137173. lajstromszámú szabadalom • Csipkebogyóvágógép

Megjelent: 1962. október 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.173. SZÁM 45. e. 40-43. OSZTÁLY — B-15458. ALAPSZÁM Csipkebogyóvágó gép Büchler Zsigmond oki. gépészmérnök, Gyöngyös A bejelentés napja: 1942. május 20. A csipkebogyóvágó-gép arra való, hogy a bo­gyókat középen, hosszában keresztül vágja. A jelenleg használatos csipkebogyóvágó-gépek­nek azonban a következő hiányaik vannak: 1. a bogyót nem pontosan a közepén vágják át és ezáltal nehezen lehet azt kimagozni; 2. lerögzített késsel dolgoznak, miáltal (különö­sen gyorsforgású gépeknél) nagy sebességgel a késnek ütődő bogyók a kés gyors kopását idézik elő; * 3. a rögzített kések ellenállása, valamint a gyors fordulat miatt aránylag nagy hajtóerőt igényel­nek. A találmány szerinti esipkebogyóvágó-gép a fel­sorolt hibákat teljesen kiküszöböli és a bogyó­vágásnak gazdaságos és biztos üzemű eszközét van hivatva képezni. A találmány szerinti csipkebogyóvágó-gép, a mellékelt rajzon, négy ábrában van bemutatva, melyek közül az 1. ábra a gép hosszmetszete, a 2. ábra ugyanannak keresztmetszete, a 3. ábra a leszorítólap felülnézete, a 4. ábra a tárcsakések, tengellyel és a dob ke­resztmetszete. A gép szerkezete a mellékelt rajzon látható. Az —a— házban a —b— dob van elrendezve, amely az —-i— tengely körül forgatható és amelyet a —h— szíjkoronggal hajtunk. A —b— dob kerüle­tén ék alakú —x— hornyok vannak kiképezve. Az —f— tölcséren betáplált csipkebogyók az ék alakú •—ix— hornyokba hullnak és ott a hor­nyok közepén helyezkednek el. A nyílirányban forgó .—b— dob a bogyót magával viszi és a szabadon mozgó —d— tengelyen levő, tárcsa ala­kú -—e— késeknek nyomja, miközben a tárcsa­kések a bogyókon végig gördülve azokat ketté­szelik. A kettévágott bogyók az alsó —y—- nyíláson át kihullnak. Hogy a, bogyók a vágás alatt helyze­tükből el ne mozduljanak, leszorításukra rugalmas —e— nyomólap szolgál. Az —e—• nyomólap a —b— dobhoz érintőlegesen van elrendezve úgy, hogy az ék alakú —x— vájatból kissé kiálló bo­gyó, a —b— dob forgása közben, kissé alászorul és a vágás alatt leszorítva marad. Az —e— leszorító lapnak, a tárcsakések számá­ra nyílásai vannak, azonkívül bevágásokkal úgy van tagolva, hogy minden az —x— vájatba kerü­lő bogyót, ha azok különböző nagyságúak -is, egy­mástól függetlenül, billentyűszerűen, le tud szo­rítani. A kiömlési —y— nyílás oldalán a —g— fésű van elrendezve, amelynek fogai a —b— dob —x—' vájataiba nyúlnak és a bogyóhús és a mag benn­maradását megakadályozzák. A találmány tehát a fentebb említett hátrányo­kat a következőkben szünteti meg. 1. Azáltal, hogy a bogyó ék alakú vájatba ke­rül, nagyságára való tekintet nélkül, kénytelen ott mindig a vájat közepében elhelyezkedni, ahová a tárcsakés is be van állítva és miután a bogyó a vágás alatt az elmozdulás ellen biztosítva van, az mindig pontosan a közepén lesz keresztül vág­va. 2. A tengelyén szabadon forduló tárcsakés yá­gás közben a bogyón keresztül gördülve a legcse­kélyebb ellenállást fejti ki és így a gép hajtására, a teljesítményhez viszonyítva, nagyon csekély haj­tóerő szükséges. 3. Azáltal, hogy a kés tárcsa alakú és lassú fordulatú, a kés élettartama rendkívül hosszú és általában a gép üzeme biztos és gazdaságos. Szabadalmi igénypontok: 1. Csipkebogyóvágó-gép, azzal jellemezve, hogy a forgó —b— dobból és a vele érintkezésben levő,

Next

/
Oldalképek
Tartalom