137340. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kerámiai testek, különösen villamos szigetelők és kondenzátorok készítésére

2 137.340 Az alábbiakban a találmány szerinti eljárás néhány foganatosítása módját ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti kisfeszültségű nagykapacitású, váltóáramra is alkalmas kondenzátorok példaképpeni gyártási eljárását vázolja. A 2. ábra elektroncsőfoglalat és kontaktusainak a találmány szerinti összekapcsolásának példaképpeni kivitelét ábrázolja. A 3. ábra elektroncső belső szigetelőlapjának beépített fémrészekkel való példaképpeni gyártási eljárását ábrázolja. A 4. ábra jelfogó érintkezőpárt ábrázol, amely a találmány szerinti eljárással készült kerámiai szigetelő támasszal bír. Az 1. ábrán látható a találmány szerinti eljárás példaképpeni foganatosítási módján készülő kondenzátor egyik feszültségre kapcsolt fegyverzetét a példában három darab és példaképpen vasiból levő la, lb, le fóliák alkotják, amelyek a 2 kerámiai alapanyag őrleményének oldatával, vagy czuszpenziójával töltött 3 kádakon vannak átvezetve. A 4 áramforrás az 5a, 5b, 5c anód ok és az la, lb, le szalagok 6a, 6b, 6c vezetőgörgői közé kapcsolva a szalagokra elektroforézissel precízen szabályozható rétegvastagságú kerámiai szigetelőmasszát visz fel. Az la, lb, le szalagok vezetése a 6a, 6b, 6c görgőkkel úgy történik, hogy azok csupán be nem vont részeket támasztanak alá; a szalagokat az elektroforézis után lehet olyan védőborítással ellátni, amely a réteget sérülés ellen a gyártás folyamán megvédi és későbbi gyártási folyamatok alatt vagy eltávolodik, vagy hatása kiküszöbölődik. A 7a, 7b, 7c szalagok, amelyek az la, lb, le szalagoknál célszerűen keskenyebbek, az la, lb, le szalagok közé bevonás nélkül illeszkednek ás a 8a, 8b, 8c vezetőgörgők az illeszkedés helyén csak a be nem vont szalagokkal érintkeznek. A kondenzátor gyártása, tekercselése a továbbiakban a papiros kondenzátorok gyártásánál önmagában ismeretes eljárásokkal történik. Az elkészült tekercsek széleit célszerű szigetelés céljából elektroforézissel, vagy más hasonló úton kerámiai borítással ellátni, majd az így leszigetelt tekercsek az égetőkályhában megfelelő gázban, nyomáson és hőmérsékleten kiizzítandók. A két fegyverzetet alkotó la, lb, le másrészt 7a, 7b, 7c szalagok közötti szélességkülönbség a szalagok szélén fellépő átütéseket kiküszöböli, miután az 1 szalagoknak a 7 szalagoknál szélesebb részein az átborított kerámiai rétegek ösgzeszinterizálódnak. Hogy az össze&zinterizalódá» minél biztosabb legyen, célszerű a széleken levő kerámiai massza rétegvastagságát a 7 fóliák vastagságának a felével a többi helyhez viszonyítva megnövelni, pl. úgy, hogy %% 1 szalagokat a 3 kád előtt egy másik kádon átvezetve, a széleket előréteggel látjuk el, vagy az egész szélességében a megfelelő vastagságú előréteggel vonjuk be, de az előréteget a középen alkalmasan elhelyezett törlőhengerrel letöröljük. A 2. ábrán látható 9 elektróncsőfoglalatba helyezett 10 fémkontaktusnak a foglalatban levő, elfordulás ellen pl, négyszogletjesre kialakított része köröskörül a 11 gallérral van ellátva és azonkívül a befogott rész két .egymásra merőleges rugózó bevágással bír. A kontaktus anyaga példaképpen lehet nikkelezett vas. A 9 elektroncsőfoglalat présszerszámába a megfelelő számú 10 kontaktus préselés előtt behe1 lyezendő és a kerámiai alapanyag bepréselése után a massza a kontaktusokat a 11 gallérnál fogva .megtartja. A kiégetés közben zsugorodó massza a kontaktusok befogó részét a bevágásoknál összeszorítja és ezáltal a kapcsolat igen erőssé válik. A 3. ábrán egy elektroncső kerámiai anyagból készült szigetelőlapját ábrázoltuk, amelybe például wolframból készült rugók vannak ültetve. A találmány szeriinti eljárással a például célszerűen préselt 12 lapot a 13 rugókkal együtt lehet kiizzítani, miközben a zsugorodó szigetelőtest a wolfrámrugókat megfogja és ezzel a gyártási eljárás a rugók utólagos beültetésénél lényegesen gazdaságosabb. Történhet az összeépített szigetelőtest szinterizálása vákuumban, vagy redukáló atmoszférában, ami a fémalkatrészek vákuumtechnikai előkigázosítását is eredményezi és az eljárás újabb gyártási műveletet takarít meg. A 4. ábrán, feltüntetett jelfogó kontaktuspár 14 és 15 érintkezői között az érintkezést a 16 kar létesíti a 17 rugó átnyomágával, A 17 rugó a 15 érintkezőt, a 18 kerámiai szigetelőgombon keresztül nyomja el és a 17 rugó gyártása a találmány szerinti eljárással oly módon készül, hogy a nyers kerámiai masszából a 18 szigetelőgombot kialakítva és a 17 rugóval összeszerelve a 17 rugóval együtt izzítjuk ki. A találmány szerinti eljárás fenti leírt példaképpeni foganatosítási módjaival érzékeltetni kívántuk, hogy a találmány ezerinti kerámiai eljárás mindazon esetekben célszerűen alkalmazható, ha a kivitelezni kívánt kerámiai test önmagában mechanikailag nem elég szilárd és ezért csak a gyártás közben összekötött fémrészekkel együtt kezelhető, másrészt, ha a kerámiai test és a fémrészek kapcsolatát tömeggyártásra alkalmas módon a szinterizálás közben fellépő zsugorodás felhasználásával akarjuk megoldani. Szabadalmi igénypontok; 1. Eljárás kerámiai testek, különösen villamos berendezések, pl. szigetelők, kondenzátorok készítésére, azzal jellemezve, hogy a kerámiai test a fémalkotórészekkel, vagy azok egy részével összeillesztve kerül szjnterizálás céljából felizzításra. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a villamos berendezés fémalkotórészei olyan fémből vannak, amely a kerámiai eljárásnál fellépő hő- és egyéb igénybevételeket bírja. 3. Az 1-i—2. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kerámiai testek alapanyaga olyan, kerámiai úton szinterizálható anyag, amely alkalmas arra, hogy szinterizálás előtt a fémalkotórészekkel valamilyen módon összekapcsolhassék. 4. Az 1—3. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kerámiai test és a fémalkotórészek összekapcsolása a