137262. lajstromszámú szabadalom • Gumitömlő nélküli rugalmas kerék járművekhez

Megjelent: 1962. szeptember 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 137.262. SZÁM 63. e. 1—28. OSZTÁLY — K—16899. ALAPSZÁM Gumitömlő nélküli rugalmas kerék járművekhez Kerekes András és Hevesy János, Erdőtelek A bejelentés napja: 1944. március 29. A találmány járművekhez való .rugalmas kerék, mely gumitömlő nélkül készül és ennek folytán hibák keletkezése a keréknél ki van küszöbölve. A találmány lényege az, hogy a kerékküllőkön hüvelyszerű rész van kialakítva, melyekbe a hüvelyből kinyúló végével a kerék futóabroncsához csatlakozó és a hüvely köré csavart tekercsrugó hatása alatt álló dugattyúrúd van behelyezve és e küllők közül két pár, egymásra merőleges irányban halad és két végevei a kerék futóabroncsához van csuklósan hozzáerősítve, középső részükkel pedig négy oldalról közrefogják a kerékagyat, a többi küllők pedig sugárirányban helyezkednek el és egyik végükkel két-két egymásra merőleges irányban haladó küllő találkozási helyéhez vannak hozzá erősítve, másik végükön pedig a futóaibroncsnak nekifekvő vállrész van kiképezve. A találmány a rajzon példaképpen félvett kiviteli alakjában van feltüntetve, éspedig az 1. ábra a rugalmas kerék oldalnézete, a 2—4. ábrák- pedig részletrajzok, ahol a 4. ábra a 3. ábra A—B vonala mentén vett metszet. A rajzon —-a— jelöli a kerékagyat, —b— pedig a kerék futóabroncsát. Ez utóbbi négy, negyedkörív alakú részből áll, melyek a —c— csuklós pántok segélyével vannak egymáshoz erősítve. Mindegyik abroncsrész ívhosszának közepén ketté van vágva és e végek között —d-— hézag van hagyva. A —b— futóabroncsra kívülről az —f—• gumiabroncsból álló futótalp van ráhúzva, amelyben a gyűrű alakú —g— tekercsrugó van ágyazva (3—4. ábrák). Az —a— kerékagyait két pár —h—• küllő fogja négyoldalról közre, mely küllők páronként egymásra merőleges irányban haladnak. E küllőknek középrésze, moly a kerékagyat közrefogja, laposvasból készül, két vége pedig —i—• hüvellyé van kialakítva, mély hüvelynek falába hosszirányú —j— hasíték van vágva. Ott, ahol a —h— küllő —i— hüvelyszerű résszé alakul át, a hüvely palástfelülete csavarmenetes és erre a csavarmenetes részre a —k— állítógyűrű van ráhúzva. A hüvelyeknek külső vége égy, a —'b—• futóabroncson belül köz hagyásával elrendezett kisebb átmérőjű —ni— abroncshoz van erősítve, mely abroncs a sugárirányú —n— tartórudak révén van az —a— kerékagyra felerősítve. Az —i— hüvelyekbe egy-egy —o— dugattyúrúd van behelyezve, melyeknek vége a hüvelyből kiáll és —p— forgáscsap segélyével csuklósan hozzá van kapcsolva a —b— futóabroncs belső oldalához. A dugattyúrúdnak a hüvelyben levő részéből —r— csap áll ki, mely átnyúlik a —j—• hosszhasitokon és össze van erősítve az—i— hüvelyre felhúzott —s— csúszógyűrűvel. Az —i— hüvelyre a —t—• és —v— tekercsrugók vannak felcsavarva, melyek közül a —t— rugó két vége az —s— és a —k— gyűrűk között, a —V— rugó két vége pedig az —s— gyűrű és az —un—• abroncs között van kitámasztva. ' A két pár —h— küllőn kívül a keréknek a többi —w— küllője sugárirányban helyezkedik el. Ezek a küllők ugyancsak laposvasból készülnek, azonban nem érnek el az —a— kerékagyig, hanem csak két, egymásra merőleges —h— küllőnek talállkozási helyéig, ahol hozzá vannak erősítve a —h— küllőkhöz. E küllők másik vége ugyanolyan —i— hüvellyé van kialakítva, mint ahogy a —h— küllőkkel kapcsolatban ismertettük és ezeken a hüvelyeken is vannak —k, s— gyűrűk, valamint —t—, —v— tekercsrugók. Az eltérés csupán csak az, hogy az ezekbe a hüvelyekbe helyezett dugattyúrúd, melyet a —'h— küllők —o— dugattyúrúd játől eltérően —oj gyei jelöltünk (2. ábra), nincs csuklósan hozzáerősítve a —b—• futóabroncshoz, hanem a futóabrohcshoz csatlakozó végén —z— kengyelszerű vállrész van kialakítva, mely beléfekszik a —d— köz hagyásával egymáshoz csatlakozó —b— abroncsvégek lépcsős kimetszésébe és az abroncsvégeket összetartja. A kereket kétoldalról az —y— tárcsa burkolja, mely a kerékagy és az —ni— abroncs közötti szerkezeti részeket letakarja. A kerékre nehezedő súly hatása alatt az —o—, illetve —oi— dugattyúrudak váltakozva (benyomódnak az —i— hüvelyekbe, miáltal az —s— csúszógyűrűk a —t— rugókat összenyomják, majd pedig az erőhatás megszűntével a dugattyúrudak visszatérnek korábbi helyzetükbe, amikor a lökésszerű mozgást a —v— rugók feszítőereje fogja