137326. lajstromszámú szabadalom • Kávé- vagy teafőzőkészülék

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.326 SZÁM 34. 1. 1—9. OSZTÁLY — A—4951. ALAPSZÁM Kávé- vagy teafőző készülék „Agrohix" községeket és mezőgazdaságokat villamosító rt., Budapest A bejelentés napja: 1944. június 23. A találmány olyan készülék, amellyel — szilárd anyagoknak forró vízzel történő extrahálása •útján — például élvezeti célokra való italokat, elsősorban feketekávét vagy teát készíthetünk és az ilyen készülékek azon ismert csoportjához tartozik, melynél az extrahálandó anyag felvételére való tartány úgy van az elzárható víztartány fölött elhelyezve, hogy a fenekéből kiinduló csővég a víztartányba nyúl. Az ilyén készülékeknél a víztartányban levő víz melegítésekor fejlődő gőz nyomása szorítja fel a vizet az extrahálandó anyaghoz és az eddigi készülékek, rendszerint, ágy dolgoztak, hogy kellő ideig tartó extrahálás után, a fűtés megszüntetésekor, a víztartány falain kondenzálódó vízgőz e tartányban vákuumot idézett elő, amelynek hatására az előbb felnyomott víz újból visszafolyt a víztartányba és a készítendő italt annak még megmaradt, tiszta víztartalmával együtt képezte. A találmány szerinti készülékre az a jellemző, hogy az extrahálandó anyag tartányának a vízr tartányba érő csőnyúlványába visszacsapó szelep, éspedig — célszerűen — olyan golyós szelep van építve, amelynek terhelését az előnyösen fémből készült szelepgolyó önsúlya képezi. Az ilyen ké^ szülékkel ezenkívül az extrahálandó anyag tartánya, célszerűen, csak a felfelé egyébként zárt tartány felső részéből kiinduló kifolyócsövöin át közlekedik a külső légtérrel. Az ilyen készüléknél a víz csak akkor áramolhat az extrahálandó anyag tartányába, ha a gőznyomás a víztartányban már akkora, hogy a visszacsapó szelep terhelését legyőzi. Ezért a? ilyen készüléknél az extrahálandó anyagnak a még nem elég forró vízzel való, főleg kávéfőzésnél hátrányos, fölösleges áztatását elkerüljük. Az extrahálás ezenkívül a külső légtérrel csak a kifolyó cső útján közlekedő, azaz messzemenően zárt térben megy végbe, tehát a kávé értékes, illó olajaiban és zamatanyagaiban való veszteség úgy ez oknál, mint az extrahálás rövidebb idejénél fogva jóval kisebb, mint az eddigi készülékeknél. A kész ital, a gőznyomás hatására, a kifolyócsőből közvetlenül az •• elfogyasztására való csészébe folyhat, tehát ebben azt igen forrón és az eddiginél rendszerint nagyobb töménységben kapjuk, mert az extraktumnak a víztartány tiszta vizével való keveredése elmarad. A visszacsapó szelep ezenkívül a víztartány vizének a visszafolyó extraktummal való megfestését és a víztartánynak ezzel való szennyeződését is meggátolja. A visszacsapó szelepnek golyósszelepként való kialakítása igen olcsó, könnyen tisztán tartható és egyszerűsége folytán üzemzavaroktól mentes szelepszerkezetet eredményez. Minthogy a találmány szerinti készüléknél az ital a víztartány fenekén megmaradó vízzel nem hígul, a tartány lapos fenekű, azaz fenekén is nagy űrtartalmú lehet, ami az eddig rendszerint használatos, gömb alakú tartányokkal szemben több szempontból előnyös. A tartány ilyen alakja főleg akkor nagyon előnyös, ha a fűtésre, önmagában véve ismert módon, a víztartány vizébe merülő, cső alakú villamos fűtőtestet használunk. Ennek energiafelvétele egyben pontosan megszobja a fűtés mérvét és ezzel az extrahálás idejét is, minek következtében, a találmány szerinti készülék helytelen kezelése alig lehetséges. A találmány szerinti készüléket részletesebben egy példában, a rajzzal kapcsolatban isimertetjük, amely a készüléket függőleges, tengelymenti hosszmetszetben ábrázolja. A készülék —1— talpához a —2— leszorító kengyel van csuklózva, melynek felső végén a —3— szorítócsavar van. E —2— kengyel a valóságban nem a rajzéval azonos metszeti síkban, hanem azzal — célszerűen derékszöget bezáró, tehát a rajzéra merőleges síkban fekszik, hogy a készülék kezelése kényelmesebb legyen. A -—3— csavarral a célszerűen fémlemezből készült —4— burkolófedélre olyan nyomást gyakorolhatunk, mely a célszerűen szintén fémből készült —11— víztartányfedelet, légzáróan, az előnyösen üvegből készült, lapos fenekű —8— víztartányra szorítja. E célból a —11— fedél és a —8— víztartány felső pereme között a például gumiból készült —10— tömítőgyűrű van. A —11— fedélhez légzáróan van erősítve az extrahálandó anyag tartányának —13— fedele, amelyből az —5— kifolyócső a —4— fedélen át nyúl ki. A —13— tartányfelsőrészben szilárd anyagnak föléje jutását meggátló —12— szűrő van és e —13— tar-