137271. lajstromszámú szabadalom • Eljárás víz szivattyúzására és hozzávaló berendezés
J37.271 amely alatt a —6—• tányérrostély van elrendezve. A -^8— tányérrostélyon égő tüzelőanyag az —5— edény fenéklapját és esetleg az oldalfalait hevíti. Az —6— edényben levő víz gőzzé alakul át, mely az —1— tartály belső terét megtölti. Áz —1— tartályban levő levegőt a fejlődő gőz a nyitott —3— vízcsapon (csapszelepen) át fokozatosan kiszorítja. A pontosan egyező kivitelű —1— tartályok felső tereit egymással a —7— cső köti. össze. A —7— csőbe iktatott —8— szelep vagy csap a baloldali —1— tartálynak gőzzel való megtöltése közben záróhelyzetéfoen van. Az —1— tartálynak* gőzzel való megtöltése után, amit onnan tudunk megállapítani, hogy a baloldali nyi-, tott —3— vízcsapból gőz áramlik ki, a —3— vízcsapot zárjuk és ugyanakkor a —6— tányérrostély t,- a rajta égő tüzelőanyaggal együtt, a függélyes —9— csap körül a jobboldali —5— edény alá forgatjuk el oly célból, hogy az utóbbiban levő vizet gőzzé ajfckítsuk át. A —9— forgáscsap az —1— tartályok között a középsíkban, az —1— tartályok oldalfalain van rögzítve. Tűzveszély elkerülésére az —5, 5— edényeket az eredményvonallal jelzett —10— burkolat veszi körül, amelyben az égéshez szükséges levegő bevezetésére áttörések vannak. A —10— burkolathoz a rajzon nem látható füstgázelvezető cső csatlakozik. Ha a —6— tányérrostélyt a baloldali, használati helyzetéből a —9— forgáscsap körül 180°-kai elforgatva a jobboldali használati helyzetébe vezetjük és ugyanakikor a jobboldali —3— vízcsapot nyitjuk, az előzőkben leírt folyamat a jobboldali —1— tartályban is lejátszódik. Visszatérve a baloldali —1— tartályban lejátszódó folyamatra, az ott levő gőz fokozatosan lehűl, a baloldali —1— tartály belső terében vákuum keletkezik, amelynek hatása alatt a .—2— szívócsövön át víz lép a baloldali —1— tartályba és azt a mindenkori elért vákuumtól függően kisebb vagy nagyobb mértékben megtölti. Itt nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény, hogy a —2— csövön át felemelkedő vízből a vákuum hatása alatt levegő szabadul fel, amely az —1— tartály felső részében foglal helyet és a vákuum hatását bizonyos 'mértékig rontja. Az —1— tartályokban ily módon hosszabb üzem alatt felgyülemlő levegőt időnként ugyanúgy' távolítjuk el", mint az első üzembehelyezéskor. A víznek a —2— csövön át való felemelkedése jól hallható hangot ad, amelynek megszűnte után, ha a vizet az —1— tartályból le akarjuk bocsátani, a baloldali -—3— vízcsapot és egyidejűleg a .—8— csapszelepet nyitjuk. A baloldali —3—• vízcsap nyitott helyzete egymagában még nem elégséges a víz leboesátésára, mivel a víz az —1— tartályból csak abban az esetben tud lefolyni, ha ugyanolyan térfogatú levegő vagy gőz jut a baloldali —1— tartályba. A —8— csapszelep nyitott helyzetében a jobboldali —1— tartályból a —7— csövön át gőz vagy gőz és levegő keveréke lép be a baloldali —1— tartályba. Ezt a beáramlást a baloldali —3— vízcsapon át lefolyó víz létesítette szívás is előmozdítja, de előmozdítja azonkívül a jobboldali —1— tartályban uralkodó, a légköri nyomásnál magasabb gőznyomás is. A baloldali —1—• tartályból a teljes vízmennyiség a baloldali —3— vízcsapon át lefolyik, az —5— edényt megtöltő vízmennyiség kivételével, amely minden egyes kiürítés után feltétlenül visszamarad, mivel az —5— edény a —3— vízcsapnál mélyebben van elrendezve. Ily módon minden egyes kiürítés . után az —5— edénynek vízzel való töltése önműködően biztosítva van. Az —5— edény méretei célszerűen úgy vannak megválasztva, hogy az abban visszamaradó víz mennyisége több mint az egy munkafolyamat alatt elpárologtatandó vízmennyiség. Az —1— tartály vízmennyiségének kiürítése után a baloldali —3— vízcsapot, továbbá a —8— csapszelepet ismét zárjuk és a tányér alakú —6— tüzelőrostélyt a jobboldali használati helyzetéből a baloldali használati helyzetébe visszaforgatjuk. Vizsgáljuk a jobboldali —1— edényben lejátszódó folyamatot. Mialatt a baloldali —1— edényből, nyitott —8—- csapszelepnél a víz a nyitott baloldali —3— vízcsapon lefölyott, a jobboldali —5—• edény fenéklapját az alatta levő —6— tányérrostélyon égő tűz hevítette, A fejlődő gőz egy része a jobboldali —1— tartályban levő levegőt a jobboldali nyitott —3— vízcsapon át kiszorította és egyidejűleg a jobboldali —1— tartályban fejlődő gőz egy része a nyitott —8— csápszelepen át a baloldali —1-— tartályba került és az előzőkben ismertetett módon a víznek a . baloldali —1— tartályból való lefolyását lehetővé tette, illetve elősegítette. Minél nagyobb a jobbodali —1— tartályban levő gőz túlnyomása, annál hatásosabban, illetve annál gyorsabban szorítja ki ez a gőz-túlnyomás a baloldali —1— tartályból a baloldali —3— vízcsapon át a vizet. Kívánt esetben, ha a baloldali —1—• tartályban levő vizet magasabb emeletre akarjuk felnyomni, erre a célra a jobboldali —1— tartályban fejlesztett gőz túlnyomását használjuk fel. Ebben az esetben azonban nagyobb túlnyomásra van szükségünk, • melynek elérésére a —6— tüzelőrostély jobboldali használati helyzetében a —8— csapszelep nyitása után a jobboldali —3— vízcsapot zárjuk. Ekkor a jobboldali —1—• tartályban nagyobb túlnyomás keletkezik, mint akkor, ha a —3— vízcsap részben vagy teljesen nyitva van. Ez a nagyobb túlnyomás biztosítja a baloldali —1— tartályban levő víznak magasabb emeletre való felmyomását. A magasabb emeletre való vízszállítás befejezése után, azaz miután már a baloldali —1— tartály kiürült, a —8— csapszelepet zárjuk. Ekkor a jobboldali —1— tartályban, melynek —3— vízcsapja zárt helyzetben van, a még bennemaradt gőz lehűl, vákuum keletkezik és az előzőkiben ismertetett folyamat a jobboldali —1— tartályban is lejátszódik. Az 1. ábra szerintii berendezés félig önműködő, amennyiben ellenőrzést és kezelést igényel. Ez a kezelés egyrészt a —6— tányérrostélynak egyik vagy másik használati helyzetében való elforgatásából, másrészt a —3, 3— vízcsapok és a —8— csapszelep nyitásából, zárásából áll. Ha a berendezést átmenetileg, üzemen kívül akarjuk helyezni, a —6— tányérrostélyt középállásba állítjuk, amelyben egyik —5— edényt .sem melegíti vagy pedig a —fi— tányérrostélyon a tüzet eloltjuk. Tetszés szerinti tüzelőanyag, pl. fa vagy szén vagy folyékony vagy gáznemű tüzelőanyag hasz-