137146. lajstromszámú szabadalom • Szárítószekrény, illetőleg szárí6tóállvány, különösen gyümölcsök vagy főzeléknövények szárítására

2 137.146 támasztási nyugalmi helyzetbe viszi vissza, miért is e célra-- rugók alkalmazása is feleslegessé válik A találmány szerinti szárítószekrénnyel a szárítandó anyagok a szárító légárammal egyező irányban (egyenáramban) továbbított keretekben úgy száríthatok, hogy a szárítandó friss anyagokat tartalmazó kereteket alul adagoljuk, és azokat felfelé emeljük; miközben az ütközőkkel és a rudazatos szerkezettel ezeket^ adagoláskor, ellenőrzéskor és kiemeléskor rögzítjük. Így a '"friss érkező légáram a friss anyagokat éri az alsó keretekben és a felső, már szárított áruhoz csak a párásabb légáram jut el. Ez a módszer különösen gyümölcsök vagy főzeléknövények szárításánál előnyős, ahol a meleg légárammal nem szabad túlságosan erélyes szárítást végezni, nehogy a szárítandó anyag elpörköl ődj ék. Lehet azonban a találmány szerint a szárítandó anyagokat a szárító légárammal ellentétes irányban (ellenáram) továbbított keretekben is szárítani, amidőn a szárítandó friss anyagokat a legfelső keretek tartalmazzák és a kereteket lefelé süllyesztjük a szárítás közben, úgyhogy a friss meleg- légáram a már szárított árut még' erélyesebben kiszárítja, míg a felső friss áruhoz mái részbén párás légáram érkezik, dé ez még mindig elég szárítóképességgel rendelkezik .. ahhoz, hogy a friss áru szárítási folyamata is megkezdődjék. Az ilyen ellenáramú szárítás igen erélyes és így ipari termékek szárításához is felhasználható. A szárítás a találmány szerinti berendezéssel ily ellenáramban azáltal válik lehetővé, hogy a rudazatos, szerkezettel az ütközőket kiválthatjuk és a kereteket annyira süllyeszthetjük, amennyire az mindenkor szükséges. A találmányt közelebbről a rajz ábrái alapján is magyarázzuk, melyek annak példaképpeni kiviteli berendezését szemléltetik. Az 1. ábra a szárítószekrény hátulnézete, a találmány szerinti rudazatos kiváltószerkezettel; a 2. ábra ugyanennek felülnézete; a 3: ábra a szárítókeret részlete az ütközővel és a rudazatos szerkezet csatlakozásával. Az»—1— ütközők a —9 és 10—• keretek oldalfalában levő mélyedésekbe nyúlnak bele és ezáltal a kereteket alátámasztják. A —9— adagoló keretet 4 darab —1— összetartozó ütköző támasztja alá. és ez hordja egyúttal a fölötte levő -—10— közbenső keretig terjedő keretek súlyát. A —10—• közbenső keretet ugyancsak 4 db —1— ütköző támasztja alá, mégpedig úgy, hogy e keretnek alsó széle kb. 10 mm-rel magasabban van, mint az^alatta levő keret felső széle, mely utóbbi ennélfogva ellenőrzéshez kihúzható, mert a fölötte levő.. keretek súlya nem nehezedik rá. Üj köret adagolásakor •, a —12— emelőkarral szögemeltyűk segítségével á keretek alatt levő 4 db —13— tolórúcl, segítségével az összes keretek megemelhetők, mégpedig 10 mm-rel nagyobb úthosszal, mint amennyi egy keret magassága és így a —10— közbenső keret . helyébe a közvetlenül a-latta levő szárítökeret kerül és ezt, valamint a fölötte levő kereteket támasztják alá a síkjában elrendezet —1— ütközők, míg a —9— adagoló keret helyébe az újonnan beadagolt keret jut "be és ennek mélyedéseibe kapaszkodnak a síkjában elrendezett —1— ütközők, melyek nemcsak ezt az új keretet támasztják alá, Jianem a fölötte levő, --10— keretig terje,dő összes kereteket is. A —11— nyíláson a. legfelső keret húzható, ki. Ha az ütközőket ki akarjuk váltani, azaz a keretek mélyedéseiből ki akarjuk emelni, hogy ezáltal a kereteket szabaddá tegyük és le is sülylyeszthessük, akkor csupán az —5— kétkarú emelőt kell lenyomnunk, mely rudazatos szerkezettel, azaz a- —4— függőleges vonórúddal, a —3— ferde tolórudákkal, a —2— ütközőkarokkal az —1— ütközőket elforgatja, illetőleg kiváltja. -A —2—• ütközőkarok ugyanis ugyanarra a tengelyre vannak rögzítetten felerősítve, melyre n.'Sguk az ütközők. így az alsó ütköző rendszerhez a —6^— vízszintes tengelyek tartoznak, mert ezekre vannak az —1— ütközők, valamint á —2— karok felékelve, míg a —10— közbenső keret síkjában elrendezett felső —1— ütközők és az elforgatásukhoz való —2— karok a —7— vízszintes tengelyekre vannak ékelve. A keretek túlságos lesüllyedését a —12— emelőkarral és a —13— tolórudákkal akadályozhatjuk meg, ille-*-" tőleg szabályozhatjuk. Ha az —6— kétkarú emelőkart elengedjük, akkor a rudazatos szerkezet súlya az ütközőket ismét önműködően az alátámasztási, azaz rögzítési helyzetbe forgatja vissza. A meleg szárító levegő a —14— légszívó aknában elrendezett fűtőtesten keresztül U alakú csatomán át jut a szárítószekrény alsó részébe és itt a keretekben kifeszített dróthálókon: levő anyagot súrolva tovább áramlik felfelé, éri-az összes kereteket és szárítandó anyagot, majd a szárítószekrény felső részéből légszívó berendezés, (exhaustor) szívja el. • Minthogy a keretek a találmány szerinti rudazatos szerkezettel könnyen süllyeszthetek, tehát ellenáramú szárítás is végezhető a berendezéssel. A rudazatos szerkezet úgy is elkészíthető, hogy az adagoló keret síkjában elrendezett 4 darab —1— ütköző egyidejűleg váltható ugyan ki, de ezektől függetlenül váltható ki külön rudazatos szerkezettel a —10— közbenső kerethez tartozó 4 darab —1— ütköző. Az ábra szerinti példában mind a 8 darab ütközőt egyetlen rudazatos szerkezet váltja ki egyidejűleg és teszi szabaddá a süllyesztés számára az összes kereteket. Szabadalmi igénypontok: 1. Szárítószekrény, illetőleg szárítóállvány, különösen gyümölcsök vagy főzeléknövények szárítására, melyben egymás fölött elrendezett szárítókereteken vannak a szárítandó anyagok elhelyezve, jellemezve oly rudazatos szerkezettel^ mellyel a szárítókeretek alátámasztására, illetőleg rögzítésére való összetartozó ütközők vagy csappantyúk egyidejűleg kiválthatók, azaz a keretekből kiemelhetők és az ezáltal szabaddá tett keretek nemcsak emelhetők, hanem le is süllyeszthetők. v 2. Az 1. igénypont szerinti szárítószekrény, illetőleg szárítóállvány kiivteli alakja, azzal jellemezve, hogy az összes ütközők vagy csappantyúk egyidejű kiváltására való' rudazatos szerkezet emelőkarral kapcsolatos és forgáspontjainak el-