137303. lajstromszámú szabadalom • Áramló kőzeg révén működtetett elzáró- vagy vezérlő szerkezet, különösen kondenz edényekhez

2 137.303 A készülék pl. kondenzedény valamely helytálló részén elrendezett —1— csap körül lenghetően van ágyazva a —6, 7— emelő, melynek —6— karjához a —2— csap révén csuklószerűen az —5— rúd csatlakozik, amely —5— rúd a —3— csap révén a —4— tolattyúval van ugyancsak csuklószerűen összekötve. Az emelő hosszabb —7— karjával a —8— úszó van kapcsolatban, akár oly módon, hogy emelkedése folytán húzza Vagy tolja a —7— kart és ily módon kilendíti azt —1— tengelycsapja körül. A —6, 7— emelő forgástengelye, valamint a —2— és —3— csuklók tengelyei a —4—• tolattyú zárt állása mellett célszerűen egy egyenesbe esnek, vagy csak kevéssé térnek el az egyenestől. Ha a közeg pl. folyadék szintje megnövekedik akkor a —8— úszó, kissé megemelkedik és ennekfolytán a vele összekötött emelő, illetve a —6— és —7— karok az —1— tengelycsap körül elfordulnak. Ennek folytán a —2— csukló is elmozdul egy kevéssé, mégpedig az —1—2—3— egyenesre, vagy megközelítőleg egyenesre, mint átmérőre merőlegesen kezdődő körív mentén, vagyis az —1— csap körül, az —1— és —2— csuklópontok távolságából adódó sugárral meghatározott körív mentén. E mozgása közben magával viszi az —5— csatlakozórúd —2— végét is. Eleinte, amikor a —2— csukló körpályaszerű mozgását megkezdi, alig van annak az —1—3— egyenesbe eső komponense, tehát a —3— csap helyzete végtelen kicsit változik, illetve a rajz szerinti elrendezésnél igen keveset süllyed és ennélfogva végtelen kicsit mozdul el a —4— tolattyú is. Minél nagyobb körívben, illetve szögelfordulással mozdul el a —2— csukló körpályája mentén, vagyis minél távolabb mozog el az —1—3— egyenestől, annál nagyobb lesz elmozgásának az —1—3— egyenes irányába eső komponense, tehát a —3— csukló is annál nagyobb mértékben mozog el, illetve a rajz szerinti elrendezést szemléltetve, annál nagyobb mértékben süllyed, vagyis a —8— úszó elmozgása és a —3— csukló elmozgása között az áttételi viszony kezdetben végtelen nagy éspedig akkor, amikor a —4— tolattyúnak nyugalmi helyzetéből való kimozdításához a legnagyobb erő kell és ez az áttétel azután csökken, amikor viszont már a —4— tolattyú nyitni kezdte az átömlési keresztmetszetet, amikor tehát továbbmozgatásához kisebb erőhatás szükséges. Természetesen a példaképpeni kiviteltől a találmány elgondolásának keretén belül el is térhetünk, nevezetesen a szerkezeteket befogadó házak, edények vagy tartályok kialakítási lehetősége, valamint a csőcsatlakozások adottsága szerint az erőművi áttételi szerkezetet másként is elrendezhetjük, pl. több vagy másképpen kialakított emelőkaros elrendezéssel. A —4— elzárószerv mozgatása történhetik nemcsak egyenespálya, hanem körpálya mentén is. Kialakítható az elzárószerv karos tolattyúként, avagy körtolattyúként, sőt csappantyúként, vagy csapószelepként is. A —4— szabályozó- vagy elzárószerv élmozgatását foganatosító áttételi szervek —1, 2— és —3— forgási, illetve csuklópontjai is eltérhetnek az elméleti egyenestől oly mértékben, amennyiben az a szerkezetek megmunkálási pontatlanságából adódik, avagy pedig a szerkezeti elrendezés szempontjából szükséges, mert az a lényeges, hogy a közeg pl. folyadék által ä —8— úszóra kifejtett felhajtó erő biztonsággal szolgáltassa azt az erőhatást, ami az erőművi áttételek figyelembevételével a —4— szabályozó- vagy elzárószervnek nyugalmi helyzetéből pl. záróhelyzetéből való, elmozdításához feltétlenül szükséges. A gyakorlati tapasztalatok alapján az áttételi viszonyt úgy választjuk meg, hogy a —8— úszóra ható erőnek legalább 1—3-szorosa, de célszerűen tízszerese vagy ennél nagyobb, egész a végtelenig növekedő nagyságú erőhatás érvényesüljön a működtető erőt közvetítő áttételi szervek kialakítása és elrendezése folytán kezdetileg a —4— szabályozóvagy zárószerven. Természetesen a találmány szerinti szerkezet nemcsak kondenzedényekhez, hanem áramlóközegekkel, mint pl. folyadékkal, gőzzel dolgozó bármiféle más készülékekhez és a közegek valamely jellemzőjének, mint pl. hőmérséklet, nyomás illetve a közeg mennyiségének vagy ezek következtében beálló szint (nívó) változása révén működtetett vezérlő vagy elzáró szerkezetek, mint pl. szelepek, tolattyúk stb. működtetésére is alkalmas, így pl. alkalmazható a találmány szerinti elgondolás biztonsági szelepek, víztartályok, öblítőtartályok feltöltését, illetve túltöltését megakadályozó szabályozószervek, avagy öblítőtartályok kiürítőszelepeinek működtetésére is. Szabadalmi igénypontok: 1. Áramló közegek, mint pl. folyadék, gőz valamely jellemzőjének, mint pl. hőmérsékletének, nyomásának, mennyiségének, ill. ezek következtében beálló szintjének változásával működtetett vezérlő- vagy elzáró szerkezet, különösen kondenzedényekhez, azzal jellemezve, hogy a szabályozó- vagy elzáró szerv (pl. 4) működtetésére való erőművi áttételi szerkezetnek áttételi viszonya a szabályozó- vagy elzáró szerv egyik szélső állásából kiindulva, a másik szélső állásig folytonosan csökken és a zárt helyzetben levő áttételi viszony a nyitott helyzet áttételi viszonyának legalább 1,3-szorosa. 2. Az 1. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szabályozó- vagy elzáró szerv, (pl. 4) szelep, pl. csapószelep, vagy tolattyú. 3. Az 1—2. igénypont bármelyike szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az áramló közeg működtető erőhatásának felvételére membránja, dugattyúja, vagy más hőmérséklet, vagy nyomásváltozás hatására alakját változtató vagy elmozduló szerve van. 4. Kondenzedény az 1—3. igénypont bármelyike szerinti szabályozó vagy elzáró szerkezettel, azzal jellemezve, hogy erő művi áttételi szerkezetének helytálló csukló (pl. 1) körül elforgatható úszóval (pl. 8) kapcsolt szögemelője (pl. 8, 7) és egyik végével a szögemelő karjához, másik végével pedig a szabályozó- vagy elzáró szervhez, (pl.