéz homok fémből vagy fémtartalmú anyagokból, előnyösen előkészített ércből, finomszemcsézetű (homokszerű) ércből vagy szemcsézett vasból vagy ólomból van. 3. Az 1. vagy '2. igénypont szerinti bomba foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a bomba két vagy több, előnyösen különböző térfogatsúlyú betonból készült betondarabból van. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike' szerinti bomba foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy elülső része olyan betonból van, mely 1:3:3 arányban cementet, előkészített vasércet és szemcsézett vasat tartalmaz, mimellett ez az elülső rész a bomba összsúlyának előnyösen 20—30 súlyszázaiékát teszi.