137129. lajstromszámú szabadalom • Szárazegyenirányító-lemez

Megjelent: 1962. október 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.129. SZÁM \ 21. g. 1—16. OSZTÁLY — £—19714., ALAPSZÁM Szárazegyenirányító lemez Dr. Selényi Pál fizikus és Székely Miklós oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1943. október 28. Ismeretes, hogy a szelénegyenirányitó tárcsák vagy lemezek vasból, • vagy könnyűfémből való alaplemeziből, ezen helyetfoglaló vékony szeíénrétegiből és ezt borító fémbevonatból, az ún. fedő- vagy, ellenelektródából állanak. Szokásos kiviteli alakjukat az 1. ábra tünteti fel. Itt —1— a kör alakú alaplemez, .amelynek a lemezeknek es tartozékaiknak egyenirányító egységekké való összeszerelésére szolgáló, központos kör alakú —4— nyílása van , és —3-— a fedő elektróda, mely a szelénréteget a tárcsa, külső és belső -peremén csupaszon hagyott —2— sáv kivételével teljesen beborítja. A fedőelektróda tehát itt zárt körgyűrű alakú egyetlen összefüggő vezető. Ismereteseik ugyan — legalábbis javaslatban — olyan szélénegyenirányítóik, amelyek fedőelektródája nem egyszerű körgyűrű, hanem 'bonyolódottafab geometriai alakzat, azonban ezeknek is — a körgyűrűvel együtt . — az a. közös jellemző tulajdonságuk, hogy villamos szempontból egyetlen vezetőt alkotnak, azaz ' geometriai szempontból olyan összefüggő alakzatok, amelyeknek tetszőleges -két pontját összeköthetjük olyan vonallal, amely sehol sem tér lé magáról a fémes, fedőelekródáról, vagyis nem halad át, fémmel nem borított, csupasz szelénfelületen. Ezzel szemben a találmány szerinti' száraz egyenirányító lemezt , az jellemzi, hogy fedőelektródája két vagy több különálló, egymástól szigetelt részből {részelektródából) áll, .vagyis olyan részékiből, amelyek nincsenek -egymással fémes összeköttetésben úgy, hogy bármely vonal, amely az egyik részelektródát a másikkal összeköti, okvetlen áthalad csupasz, fémmel nem borított szelénfelületen. A találmány szerinti száraz egyenirányító lemezpéldaképpeni kiviteli alakját a 3. ábra mutatja. Itt. a fedőelektróda hat darab különálló, körcikk alakú 3'; 3"; 3'"; részből áll: e részelektródákat a szelénnek —2—vei jelzett csupasz, fémmel nem borított, sugárirányú sávjai egymástól a fenti értelemben teljesen elválasztják. Természetesen a részelektr.ódák, amelyekre a fedőelektróda a, taláimány értelmében fel van osztva, tetszés szerinti egyéb alakzat is lehet. A fedőelektródáinak ilyen egymástól szigetelt , részekre való felosztása számos előnnyel jár. Mindenekelőtt világos, hogy ha a 3. ábra szerinti lemezhez az eddigelé általánosan használatos és a 2. ábrán feltüntetett áramelvezető elektródát alkalmazzuk, akkor , ennek a rugós érintkezőcsillagnak ágai a 3'; 3";'... részletelektródákat egymással fémesen összekötik {rövidre zárják) s. ekkor a lemez éppen úgy használható, mintha a fedőelektróda egyetlen összefüggő f émbevonat lenne. Másként áll azonban a dqlóg a lemezek meghibásodásánál, nevezetesen, haWz egyik vagy másik lemezben a gyártás, vagy az ún. formálás alatt vagy a használat kőiben a szelénréteg - átütése folytán belső rövidzárlat jön létre. Ez esetben az 1. ábra szerinti lemez teljesen használhatatlanná válik, ellenben a 3, ábra szerinti lemezen a rövídzárlatos részelektródát — pl. szigetel ólakkal való-bevonás vagy papirossal való beragasztás által az áramelvezető elektródától elszigetelve, — a működésből kiiktathatjuk s a lemezt tovább használhatjuk. > . Mellékesen említjük meg a lehetőséget, hogy az ún. ellenűtemű egyenirányító kapcsolást, amihez a szokásos- lemezekből kettő kell, egyetlen lemezzel megvalósíthatjuk, ha a lemez fedőelektródája a találmány szerint ketté van osztva. Gyakorlatilag sokkal fontosabbak azonban azok a lehetőségek, amiket a fedőelektródáinak részekre való, osztása az egyenirányítók gyártásával kapcsolatban nyújt. Ismeretes, hogy a legkedvezőbb működési feltételek - megvalósítása végett az egyenirányító lemez hasznos felületének az áramterheléssel meghatározott viszonyban — közelítőleg egyenes arányban — kell állnia. Ennek a