137305. lajstromszámú szabadalom • Meleg vizet szolgáltató berendezés

Megjelent: 1962. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.305. SZÁM 36. e. OSZTÁLY — M—12950. ALAPSZÁM Meleg vizet szolgáltató berendezés Dr. Murányi Tibor, Budapest A bejelentés napja: 1944. január 3. A találmány fémből készült víztartály. A víztartály minden oldalról zárt, fémlemezből összeállított, tömített edény. A tartály külső formája egyébként bármilyen lehet (négyzet, téglalap, sokszög, bármilyen szabálytalan alak) a lényeg az, hogy a felülete minél nagyobb, a mélysége viszont minél kisebb legyen. A tartályt'a ház-tetején kell elhelyezni, mégpedig a tetőnek azon az oldalán, amelyiket a déli napsütés a legjobban ér. A tetőfedést részben vagy egészben helyettesíti. A tartály ugyanis a tetőnek azon a részén, amelyiket elfoglal, mint tetőfedél szerepel. Laposfedelű háznál ugyanez az eset. A tartály külső napsütötte felületét sötét, nap- és vízálló réteggel kell bevonni, hogy a nap sugárzását még intenzívebben átvegye. A tartály többi oldala bármilyen vízálló olajíestékkel befesthető. A találmánynak gyakorlati jelentősége csak azokban az évszakokban van, amikor a nap sugárzása már olyan erős, hogy különösen a déli , órákban, a tartályban levő, aránylag vékony vízréteget felmelegíti. A tartály magasabban álló része a vízvezetékkel áll összeköttetésben, a vízvezetéki cső mellett egy légtelenítő csap is van. Ezt a csapot a tartály megtöltésekor ki kell nyitni. A tartály megteltét az jelzi, hogy a légtelenítő csapon víz folyik ki. Ekkor a légtelenítő csapot , el kell zárni. A tartály alsó része vagy közvetlenül a ház melegvízhálózatával van összeköttetésben, vagy a melegvizet szolgáltató fűtőkazánnal. Az elgondolásnak gyakorlati jelentősége tehát abban van, hogy a meleg évszak délkörüli óráiban minden tüzelő anyag nélkül a tartályban olyan meleg, illetőleg langyos vizet kaphatunk közvetlenül a mosdótálba vagy fürdőkádba, mint amilyen melegre a nap a tetőn a vizet felmelegíti. Nagy tartály és kis igénybevétel esetén kánikulai napokon forró 45—50 fokos vízzel is számolhatunk. A tüzelőanyag-korlátozás miatt a melegvízszolgáltatás a bérházakban egy nap kivételével jelenleg szünetel. Tehát nagy jelentősége volna annak, ha az új házakat úgy terveznék, hogy a tartály felszerelését a tető elbírná. A fenti elgondolással olcsón lehetne melegvizet szolgáltatni a lakóknak. A fenti berendezés békében is jó szolgálatot tenne, mert a tartályból a melegvizet be lehetne vezetni a tulajdonképpeni melegvízkazánba. Ebben az esetben a melegvízkazánt a meleg napokon csak addig kellene fűteni,, míg a tartály a melegvízszilgáltatás szerepét át nem veszi. A nyári napokon, a nap igen nagy részében az állandó melegvízszolgáltatás tüzelőanyag nélkül volna biztosítható. Különösen célszerű lenne ezekben az esetekben a melegvízkazánt gázzal fűteni, mert ez, szabályozható elzáróval volna ellátható, amelyet a víz-hőmérséklet változása önműködően szabályozna. Egyszerű műszaki kérdés az, hogy a rendes melegvízkazán és a tartály ^összeköttetése csövekkel és csapokkal miként történjen. A víz keveredését csökkenteni lehet azzal, hogy a tartályt belül bordázattal vagy választófalakkal látjuk el, hogy a víz ezek között zegzugos irányban áramoljon a kifolyásig. Szabadalmi igénypontok: 1. Melegvízszolgáltató berendezés, azzal jellemezve, hogy a háztetőn a fedéllel egyszintben, a tető napsütötte oldalán, fémből készült, nagyfelületű, kis mélységű víztartályt helyezünk el. 2. Az 1. igénypont szerinti melegvízszolgáltató berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy külső felülete sötét,, nap- és vízálló réteggel van bevonva. 3. Az 1. igénypont szerinti berendezéshez való víztartály, kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy belülről bordázattal, illetőleg válaszfallal van ellátva abból a célból, hogy a tartályon keresztül áramló víz, zegzugosán áramoljon. 4. Az 1. igénypont szerinti melegvízszolgáltató berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a víztartály magasabban álló felső fele a vízvezetékhálózattal, az alsó fele pedig a ház melegvíz-