137183. lajstromszámú szabadalom • Szövőszék

Megjelent: 1962, augusztus 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 137.183. SZÁM 86. c. 8—34. OSZTÁLY — O—1853. ALAPSZÁM Szövőszék ötvös Zoltán és Vágó Imre, Budapest A bejelentés napja: 1942. július 21. Ismertek a szerkezetek, melyek a szövőszék nyüstkeretjeit mozgatják lábítók és nyüstemelő szervek segítségével, valamint ismeretesek a vetőfejek is, melyek kézzel elrántott zsinórzattal, vagy vetőkarral működnek. A találmány szerinti szövőszék nyüstemelője és vetőfeje az ismerteknél részben egyszerűbb, részben olcsóbb és üzembiztosabb és mindkettő gyorsabb munkát tesz lehetővé, különösen házi, «kézzel hajtott szövőszékek esetén. Az ismert nyüstemelő szerkezetnél alkalmazott kártyahasáb tűket nyom be és nyüstemelő platinákat választ ki, míg a találmány szerinti nyüstemelőnél a hasáb közvetlenül emeli a nyüstkereteket, a vetőfejek pedig rugózó szervvel egyirányban feszítve parittyaszerűen működnek, kellő oldalon való elsülésüket elsüitőrúd segítségével a hasáb szabályozza és mind a hasáb, mind a vetőfejek mozgásukat a borda tartó szokásos mozgásától nyerik. A találmány szerinti szövőszék példaképpen! foganatosítás! módját a rajz mutatja. Az 1. ábra a nyüsternelő szerkezetet, a 2. ábra a hasáb oldalnézetét, a 3. ábra a vetőfej oldalnézetét, a 4. ábra a vetőfej alulnézetét és az elsütőrudat mutatja. A —1— nyüstkeret a —2— nyüstkampón függ, ez utóbbit a —3— tartó tartja függőlegesein mozgatható állapotban. A —4— hasáb a —6— kétkarú hasábmozgiató emelő egyik végén ágyazott hossztengely körül forgathatóan van elhelyezve, míg az enielőkar másik, vége —7— zsinórral a —8— csigán, át a —9— bordatartó lengőkarjával van összekötve. A —4— hasáb valamennyi oldalán a nyüstkeretek szániának és egymástól való távolságának megfelelő számú és egymástól! távolságú, hosszirányukban mozgatható és minden állásukban rögzíthető —5— pecek van .elhelyezve. Ha az alsó végén forgathatóan rög-, zített —9— bordatartókart a nyüstkeretek felé toljuk, a —4— hasáb azon peckei, melyeket kitoltunk, felemelik a nyüstkampókat és ezzel a kívánt nyüstöket. A hasábnak minden bevetés, illetve emelés után való egynegyed fordulatnyi elmozdítását bármely ismert kártyahasábforgató kampópárral érjük el. A 3. és 4. ábra az ismert bordatartó vetélőpályájának egyik felét szemlélteti, a pálya másik fele a felező eredtnényvonaltól kezdve* ennek pontos tükörképe. A —9— vetélőpálya hornyában, a pálya tengelyében hosszirányban mozgathatóan van a —10— vetőtfej elhelyezve; ezt a bevetés irányában a —11— rugó feszíti, a másik irányban a —12— csigán át vezetett —13— zsinór köti a szövőszék egyik nem mozgó pontjához. A —13— zsinór a vetőfejen alkalmazott, a zsinór könnyű áthaladását megengedő —14— furaton áthalad, a vetőfej belső oldalánál a furatnál nagyobb —15— gombbal van ellátva és a —16— rugóban végződik. Az ábrák a vetőfejet felhúzott állapotban mutatják. A felhúzott vetőfej lefutását a —17— kallantyú gátolja. Ez utóbbinak a —18— rugós ütközője előtt van a szövőszék állványára elhelyezett —19— elsütőrúd, melyet a —20—rugó egyik irányban húz, míg az ellenkező irányba a —21— csigán át vezetett és egyik üres nyüstkampóhoz erősített zsinór (—22—) feszít. A hasábot úgy állítjuk be, hogy ezt a nyüstkampót minden második bevetésnél emelje fel, miáltal az elsütőrúd felváltva, minden bevetés előtt jobbra-balra tolódik a —23— ütközőktől határolt lökethosszon és ennek megfelelően egyszer a jobb-, másszor a baloldali vetőfej kallantyú ját hozza működésbe. Amikor a bordatartót magunk felé húzzuk (bordaverés), a —10— vetőfejet a •—13— zsinór —15— gombja felhúzza és a —17— kallantyú rögzíti; amikor eltoljuk magunktól (nyüstemelés és bevetés), akkor a 'megfelelő oldalon a kallantyú elmozdul és a vetőfejet a —11—• rugó elrántja. A felhúzó zsinórt a —16— rugó állandóan feszesen tartja. A —16— rugót úgy méretezzük, hogy húzóereje a nyüstkereteket és az emelendő láncfomalak súlyát kiegyenlítse ós