137271. lajstromszámú szabadalom • Eljárás víz szivattyúzására és hozzávaló berendezés

4 137.271 csapot 90°-kai a —28— nyílirányban (4. ábra) elforgatja. Ezen elforgatás következtében a —22— gőzbevezetőcső- az —1—• tartállyal kerül érintkezésbe, míg a —25—• edénybe való gőzbeáramlás megszűnik. Az —1— tartályba a —23— nyíláson át beáramló gőz a vizet kiszorítja, illetve a —31— visszacsapószelepet nyitva a —30— szállóesövön át a felső emeletekre nyomja. A beáramló gőz, amely nem közvetlenül a víztükörrel, hanem a jó hőszigetelő anyagiból való —11— korong felső lapjával kerül érintkezésbe, nem hűlhet le gyorsan és így nem kondenzálódik. A —20— gőzcsapnak a —28— nyíliránytban való elforgatásakor a —25— edénybe való gőzáramlás — mint már említettük —, megszakad. Ugyanekkor azonban, mivel az —1— tartály falának egy része a —25— edényt határolja, illetve a határfal közös, a —25— edényben maradt gőzt . hatásosan lehűti, úgyhogy ott vákuum keletkezik, amely az —1— tartályból a víz egy részét a —29— szifoncsövön át a —25— edénybe szívja. Ily módon biztosítjuk azt, hogy a —25—- edényben, indítástól eltekintve, üzem közben befecskendezés céljából állandóan megfelelő mennyiségű víz álljon rendelkezésre. Ez a vízbeáramlás a —25— edényben csak addig tart, amíg a —29— szállóaső felső nyílását víz fedi. A -—25— edény alakját úgy választjuk meg, hogy minél laposabb legyen és mélyen nyúljon le az —1— tartály mellett. A víznek a —25— edénybe való ibészívásakor a —35— golyó a szakadozott vonalakkal jelölt alsó helyzetében van (4. ábra), úgyhogy a —25—. edénybe való vízbeszíváskor nagy, szabad keresztmetszet áll rendelkezésre. Az —1— tartály teljes vízmennyiségének kiszorításakor a —11— gyűrűkorong az alsó határhelyzetébe süllyed, a —14— vezéri »rúd —15— ütközőjével kerül érintkezésbe és a —14— rudat az alsó,határhelyzetébe lehúzza. Ekkor a —19— kar, illetve a vele összeerősített —20— csap a —28— nyíliránnyal ellentétes forgásirányban ismét a 4. ábrán látható helyzetébe kerül, amelyben a gőznek a —23— nyílásán át az —1— tartályba való bevezetése megszűnik, a gőz a —24— csőcsomkon át a —25— edénybe áramlik ' és onnan a vizet a —29— szifoncsövön át a gőzzel megtelt —1— tartály belsejébe porlasztja. Ez a beporlasztott víz az —1— tartályban levő gőzt gyorsan és hatásosan lehűti, ismét vákuum . keletkezik és az előzőkbe ismertetett munkafolyamat most már önműködően újból lejátszódik, tehát az indítástól eltekintve a berendezés önműködő. A —20— gőzcsap forgó részének súrlódása elég nagy arra, hogy a —14— vezérlőrudat a felső határhelyzetében tartsa. A rajzon látható megoldástól eltérőién a —14— vezérlőrúd és a -—20— csap között fogasléc- és fogasrúd-kapcsolat alkalmazható. Indításkor nincs vízbeporlasztás és az első munkafolyamatnál a gőzt le hagyjuk hűlni. A találmány lényegének érintése nélkül a —20— csap helyett szelep alkalmazható. A —11— gyűrűkorong az 1. ábrán látható első megoldási alaknál is alkalmazható, azonban ebben az esetben a —11— gyűrűkorongnak a —4— nyílás, illetve az —5— edény fölötti részében kivágást kell alkalmazni. Azonkívül gondoskodni kell arról; hogy a —11— gyűrűkorong a- —2— szívócső mint tengely körül fongómozgást ne végezhessen. Az egyes megoldási alakok egymással kombinálhatók ós az 1. ábrán látható —&— edényeik helyett külön gőzfejlesztő berendezés alkalmazható» amely elosztócsap útján felváltva, vagy az egyik vagy a másik —1— tartállyal köthető össze. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás víz szivattyúzására, melyet az jellemez, hogy kifolyatócsappal ellátott tartályba,, amelynek felső része szívócső útján kút vagy víztároló edény vízterével van összekötve, gőzt. vezetünk be vagy ezen tartályban külső fűtéssel gőzt fejlesztünk, a gőzzel a tartályban levő levegőt a tartályban levő valamely nyitható és zárhatónyíláson, pl. a vízkifolyató csapon át kiszorítjuk, ezt követőleg a levegőkivezető nyílást, pl. a vízkifolyató csapot zárjuk, a gőzbevezetést vagy gőzfejlesztést megszüntetjük, a tartályban levő gőzt lehűlni hagyjuk vagy lehűtjük és lehűlés után a tartályban levő vákuum hatására a szívócsövön át a tartályban felemelkedett vizet levegőbevezetéssel egyidejűleg 'a vízcsapon át-lebocsátjuk vagy a tartály felső terébe gőzt vezetünk be,, ezzel a gőzzel a tartályba felszívott vizet nyitott vízcsapon át kiszorítjuk vagy zárt vízcsapnál magasabb szintre felnyomjuk, a teljes vízmennyiség kiszorítása után a gőzbevezetést megszüntetjük, az előzetesen bevezetett gőzt lehűlni hagyjuk vagy a víznek a nyitott vízcsapon való lebocsáíása és egyidejű levegőibevezetés után a levegőbevezetést zárjuk, a vízcsapot nyitjuk, a tartályban gőzt fejlesztünk, a vízcsapot zárjuk, a gőzt lehűlni hagyjuk vagy lehűtjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy az eljárást váltakozva két vagy több tartályban foganatosítjuk oly módon, hogy amíg az egyik tartályban gőzt fejlesztünk, addig a másik tartályba ezen gőznek egy részét átvezetjük és azzal a másik tartályban levő vizet nyitott vízcsapon át kiszorítjuk vagy magasabb szintre nyomjuk. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy egy és ugyanazzal a forgathatóan ágyazott tüzeléssel az egyes tartályokban váltakozva vagy egymás után gőzt fejlesztünk. 4. Az 1. igénypnt szerinti eljárás foganatosítási módja, amelynél a tartályba külön gőzfejlesztő berendezésiből vezetjük a igőzt, azzal jellemezve, hogy a tartályba bevezetett gőzt a tartályban levő teljes vízmennyiség kiszorítása után gőznyomással a tartályba beporlasztott vízzel lehűtjük. 5. Az 1. és 4. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy a gőzfejlesztő berendezést váltakozva, vagy a tartállyal vagy a permetezővizet tartalmazó térrel kötjük össze. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy a gőznek a tartályba vagy a permetezővizet tartalmazó téribe való bevezetését a tartályba emelkedő és süllyedő úszóval vezéreljük. 7. Berendezés az 1. igénypont szerinti eljárás