137221. lajstromszámú szabadalom • Folyékony tüzelőanyaggal fűthető kályha és hozzávaló adagoló berendezés

2 137.221 Az ismertetett kiképzés folytán az alsó —4— és a felső —4a— köpeny egymáshoz képest elforgatható. Ily módon a —8— csőcsonk térbeli helyzete a kályha —a— begyújtás! helyzetéhez képest változtatható, aminek a petróleumkályha felállításánál van jelentősége. A tüzelőanyag elpárologtatása a —4— köpeny alján elhelyezett, gyűrű alakú —1—csészében, az ún. ,,égőcsészé"ben történik, melybe az — előnyösen — égésálló anyagból készült —2— bél merül. A bél által felszívott és elpárologtatott petróleum, ismert módon, a koncentrikus, lyuggatott —3— és —3a—- gázosító csövek közötti, gyűrűs térben alaposan keveredik az alulról és a —4— köpenyt áttörő —a— és —b— nyílásokon át belépő égési levegővel. A beáramlott levegő egyrészt a —3, 3a— gázosító csövek lyukain áramlik át, miközben a fejlődő petróleumgőzökkel jól keveredik, másrészt a gázosító csövek mentén kívül és belül felfelé áramló levegő a gázosító csövekből elégetlenül távozó gőzöket a —c— lángtérben elégeti. Az égési folyamat a tűzállóanyagból készült, átlátszó —5— ablakon keresztül figyelhető meg. Az alul a —7a— lemezhez erősített és felső végével a —10— kályhafedő csőcsonkját körülfogó —9— cső külső felületét a —c— lángtérből, a —6— csöveken át, a —4a— köpenybe áramló égéstermékek súrolják. A —9— cső keresztmetszeti alakja és a —9— csövek száma, a feltüntetett kiviteli alaktól eltérőleg. kettő vagy kettőnél több is lehet. A —9— csövet a —7a— lemez sugárzó melege is hevíti. Az erősen felmelegedett —9— csőben hatályos légáramlás indul meg. E légáram belépési nyílásai a —6— csövek közötti —d— rések. A levegő és az égéstermékek áramlási irányát nyilak jelzik. A —10— fedő, a kályha többi alkatrészétől függetlenül, szintén elforgatható. A petróleumkályha folytonos üzembentartását az alább ismertetendő petróleumadagoló szerkezet biztosítja. l A —12— petróleumkészlet-tartály alsó, kifolyó nyílását (2. ábra) a pl. rugóval terhelt —15— szelep szabályozza. E szelep alatt fekvő —16— kifolyó csőben e cső keresztmetszetét nem teljesen elzáró —17— lemez foglal helyet, amelyre a —15— szelep rúdja támaszkodik. A —16— cső a —13— elosztó csészébe nyúl, amely a —14— tápcső útján az égőcsészével van összekötve. A közlekedő edények törvényénél fogva az —1— és a —3— csészékben a folyadékszint mindig egyforma magas. Nyitott —15— szelepnél a petróleum a —12— készlettartályból mindaddig ömlik a —13— csészébe, míg annak —f— szintje a —16— kifolyó cső alsó végét el nem éri. E helyzetben a —13— csészében levő folyadék levegőnek a —16— kifolyó csőbe hatolását meggátolja. Az —f— folyadékszinttel azonos szint lép fel az —1— égőcsészében is. Az ebből elpárologtatott petróleumgőz mennyisége, tehát a készülék fogyasztása, függvénye ennek a folyadékszintnek. Az eddig ismert rokonszerkezetektől eltérőleg, az —f— folyadékszint a találmány szerinti petróleumkályha égőcsészéjében nincs rögzítve. Rögzített folyadékszint esetén eddig a szabályozást a —14— tápcső tetszőleges helyebe beépített elzárószerv, pl. fojtószslep végezte. Az átömlési keresztmetszet szűkítése mérvében több vagy kevesebb folyadék áramlott az égőcsészébe. Az elzárószervvel történt az átömlési keresztmetszet teljes fojtása is, amikor is a petróleum hozzáfolyása megszűnt. E szerkezetek hátránya, hogy a leszűkített átömlési nyílásokat a petróleumban foglalt szennyeződések gyakran eldugasztották. Ismeretesek olyan szerkezetek is, melyekben az —1— égőcsésze, a —3, 3a— gázosító csövekkel együtt, a —13— elosztó csészéhez képest, emelhető vagy süllyeszthető, amikor is a —2— bél bemerülés! mélysége a süllyesztés mérvében változik. Ez a megoldás azonban bonyolult szerkezeteket igényel. A találmány e hátrányokat mozgatható —16— kifolyó cső alkalmazásával küszöböli ki, mely cső nem csupán a —15—• szelepen átömlő folyadék mennyiségét, hanem az —f— folyadékszint változtatásával, egyúttal a készülék fogyasztását is szabályozza. Az —f— folyadékfelszint ugyanis a —16— cső magassági helyzete szabja meg. A —16— cső magasságirányú elmozgatása, a feltüntetett példában, a —18— csapágyban ágyazott —19— . karral, a —16— csőből kiszögellő —20— pecek közvetítésével történik. A —19— kamak mindenkori állása egy előtte elhelyezett skálalapon leolvasható. A leolvasás egyúttal a mindenkori petróleumfogyasztást is jelzi. A kályha begyújtásának és a bél tisztításának lehetővé tételére a —2— belet hozzáférhetővé kell tenni. Ez a találmány szerint úgy történik, hogy az —1— égőcsésze a —14— tápcsővel és a —13— elosztó csészével egy darab, amely függélyes irányban mélyebb szintbe süllyeszthető és e szintben, a —4— köpeny —a— nyílásán át, a kályhából vízszintes irányban kihúzható. A feltüntetett kiviteli alaknál a függélyes és vízszintes irányú mozgás létesítésére a —14— tápcső, az emelhető és süllyeszthető —23— vályúban (3. ábra), —22— ütközők által 'megszabott határok között csúsztatható. A —23— vályú függélyes csapjai, a vályú süllyesztése közben, a —25— kályhatalp furataiban vezetődnek. Az —1— égőcsészét üzemi helyzetében a —27— emelővel (3. ábra) elforgatható —26— emelőkar rögzíti. Az emelőnek a pontvonalkázott helyzetbe süllyesztésekor a —23— vályú, az —1— égőcsészével együtt, önsúlyánál fogva lesüllyed és a —14— csőnek a —23—• vályúban való elcsúsztatásával kihúzható. A begyújtás vagy a bél tisztítása után az —1— égőcsésze és a vele összekötött alkatrészek, fordított sorrendben, ismét üzemi helyzetükbe helyezhetők. Több kályhaegység elrendezése esetén az adagolószerv, a —13— elosztó csésze és az —1— égőcsésze függőleges és vízszintes mozgatását közös szerv is végezheti. Szerkezeti részleteiben a találmány, az igénypontok keretén belül, sokféleképpen módosítható. Szabadalmi igénypontok: 1. Folyékony tüzelőanyaggal fűthető kályha, melyet az jellemez, hogy két egymás fölött fekvő, egymással közlekedő, hőleadó köpenye van, me-