137310. lajstromszámú szabadalom • Hidasmodulátor vivőáramú jelzőberendezéshez

2 137.310 * áramot egyirányúan vezető és a gyakorlatban el­érhető legegyenlőbb sajátságú négy RD elemből álló ABCD hides modulátor —1, 2-^ bemenő kap­csaihoz „r" belső ellenállású „e" modulátorener­giaforrás csatlakozik. A modulátor —3, 4— kime­nő kapcsain a modulált energiát hasznosító, jel­képesen az egyszerű R ellenállással ábrázolt ter­helőáramkör van. Az 1. ábrában a modulátorhíd párhuzamos, a 2. ábrában soros elhelyezésű. Az ABCD híd mindegyik ága egy vagy több rézoxidos, szelénes vagy egyéb szárazegyenirányí­tó típusú elemből áll. A híd egyik, például AB ágának sztatikus karakterisztikája a villamos V feszültség függvényében a 3. ábra Sj görbéje sze­rinti alakú. A híd ágait úgy kapcsoljuk össze, hogy a vivőáram számára egyidejűleg azonos ér­telemben sarkítottak, amint ez világosan látható az 1. és 2. ábrákból. Ha csupán az egyik modulációsávot vesszük te­kintetbe és feltesszük, hogy e = E sin w t a modulálóenergiát szolgáltató generátor elektromotoros ereje, £2 a vivőenergia rezgésszáma és ty.n.«.u») a vizsgált oldalsáv rezgésének megfelelő feszültség csúcsértéke a —3— —4— kapcsokon, úgy ismeretes módon a rendszer energetikai hatás­fokát vagy energiahasznosítási tényezőjét az R el-1 lenállás kapcsain levett in±z energia és az „e" áramforrásból kivehető — legnagyobb energia vi-4r szonya fejezi ki, vagyis n­, V(jxt-ut) r (1) A találmány jellemzője oly eszköz, amelynek révén ez az energetikai hatásfok a legkedvezőbbé válik. E célból tegyük fel a tárgyalás egyszerűsí­tése végett, hogy a vivőenergia V £2 feszültsége nagy a V0 feszültségéhez képest, amely a 3. áb­rabeli Sj jellemző görbe könyökének felel meg, továbbá, hogy az ,,e" áramforrás feszültsége ki­csiny a V £3 feszültségéhez képest, és hogy az Sj sztatikus karakterisztika D, és D2 félegyenesek­kel egyezőnek tekinthető, amelyeknek a feszült­ségtengellyel bezárt «, és a 2 hajlásszögei a görbe­szárak PJ = cotg «t illetőleg p 2 = cotg «2 dinami­kus ellenállásait határozzák meg. Mivel e dinami-9 51T-Ő kus ellenállás értékváltozásai t = -7- > t = —7;— ... stb. időpontokban történnek, az egész folya­mat olyannak fogadható el, mintha a vivőenergia V £3 feszültségének alakja a 3. ábra S2 görbéje helyett az S3 eredményvonalnak felelne meg, ami­vel együtt jár, hogy a dinamikus ellenállás az S, görbével ábrázolt törvény szerint változik. Az ABCD híd négy ága tehát egyszerre veszi fel a pj illetőleg p2 értékeket és ez teszi lehetővé, hogy az 1. és 2. ábra szerinti kapcsolásokat a 4. és 5. ábra szerint egyszerűsített alakban elemez­zük. A feszültség pillanatnyi értékeit R terhelési el­lenállás kapcsain a következő egyenletek adják: r R p , (2 ) abban az esetben, ha a híd párhuzamos elhelye­zésű és 1 u = eR-r + R + p (3) abban az esetben, ha a híd soros elhelyezésű. Minthogy a híd mindegyik ágának dinamikus ellenállása az idő függvényében a 3. ábra S4 gör­béjével ábrázolt módon változik, azok a kifejezé­sek, amelyek a feszültséget az R ellenállás kap­csain a párhuzamos, illetőleg soros esetben meg­adják, Fourier-sorokba fejthetők. Ha ily módon a féntemlített U értékét, az­után pedig az energiahasznosítási tényezőt szá­mítjuk, a következőt kapjuk: sin2 6 1 »7 = 4 1 Rr 1 r R ps r R p, a párhuzamos hídnál és sin2 6 _ f 1 »7=4 Rr TT 1 r + R + p» r + R + Pl . (4) (5)' a soros hídnál. Adott típusú egyenirányítónál az m = pa/Pi vi­szony állandónak és a hasznosított egyenirányí­tó anyaggal meghatározottnak tekinthető. Meg­állapítható eszerint, hogy a (4) és (5) kifejezések­nek maximuma van, ha R = réSPl= Tpn <6) a párhuzamos hídnál, illetőleg 2R R = r és Pl =-= (7) y m a soros hídnál. A hatásfok kifejezése ekkor a következőképpen alakul: _ sin* %(Yrn — 1 lAnT+1 (8) Ez a kifejezés párhuzamos híd esetén és soros híd esetén ugyanaz. A gyakorlatban az m tényező adott. Például rézoxidérintkezéses egyenirányítónál megközelí­tőleg m= 1600. Továbbá 6 szög 80° közelében van. A hatásfok legkedvezőbb értéke, mely az 1. és 2. ábrák szerinti kapcsolásnál a találmány ismertetett jellemzője szerinti méretezéssel elér­hető, mintegy 8,9%. A fentiekben ismertetett elrendezésű modulá­torkörnek a találmány egy jellemzője szerint bár­mily ismeretes típusú impedanciaillesztő transz-^ formátorai lehetnek abból a célból, hogy az :

Next

/
Oldalképek
Tartalom