137280. lajstromszámú szabadalom • Villamos jelközlő berendezés

137.280 5 előtti vonalon idézi elő «az utolsó vonalat jellemző villamos állapotot. Ha ez az utolsóelőtti vonal ugyancsak helyközi összeköttetésben vesz részt, egy ehhez a vonalhoz tartozó további jelfogó az ezt megelőző vonalon létesíti az utolsó vonalat jellemző villamos állapotot és így tovább. Ezt a módszert az tette lehetővé, hogy helyi és hely­közi összeköttetésekhez külön-külön, vonalválasz­tókat alkalmaztak, minek folytán a helyközi fog­laltságot jelző jelfogót a helyi és a helyközi vonalválasztók sokszorozott mezőnyével sorba le­hetett kapcsolni. Ezt a' »berendezést tehát nem használhatjuk akkor, ha egyesített helyi és hely­közi vonalválasztókat alkalmazunk, mert ez eset­ben nincsen lehetőség annak jelzésére, hogy a vonal helyközi összeköttetésben vesz részt. A találmány szerint ezt a jelzést úgy létesítjük, hogy a helyközi összeköttetésekkel kapcsolatos foglalófeszültséget más ellenálláson át kapcsoljuk a vonalra, mint a helyi összeköttetésekkel kap­csolatos foglalófeszültséget. Ily módon egyesített helyi és helyközi vonalválasztók alkalmazása ese­tén is lehetségessé válik az alközponthoz menő vonalcsoportban foganatosított vonalkeresésnek szabad vagy helyileg foglalt vonalakra való kor­látozása. A különféle jellegű vonalak megkülönbözteté­sének további lehetősége olyan berendezés alkal­mazáséban van,' amellyel megállapítható, hogy a résztvevővonal egyik erébe egyenirányító van-e beiktatva. Ilyen egyenirányítót a vonal olyan sa­játos jellemzőjének jelzésére használhatunk, amely az említett vonalfajták némelyikének közös jellem­zője lehet, kivéve a kikapcsolt vonalakat. Az egyenirányítót sorbakapcsolhatjuk akár a közvet­lenül vagy ellenálláson át a vonal vizsgálóerére kötött földdel vagy teleppel, akár pedig a vonal központi vonalszerelvényének másik olyan erével. amely a számjegyzőnek a vizsgálóér villamos ál­lapotát megállapító vizsgálóberendezése részére hozzáférhető. Az ábrázolt kiviteli példa esetében az la. ábrán látható Re3 egyenirányító korlátozott jogosultságú résztvevővonal c-erébe van beik­tatva. Ha ilyen vonalra hívás érkezik, a szám­jegyző megállapítja az egyenirányító jelenlétét vagy hiányát és jelenléte esetében gondoskodik arról, hogy bizonyos természetű' hívások ne jut­hassanak a vonalra, illetőleg előre megszabott útra kerüljenek. A következőkben a berendezés működését rész­letesen ismertetjük. Ä jelfogóknak és érintkezőik­nek jelzése a következő: Sfr jelfogónak sfl, s£2, sf3 stb. érintkezői, P jelfogónak pedig pkl, pk2, pk3 stb. érintkezői vannak. Amikor az la. ábrán látható vonalon hívás ér­kezik, csökken a 15 000 ohmos és 30ÜO0 ohmos - ellenállásoknak a vonal b-eréhez való csatlako­zási pontján adott feszültség és ez a feszültség­csökkenés a lajstromszámú szabadalmi leírásban (S—19 952 alapszámú szabadalmi be­jelentés) ismertetett módon hívást idéz elő. A csökkentetett feszültség a c-ereknek az összes első hívás-keresőkkel össizekötött sokszorozott) mező­nyében is megjelenik. A rajzon az említett első híváskeresők egyikét ábrázltuk. 1. állás. Az első híváskereső működésének vezérlése Miután a hívás lefoglalt egy számjegyzőt és ezt a hívóvonalat felkereső első híváskereső mű­ködésének vezérlésére alkalmas állapotba hozta, a 'nem ábrázolt Utr jelfogó zárja ut3 érintkezőjét és evvel a számjegyző részét alkotó PM kapcsolót alapállásából 1 állásába lépteti a következő áram­körben: föld, pk3 bontóérintkező, ut3 záróérintkező, PM kapcsoló N alapórintkezője, d keféje, kapcsoló­mágnese és mágnesével sortbaikapcsolt ellenállasa, telep. A kapcsoló-mágnes megszakítóérintkezőjén át gerjeszti a Fkr jelfogót, amely ekkor pk3 érint­kezőjét nyitva kikapcsolja a kapcsolómágnest, mire ez a kapcsolót 1 állásába lépteti és kikap­csolja a Pkr jelfogót. A kapcsoló ebben az állá­sában az első híváskeresőt a következő áram­körbén működteti: föld, ftl és pk4 bontóérirntkezők, PM kapcsoló —a-— keféje és 1 érintkezője, LF hivéskereső kapcsolómágnese, telep. A híváskereső addig jár, amíg rá nem talál a hívóvonalra. Ekkor a hivéskereső c keféje rá­kapcsolja a hívó vonal c-erének feszültségét a számjegyző áraimkörre, amelyben ez a feszültség az 1 állásban levő PM kapcsoló e-keféjén át a TI transzformátor másodlagos tekercsének közép­pontjához jut. A TI transzformátor nyugvó kap­csoló részét; alkotja. A hívó vonal c-erének feszült­sége a. nyugvó kapcsolóban a T2 transzformátor el­sődleges tekercsének középpontján és a PM kap­csolónak a kapcsoló 1 állásában feszültségosztóból származó —37 voltos feszültségre kapcsolt f kefé­jén átfolyó egyenáramot idéz elő. Amíg a hívás­kereső nem találta meg a hívó vonalat, a TI transzformátor másodlagos tekercsének közép­pontjára vele összekötött 50 000 ohmos ellenállá­son át. —48 voltos feszültség kapcsolódik, amely nemvezetővé teszi az Rel és Re2 egyenirányí­tókat. Amikor a híváskereső rátalál a hívó vo­nalra, az egyenirányítók vezetőkké válnak és en­nek folytán 450 Hz-es váltóáram folyik a két transzformátoron át a hidegkatódás Tu cső ve­zérlő elektródájához. A cső ennélfogva kigyúl és gerjeszti az Ftr jelfogót. A jelfogónak a telep —150 voltos sarkáról származó gerjesztőárama C kondenzátorral párhuzamosan kapcsolt 3500 ohmos ellenálláson folyik át. A kondenzátor a kisütőcső gyújtásának pillanatában nagy áram­erősségű áramlökést létesít a következő áram­körben: C, Tu kisütőcső fő kisütőköze, Ftr, pk2 bontó­érintkező, uf5 záróérintkező, föld. Az uf5 érintkező niár előzőleg záródott. Az Ftr jelfogó meghúz és ftl bontóérintkezőjét nyitva megszakítja az első híváskereső kapcsolómágne­sének áramkörét, minek folytán a híváskereső megáll a hívó vonalon. Az Ftr jelfogó ftl záró­érimtkezőjével gerjesztőáramkört létesít a PM kapcsoló kapcsolómágnesének a földtől a kapcsoló b keféjén át, mire a kapcsolómágnes gerjeszti a Pkr jelfogót. Ez pk2 érintkezőjén lekapcsolja a földet az Ftr jelfogóról és a Tu cső anódájárói, mire az Ftr jelfogó elenged és a cső kialszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom