137309. lajstromszámú szabadalom • Jelvevő berendezés

Megjelent: 1962. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.309. SZÁM 21. a3 . 16—80. OSZTÁLY — S—18278. ALAPSZÁM Jelvevő berendezés Standard Villamossági R. T., Budapest mint a Standard Telephones and Cables Limited, londoni cég és Bowsher Henry Albert Edward, telefonmérnök, londoni lakos jogutódja A bejelentés napja: 1940. március 7. Nagybritanniai elsőbbsége: 1939. március 31. A találmány villamos áramlökések hatására működő készülék. A 128-785 sz. szabadalom leírása oly berende­zést ismertet, melyben különböző egymástól füg­getlen villamos készülékek távolról vezérelhetők és a vezérlő áramlökések átvitelére célszerűen a villamos készülékeket tápláló erősáramú vezeté­kek használhatók. Az idézett bejelentés szerint a vezérlő állomásról kiküldött indító áramlökés mindegyik vevőállomáson szinkron motort indít és a motor kapcsoló-készüléket hajt, mely bizo­nyos mozgási szakaszt fut be, azután megáll. E mozgási szakasz egy meghatározott pontján ki­küldött jellökés az egyes kapcsolókészülékek be­állítása szerint bármelyik kapcsolókészüléket mű­ködésbe hozza, vagy arra hatást nem gyakorol. A kapcsolókészülék mozgási szakaszának különböző pontjain kiküldött jellökések ily módon a villa­mos készülékeket más-más módon vezérelhetik és a vezérlő folyamatok egymástól függetlenek vagy összefüggőek lehetnek. A találmány mechanikai megoldású jelvevő kapcsolókészülék, mely elsősorban az ilyen jelző­berendezés vevőállomásain használható. Bár a ta­lálmányt az egyszerűség kedvéért ily berendezés­sel kapcsolatban ismertetjük, nyilvánvaló, hogy a 128 785 sz. szabadalom tárgyára korlátozva nin­csen, hanem más feladatok megoldására is hasz­nálatba vehető. A találmány szerinti villamos szelektív jelvevő szerkezetnek két egymáshoz képest elmozgatható szerve van, melyek közül legalább az egyik kitér áramlökés vételének hatására. E szervek egymás­hoz képest beállíthatók úgy, hogy az egyik szerv a másikat befolyásólja, ha egy felfogott áramlö­kés kitérést akkor eredményez, amikor a két szerv egy bizonyos viszonylagos helyzetben van. A szerkezet tehgt abban az értelemben szelektív, hogy a szervek viszonylagos mozgása alatt fel­fogott áramlökés a két szerv egymásrahatását okozza, vagy nem okozza, aszerint, hogy a szer­kezet már előzőleg megtörtént beállítása folytán az említett egy bizonyos viszonylagos helyzetben vannak-e abban a pillanatban, midőn az áram­lökés kitérést idéz elő. A találmányt részetesen két kiviteli alakja kapcsán ismertetjük, a mellékelt rajzok alapján, melyeken az 1. ábra az egyik mechanikai áramlökésvevő ké­szülék elölnézete, a 2. ábra oldalnézet, .a» 3. ábra elölnézet, mely a szerkezetet részlete­sen szemlélteti, könnyebb áttekinthetőség végett egyes részletek elhagyásával, a 4. ábra áramköri kapcsolás, az 5. ábra a találmány szerinti második lökésvevő­készülék elölnézete bura nélkül, a 6. ábra oldalnézet, a 6/A. ábra egy részlet, végül a 7. ábra áramköri kapcsolás. Ezekután rátérünk az első kiviteli alak ismer­tetésére, a 4. ábrabeli áramkör kapcsán, melynek alapján a készülék működéséről tiszta képet al­kothatunk. L, N tápvezeték, LD terhelést alkotó valamely készülékkel áll összeköttetésben, MC érintkező zárt állapotában. M mágnes TR transz­formátor egyik tekercsével soros kapcsolásban fekszik, minthogy pedig a transzformátor mind­két tekercse az LN energiavezetéket áthidalja, M mágnes a váltakozó áramokra érzéketlen, az ener­giavezetékre adott egyenáramok hatására azon­ban működik. Az M mágnesnek egyenáramú lö­késekkel való gerjesztése a rendesen nyitott cl érintkezőket zárja, mire a motor megindul. Mi­helyt ez megtörtént, a nyugalmi állapoton kívül működő ONS érintkező zárul. Ennek következté­ben a motor a cl érintkező elengedése ellenére is gerjesztett állapotában megmarad mindaddig, míg MC főérintkező SC mechanikai érintkezővezérlő szerkezetét hajtó Sp orsó meghatározott útsza­kaszt (pl. 1 perc alatt egy teljes körfordulatot) nem tett meg. Ha ez alatt az útszakasz alatt az

Next

/
Oldalképek
Tartalom