137334. lajstromszámú szabadalom • Önműködő keverőkészülékháztartási és élelmezési ipari célokra

137.334 3 —18— elektromotor a —11— pofa külső oldalára ezeréit konzolon rögzíthető és a —9— tengely jobboldali vége a —18— elektromotor tengelyével oldhatóan, esetleg lassító-áttétel közbeiktatásával kapcsolható. Főzés közben az egyik, pl. a —19a— fél-fedél leemelése után a főzet' ellenőrizhető. A 4. ábrán látható második megoldási alaknál az —1— edény fenéklapjára a körgyűrű alakú —39— drótvázat helyezzük, amelynek külső átmérője az — 1— edény belső átmérőjével egyenlő. Az —5— tengelyt a —40— fémpersely veszi körül. A —40— fémpersely a —41— rudak útján a körgyűrű alakú —39— drótvázzal van összekötve. A —41— rudak csOinkakúp-ipalást alakú geometriai felület mentén vannak elrendezve. Áz —5—• tengely alsó végének kúp alakú —2<5— furatába az —1— edény fenéklapjára helyezett .—42— korongból kiemelkedő —27— tövis hatol. A —42— korongot ennél a megoldási alaknál oldalirányú elmozdulásokkal és billenésekkel szemben semmi sem rögzíti, azonban mivel az —5— tengely központos helyzetét a. —40:

—

fémpersely, továbbá a —6— tömb —7— csapágya biztosítja, nem fenyeget az a veszély, hogy a —42— korong, amelyet az —5— tengely súlya terhel, oldalirányban elmozdul. Azonban az a veszély sem fenyeget, hogy a —42— korong függélyes tengely körül forgó mozgást ír le, mivel a —07— tövisnek cseak a csúcsa érintkezik a kúp alakú —26— furat legfelső pontjával és így nincsen elegendő inagy forgató nyomaték a —42— korong forgatására. Ennél a megoldási alaknál az —4— edény fenékrésze majdnem teljesen szabad és így a leégés veszélye állandó keverés esetén minimumra csökken. Kívánt esetben a •—42— korong és a —39— gyűrű közé a 3. ábrán látható —31— gyűrűhöz hasonló, drótból való központosító gyűrű helyezhető. Ha leégéssel szemben különösen érzékeny anyagok kerülnek feldolgozásra, úgy az első vagy második megoldási alak helyett a keverőkészüléket különleges, egyrészű, edény-fedélre szereljük, melynek központos furatán az —5— tengely hatol át ós az —5— tengelynek a fedél alatti részén mint külön, egységet a kívánt magasságban a —<36— kaparóléceket hordozó, állítható hosszúságú —24— kavarókarokat rögzítjük és a készüléket a fedéllel együtt az —1— edény —2— füleire szereljük oly módon, hogy a —15—• csavarorsókat a —2— fülek —4, 3— furatain átvezetjük és a —15— csavarorsók alsó végeire a —16— csavaranyákat csavaroljuk. Ha a keverőkészülék súlya elég nagy, úgy a keverőkészüléknek_a _2—' füleken való rögzítése el is maradhat. Utóbbi esetben célszerűen olyan különlegas, egyrészű fedél alkalmazható, amelyben a szabványos edényméreteknek megfelelően több közös központú körgyűrű horony van. alakítva, úgy hogy egy és ugyanaz a fedél különböző átmérőjű edényekre helyezhető. Utóbb említett megoldásnál a töltés és az ellenőrzés lehetővé tételére az egy darabból való fedélen központon kívül külön lefedhető nyílás alakítható. Ennél a megoldásnál az —1— edény fenéklapja teljesen szabad és a —27— tövis és a központosító gyűrű elmaradnak. Azáltal, 'hogy az alsó kavarókarok közvetlenül az —1— edény fenéklapja fölött morognak, a —37— drótszálakra nincsenN

szükség, mivel az állandó kavafás következtében a folytonosan mozgó anyag nem éghet le. Az 5. ábrán látható harmadik megoldási alaknál a —2— fülek —4— és —3— áttörései (furatai) elmaradnak. Helyettük a ,-^-11— pofa alsó végéhez a —11— pofával egy testet alkotó .fekvő U-alakú —43— nyúlvány csatlakozik, amelynek alsó hosszabb szárát oldalirányból a —2— fülbe bevezetjük oly módon, hogy a —43— nyúlvány alsó szárának felső lapja a —2— fül felső vízszintes szárának alsó lapjával érintkezzék. A —43,— nyúlvány alsó hosszabb szárának függélyes, csavarmenetes —44— furatába a —45— csavarorsó van csavarolva. A —45— csavarorsón a —46— recézett kerék van ékelve. A —45— csavarorsó kúpban végződő alsó vége a keverőkészülék rögzítési helyzetében az —1— edény — 2— füle alsó vízszintes szárának felső lapjára szorul. A szerelés oly módon történik, hogy a —11— pofákat a használatba kerülő —1— edény átmérőjének megfelelően egymástól oly távolságban állítiuk be és rögzítjük-, hogy a fekvő U-alakú nyúlványok alsó szárait a —2— fülekbe odalirányokból be lehessen vezetni, mimellett gondoskodnunk kell arról, hogy a —11— pofák a —6— tömbtől egyenlő távolságba kerülj ének. Ezt követőleg a —46— recés kerekek forgatásával a fekvő U-alakú —43— nyúlványok hosszabb alsó szárait a —2— fülekben rögzítjük. A fekvő U-alakú —43— nyúlvány oly módon is alakítható, hogy a —2— fület kívülről veszi közre és a becsavart —45— csavarorsó felső vége a —2— fülek alsó szárának alsó oldalára szorul. A 6. ábrán látható megoldási alaknál az —1— edény külső falán alakított —47— csatornában függélyes irányban csúsztatható —48— léc felső vége a —11—• pofában tartósan van rögzítve vagy a —11— pofával egy testet alkothat. A —48— léc csavarmenetes —49— furatán az —50— szárnyascsavarorsó hatol át, amelynek forgatásával a —48— léc, illetve a keverőkészülék az —1— edényhez viszonyítva a mindenkori kívánt magasságban rögzíthető. Az —1— edénnyel egy testet alkotó —47— csatorna helyett a —47— csatorna mint külön egység az —1— edény —2— fülén oldhatóan rögzíthető. A —47— csatornának a —2— fülön való oldható rögzítése lényegében ugyanúgy történhet, mint a-—11— pofának a —2— fülön a 4. ábrán ismertetett -módon való rögzítése. A —47— csatoima az —1— edény felső peremén is rögzíthető pl. oly módon, hogy a —47— csatorna felső- végéhez fordított U-alakú nyúlvány csatlakozik, melyet felülről az —1— edény felső peremére akasztunk és helyzetében tetszés szerinti módon, pl. csavarral rögzítünk. A 7. ábra a —11— pofáknak a •—6— tömbhöz viszonyított állítható rögzítése változatát szemlélteti. Äz első megoldási alakhoz tartozó, az 1. ábrán látható —12— rudak, —13— hengeres furatok és a —14— rögzítőcsavarok helyett a —11— pofa oldalfalaiból kétoldalt a fecskefark alakú —51, 51—• nyúlványok emelkednek ki. A —6— tömb végei ennél a megoldási alaknál felülnézetben villa alakban hasítottak. A villa ágak közötti —52— rést határoló belső falakban a fecskefark