137142. lajstromszámú szabadalom • Mélységmérő

Megjelent: 1962. szeptember 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.142 SZÁM 42. b. 17—26. OSZTÁLY —R—8610. ALAPSZÁM Mélységmérő Rheinmetall-Borsig. Aktiengesellschaft cég, Berlin A bejelentés napja: 1943. április 19. Németországi elsőbbsége: 1942. április 18. A találmány olyan mélységmérő, melyet elsősorban önműködően dolgozó ellenőrző és selejtező gépekben hasznosítunk; ezenfelül azonban előnyösen használható nagy tömegekben előállított munkadarabok kézi ellenőrzésére is. Már több olyan mélységmérő ismeretes, amelyek különösen munkadarabok lyukmélységének, belső és külső kiugrásainak és egyéb alakváltozásainak ' mérésére valók. Ilyen készülékkel például az óramutatós- és tolósmérők, melyek egyes mérések végzésére jól beválnak, de tömeges mérésekre nem nagyon alkalmasak. Evégből az egyes különleges eseteknek megfelelő, különleges készülékeket szerkesztettek és ezeket mérőórákkal vagy mutatósmérőkkel szerelték fel. Tömeges mérésekhez gyakran olyan mélységmérőket, is használtak, melyek villamos úton tudták jelezni, hogy megvan-e az előírt méret vagy pedig hogy a méret az ^előírtnál több lett-e? Ezért az ilyen mélységmérőket két beállítható érintkezővel szerelték fel, amelyek az előírt tolerancia túllépése vagy azon alulmaradása esetén záródtak és ugyanakkor megkülönböztető, optikai vagy akusztikai jelzéseket váltottak ki/ Az ilyen mérők, általában és nagyrészt, jó eredménnyel alkalmazhatók nagyobb szériákban előállított darabok- ellenőrzésére. Fokozott követelmények, például nagy mérőpontosság és mérősebesség kielégítésére azonban ezek a mérők — nagyfokú érzékenységük niiatt — egyáltalán nem hasznosíthatók, még akkor sem, ha villamos eszközökkel dolgoznak. A leírás -kezdetén említett ellenőrző és selejtező gépeiméi erőátvitellel hajtott tolós-, .111: mérő kölyü hozza az ellenőrzendő munkadarabot a mérőhelyre, vagy pedig a darab; rögzítve van és a mérőt ugyancsak a kölyü tolja a darabba vagy a darabra. -Unnél a gépnél a helytelen méretű darabokat, azaz azokat, melyek méretei nem. esnek a megengedett tűrési határok közé, a gép a következő munkamenetben önműködően kiveti. Ezt az utóbbi műveletet, közbeiktatott érintkezők révén, a tolós- ill. mérő kölyü vezérli. Ekkor azonban az érintkezők kifogástalan befolyásolása céljából szükség van a mérő kölyük aránylagos többletútjára, amit Viszont függetleníteni kell a kölyü. mérőnagyságától. Öbbél vagy lécmérővel történő méréseknél ez magában véve nem okoz nehézséget, mert az * ilyen méréseknél nem lényeges, hogy mennyire vezetjük a darabot a mérőbe, ill. mennyivel toljuk a mérőt a munkadarabra. Annyiban azonban ez mégis fontos az eddig hasznala|os mélységmérők alkalmazásánál, mert az ilyen mérőt csak pontosan meghatározott hosszal lehet és szabad a darabba tolni. Ilyenkor pedig többletút nem áll rendelkezésünkre, jóllehet szükség van rá a kivezetőszerkezet érintkezőinek kifogástalan zárására ül. nyitására. A találmány a mérendő lyukmélységek vagy kiugrások mélységellenőrzéséhez feleslegessé teszi a különleges mérő- és jelzőkészülékek alkalmazását. A találmány szerinti méységmérőnek, mint igen egyszerű, kézi mérőkészüékntek, a munkadarab elő helyezett vezetéke van, melyben a mérőkölyü ^tengelyirányban, kényszerművesen eltolható és az előirt mérőmélységben a tengelyirányú kényszervezetékből az ehhez csatlakozó, sugárirányú kitérőbe forgatható. A munkadarab méretes furatmélysége esetén tehát a kényszervezetékben megfelelően előretolt kölyüt elforgathatjuk. Ha azonban a furatmélység túl rövid vagy túl hosszú, akkor a mérőkölyünek a kényszervezetékkel együttdolgozó tagja .a* sugárirányú , kitérő felett, illetve alatt lesz s így abba nem forgatható be.