137357. lajstromszámú szabadalom • Beles előkamrás égő folyékony tüzelőanyagok részére

2 137.357 átlyuggatott részén át kapja. Az égés következtében az a) lemez kezd felmelegedni és a meleg hővezetés útján átterjed a belet közrefogó c) részre is. A lemez magas hőfoka következtében a kapilláris erők következtében felfelé haladó petróleumot útközben mind erősebben és erősebben elpárologtatja. A petróleumgázok kilépnek a c) átlyuggatott részen keresztül az e) térbe, ott levegővel keverednek és a b) átlyuggatott részen keresztül bekerülnek á d) égési térbe, ahol az előbb meggyújtott lángnál meggyulladnak és elégnek. A lemez növekvő hőfoka következtében a bélből a két lemez közötti részen a párolgás mindinkább növekszik, végül annyira, hogy a petróleum a lemez tetejére egyáltalán nem tud felkerülni, mert már előzőleg a lemezek közötti térben elpárolog, kilép az e) keveredési térbe és levegővel keveredve a b) átlyuggatott részen át teljes mennyiségében a d) égési térbe jut, ahol most már színtelen lánggal tökéletesen ég el. Ez az égő tehát megvalósítja azt a feladatot, hogy az elégés, elgázosítás és levegővel való teljes keverdés után kezdődik meg, az elégés tökéletes és mindezek eléréséhez sem előmelegítésre, sem légsűrítőre szükség nincsen. Abból a célból, hogy a petróleum elgázosítására nagyobb melegmennyiséget nyerjünk, lehetséges megoldás a 2. ábrán látható. Ennél a keverő és tűzteret elválasztó lemez, amely az ábrán h) jelölve, nincs a tűztér oldalát képező f) lemezzel egy darabból ^ készítve, hanem annak felső vége belenyúlik a tűztérbe, átmeneti nyílásokkal bír, miáltal a rajta átáramló égő gázok a lemezt erősebben felmelegítik. Nagyobb hőmennyiségek visszavezetésére a bélhez nagyobb keresztmetszetekre van szükség. Ennek megfelelően lehetséges — amint a 3. ábra mutatja — az" égési tér határfalát, a válaszfalat és a belet közrefogó részt olyan közös falból előállítani, melyet egyes lemezek alkotnak. A lemezek közül egyesek az átmeneti nyílások helyein megszakadnak, miáltal ott keskeny rések keletkeznek és ezek képezik az átmeneti nyílásokat. Szabadalmi igénypontok: 1. A kapillántás elvén alapuló felszívó béllel ellátott folyékony tüzelőanyagok eltüzelésére alkalmas égő, jellemezve azáltal, hogy az égőben két tér van kiképezve, melyek egyike az elgázosított tüzelőanyagnak az égési levegővel való keverésére, a másik pedig az így előkészített keverék elégetésére szolgál, amely két tér egymástól egy egészben vagy részben átmeneti nyílásokkal ellátott fallal van elválasztva. 2. Az 1. igénypont szerinti égő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a keverő- és tűzteret elválasztó lemeznek a belet körülfogó nyúlványa átmeneti nyílásokkal bír. 3. Az 1. igénypont szerinti égő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a belet körülfogó és egyben az égési tér oldalának részét képező lemezből bordák nyúlnak az égési térbe, amelyek átmeneti nyílásokkal bírnak és a belet körülfogó oldallemezzel fémes vezető összeköttetésben vannak. 4. Az • 1. igénypont szerinti égő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a belet körülfogó elgázosító lemez, továbbá az égési térnek részben, vagy egészben az oldalát képező lemez egy darabból készül. 5. Az 1. igénypont szerinti égő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az égési tér részben, vagy egészben tűzálló anyaggal van kibélelve. 6. Az 1. igénypont szerinti égő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az égési tér határfala, az égési és keverési tér elválasztó fala és a belet körülfogó falrész lemezekből összeállított falból áll. 7. Az 1—6. igénypontok szerinti égők kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a belet körülfogó az elválasztó falat képező és a tűzteret határoló lemezek jó hővezetőképesislégű fémből, rézből, alumíniumból, vagy ezeknek ötvözeteiből készülnek. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 623021. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.