137306. lajstromszámú szabadalom • Forgókészülék, különösen mezei rágcsáló állatokhoz

2 137.306 rény 2 tetejének 25 lyukán át nyúl lefelé, a szekrény belsejébe. A leírt, eddigi készülék működése a következő: Ha az állat az egyik vagy másik 7., ill. IQ kapun át az —1— szekrénybe hatol, megbillenti a 18 rózsát és így a 17 emelőkar 22 kampóját a 13 emelőkar 21 kampója alól kirántja. Ekkor a 11 hurok a 3 rugóval hirtelen felszabadul és így a rugó a kaput felrántja, még mielőtt az állat tovább mehetne. Az állat ugyanis, mikor a 18 rózsát megbillenti, testével még ránehezedik a kapu alsó részére s mikor ezt a nagy feszerejű 3 rugó felrántja, hirtelen felrántja az állatot is, az —1— szekrény 2 teteje felé; így a 23 vagy 24 szúrótövis hirtelen az állat testébe szűrődik, tehát a készülék az állatot megsebzetten fogva tartja, illetve megöli. Ez a magában véve hatásosnak mutatkozó működés azonban a gyakorlatban sok esetben hem következett be. Megfigyeléseim szerint ennek egyik oka az volt, hogy a kétkarú 12, 13 emelő középső 14 tekercsrésze, mely a 15 hídra bizonyos mozgási játékkal volt felfűzve, a hídon eltolódhatott vagy pedig a rózsát magában foglaló kétkarú 17, 18 emelőnek ugyancsák a középső 19 tekercsrésze a 16 harántrudacskán, hasonló okokból, eltolódhatott, vagy végül mindkét eltolódás, egymással ellenkező irányban, egyidejűleg következhetett be. Mindhárom esetben könnyen megeshetett, hogy a 22 kitámasztó kampó a 21 kampó alól kicsúszott, még mielőtt valamely állat a készülékhez ért volna. Így azután a 3 rugó idő előtt a hatástalan helyzetbe csapódott fel. További hátrány volt, hogy a 9 drótpár a 3 rugó végén levő 8 hurokból kicsúszhatott, miután a 8 hurkot alkotó drót vége és a 3 rugó felső része között hézag keletkezhetett, mégpedig a drótnak nem elegendő visszáhajlítása vagy a 3 rugó hirtelen működésekor bekövetkező rázkódtatások folytán. A találmány az eddigi készülékeknek többrendbeli, az említett hátrányokat teljesen kiküszöbölő javítása. Ezeket a javításokat a rajz 2. ábrája nagyobbléptékű részleges felülnézetben, 3. ábrája pedig részleges oldalnézetben szemlélteti. A 2. ábra szerint az 1. ábra kapcsán leírt kétkarú, 12, 13 emelő forgáspontját alkotó 14 tekercsrésznek annyi menetet adunk, hogy a tekercsrész szélei a 15 hidat alkotó kengyel ágainak belső felületeivel pontosan érintkeznék. Így a kétkarú 12, 13 emelő elfoghat ugyan, de a hídon többé el nem tolódhatik. Megjegyzendő, hogy ugyanezt a célt pl. a 15 híd végein külön alkalmazott, felfelé nyúló ütközőkkel is el lehetne érni, azonban, mint a bevezetésben röviden jeleztük, az ilyen készülékek alkatrészeinek lehetőleg olcsóknak, egyszerűen előállíthatóknak kell lenniök és ezért kívánatos, hogy az 1. ábra kapcsán leírt, a hidat alkotó, fordított U-alakú 15 ágyazatnak egydarab drótból való készítését megtartsuk. Az eltolódást meggátló, hasonló javítást alkalmazunk az 1. ábra kapcsán leírt, kétkarú 17, 18 emelő forgáspontját alkotó 19 tekercsrész tekintetében is; nevezetesen a 19 tekercsrésznek, ugyancsak a 2, ábra szerint, annyi menetet adunk, hogy a tekercsrész szélei pontosan éritnkezzenek a kétkarú emelő lefelé, a szekrény belseje felé átbocsátó 25 lyuk 25a határolófelületeivel. Ugyanezt a célt úgyis elérhetjük, hogy a 19 tekercsrészt változatlanul hagyjuk, azonban a 25 lyuk átmérőjét annyira csökkentjük, hogy a 25a felületek a 19 tekercsrész széleivel ugyancsak pontosan érintkezzenek. Mindkét esetben elérjük, hogy a 19 tekercsrész a 16 harántrudacskán elforoghat ugyan, de többé el nem tolódhatik. A 3. ábra szerint az 1. ábra kapcsán ismertetett 9 kapudrótnak a 8 hurokból való kiakasztódását úgy gátoljuk meg, hogy a 8 hurokba egy vagy több 26 tekercsmenetet iktatunk, vagyis ezt a hurkot úgy alakítjuk ki, hogy aránylag nagy feszerejű rugórész létesül, mely a hurkot alkotó drótrész 27 végét a 3 rugó felső részében állandóan és annyira odaszorítani iparkodik, hogy a 27 drótvég és a 3 rugó felső része között többé nem létesülhet olyan hézag, amelyen át az 1. ábra kapcsán leírt 9 kapudrótpár kicsúszhatnék. Szabadalmi igénypontok: 1. Fogókészülék, különösen mezei rágcsáló állatokhoz, melyeknek alkatrészei: elől és hátul nyitott szekrény, erre felszerelt csapórugó, az utóbbira felfüggesztett, egy-egy, a szekrény nyitott végeiben helyet foglaló kaput alkotó drótkengyel, továbbá a rugó hurkos végére felfüggesztett dróthurok, ennek alsó hurokvégébe akasztott kétkarú emelő, ennek forgáspontját alkotó tekercsrész, az utóbbit ágyazó, hidat alkotó, fordított U-alakú ágyazat, ezzel szemben ágyazott, kétkarú emelő, ennek alsó karját alkotó, csigavonal alakú billenő ütköző vagy rózsa, az utóbbi kétkarú emelő forgáspontját alkotó, a szekrény tetején megerősített harántrudacskára felfűzött tekercsrész, a szekrény tetejének az utóbbi kétkarú emelőt a szekrény belsejébe átbocsátó lyuka, az utóbbi kétkarú emelő felső karjának az előbbi kétkarú emelő feléje eső kampós végét alátámasztó, a csapórugót a működésre kész helyzetben kitámasztó kampója és a drótkapukkal együttműködő, a szekrény tetejéből lefelé nyúló szúrótövisek, azzal jellemezve, hogy az elsősorban említett kétkarú emelő forgáspontját alkotó tekercsrésznek annyi menete van, hogy a tekercsrész szélei a hidat alkotó ágyazat széleivel eltolódási köz mellőzésével, de a forgathatóság meghagyásával pontosan érintkeznek. 2. Az 1. igénypont szerinti készülék megoldási alakja, melyre jellemző, hogy a másodsorban említett kétkarú emelő forgáspontját alkotó tekercsrésznek annyi menete van, hogy a tekercsrész szélei a kétkarú emelőt lefelé átbocsátó lyuk határoló felületeivel, eltolódási köz mellőzésével, de a forgathatóság meghagyásával pontosan érintkeznek. 3. Az 1. igénypont szerinti készülék megoldási alakja, melyre jellemző, hogy a másodsorban említett kétkarú emelőt lefelé átbocsátó lyuk annyira csökkentett átmérőjű, hogy a lyuk határoló felületei a kétkarú emelő forgáspontját alkotó tekercsrész széleivel pontosan érintkeznek.